Az Európai Unió Alapjogi Chartája expressis verbis tiltja a halálbüntetést. A bevándorlást egybemosni a terrorizmussal csak a gyűlölet és az előítélet keltésére jó, a Nemethek, a Szaszok és a Tothok pedig a holland társadalom megbecsült tagjai, akiket 1956 után Hollandia nyitott szívvel fogadott. Egyebek között ezekről beszélt kedden az Európai Parlament strasbourgi ülését Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Kedden Orbán Viktor miniszterelnök Strasbourgban fölszólalt az Európai Parlament azon ülésén, melyben az európai parlamenti képviselők a magyar kormánynak a bevándorlókra és a halálbüntetésre vonatkozó kijelentéseit vitatták meg. Orbán idevonatkozó legutóbbi kijelentései széles körben váltottak ki az EP-ben kritikát. A vitában – még a magyar miniszterelnök előtt – fölszólalt Frans Timmermans (képünkön), az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, akinek beszédét rövidítve közöljük.

Orbán halálbüntetésre vonatkozó kijelentéseiről

A holland munkáspárti politikus üdvözölte, hogy az Európai Parlament (EP) „napirendre vette a kérdést, mivel két legutóbbi magyarországi fejlemény aggodalomra ad okot”. Kifejtette, hogy az Európai Unió (EU) Alapjogi Chartájának II. cikke kifejezetten és egyértelműen tiltja a halálbüntetést az Európai Unióban.

A holland politikus azt mondta: a halálbüntetés visszaállítása az Európai Unióról szóló szerződés VII. cikkének alkalmazásához vezetne.

„Ha a magyar kormány a halálbüntetés visszaállítása irányába tenne lépéseket, az EB minden rendelkezésére álló eszközt kész lenne azonnal alkalmazni, hogy Magyarország – vagy bármely más tagország – tegyen eleget az uniós jogban foglalt kötelezettségeinek és tartsa tiszteletben az Uniónak a szerződés II. cikkébe foglalt értékeit. Egy pillanatig sem habozunk ilyen esetekben” – mondta.

A nemzeti konzultációról és Magyarország jogállamiságáról

Timmermans kifejtette, az Európai Bizottság a társadalmi konzultációt „fontos eszköznek tartja a kormányzatok és más, közhatalmat gyakorló szervek olyan politikát gyakoroljanak, amely bírja a lakosság támogatását”, de „elfogult, irányított, sőt, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal kapcsolatos előítéleteken alapuló társadalmi konzultáció nem tekinthető igazságos és objektív alapnak a tisztességes politika kialakításához”. Mint fogalmazott, „a terrorizmussal összefüggésbe helyezni a bevándorlást, a bevándorlókat mint a lakosság megélhetését és a munkahelyeket veszélyeztető fenyegetést megjeleníteni gyűlöletet keltő és egyszerűen rossz – az csak a tévhiteket és előítéleteket növeli”.

„Nem szabad egy választási győzelem vagy gazdasági sikerre hivatkozva azt mondani, hogy amiatt nincs jogunk megvizsgálni egy tagállam jogállamiságát. Tehát érdeklődve hallgatom a gazdasági és választási sikerekről szóló történeteket, de ebben a vitában ezek – őszintén szólva – irrelevánsak. Ez a vita a jogállamiságról szól” – közölte az EB első alelnöke.

Ha nem akarja bevezetni, akkor minek vitázni róla?

„Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen fogalmazott: sohasem javasolná a bevezetését. Nos, a politikai kérdés az, ha ön sosem szándékozna javaslatot tenni rá, mi akkor az indítéka a vitának?” – kérdezte Timmermans a magyar miniszterelnöktől.

Orbán elfelejtette az Európa által befogadott magyar menekülteket?

„Hadd térjek rá a másik témára, a menekültek nagyon nehéz helyzetére. Úgy gondolom, az általam legjobban ismert országban, szülőhazámban, Hollandiában a Nemeth, Szasz, Toth már holland nevek. Ezen nevek viselői néha a holland társadalom legsikeresebb tagjai” – mondta a munkáspárti politikus.

„Ezeknek az embereknek el kellett menekülniük a kommunista elnyomás elől, amikor a Szovjetunió összeroppantotta a magyarok szabadságvágyát 1956-ban. Én, hollandként büszke vagyok, hogy Nemeth, Toth, Szasz és más magyar nevű polgáraink Hollandia részei” – folytatta beszédét Timmermans. „Ez azért lehet így, mert – akárcsak sok más európai – a hollandok 1956-ban tudták, hogy a Magyarországról kétségbeesve menekülőknek kell egy hely, ahová mehetnek. Kinyitották a szívüket, az otthonaikat, a közösségeiket. Ez egy olyan példa volt, amit követnünk érdemes, olyan példa, amely mutatja, mik az európai értékek valójában” – zárta beszédét az Európai Bizottság holland első alelnöke.