[Rendőrsorfal állta útját az Együtt politikusainak és aktivistáinak. Fotó: Budapest Beacon]

Egy napig leveleztem a rendőrséggel, mert szerettem volna megtudni, miért kellett a bejelentéstől számítva huszonkét napnak eltelnie ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek az Együtt-tel a Kossuth tér-Alkotmány utca találkozásához bejelentett, ám végül a Markó utca-Bajcsy-Zsilinszky út sarkánál megtartott tüntetéssel kapcsolatban.

Eleinte úgy tűnt, nem tudok semmilyen használható információt kihúzni a Budapesti Rendőr-főkapitányságból (BRFK) azzal kapcsolatban, miért csak január 31-én, kedden egyeztettek először az Együtt-tel az ellenzéki párt két nappal későbbi, csütörtök estére bejelentett, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásának idejére tervezett – és korábban tudomásul vett – tüntetésről. Végül mégis sikerült, ám ahhoz, hogy a válasz megfelelő megvilágításba kerüljön, kicsivel korábbról kell kezdenem.

Inkább ultimátum, mint kompromisszum

Az Együtt január 9-én, délben jelentette be a Kossuth tér-Alkotmány utca sarkához tervezett megmozdulását, nyilván nem véletlenül épp akkorra, hiszen Juhász Péterék a Putyin-Orbán csúcs apropóján akartak fütyülni, és 9-én már biztosan lehetett tudni, hogy a nagy nap február 2-a lesz.

A rendőrségnek ilyenkor 48 órája van arra, hogy megvizsgálja a bejelentést, határozatát pedig az ezt követő 24 órán belül írásban kell közölnie a szervezővel. Amennyiben tiltó ok merül fel, a rendőrség köteles az esetleges megtiltást megalapozó körülményre felhívni a bejelentő figyelmét és tájékoztatni, az hogyan hárítható el a hely vagy az időpont megváltoztatásával. Mivel az Együtt bejelentésének esetében nem merült fel tiltó ok, a rendezvényt tudomásul vettnek kell tekinteni. Ezt követően a tüntetés kezdetéig a rendőrség már nem vezethet be korlátozásokat a szervező egyetértése nélkül, így nem is tilthatja meg a demonstrációt.

[Juhász Péter tart rögtönzött sajtótájékoztatót, miután a rendőrség nem engedte be a tüntetésük helyszínére. Fotó: Budapest Beacon]

Juhász Péterék ennek ellenére nem jutottak be az Alkotmány utcába Putyin látogatásának napján, így végül – már majdnem dél volt – megegyeztek a rendőrséggel, hogy a rendezvényt a Markó utca sarkán, a lezárt területen kívül tartják meg. Erre mondhatja a BRFK – és „mondta” is a nekem küldött egyik válaszában –, hogy a javasolt helyszínt a bejelentő elfogadta, de a csütörtök délelőtt történtek fényében aligha beszélhetünk kompromisszumos megállapodásról. Az Együtt nyilván mindenáron meg akarta tartani a demonstrációt, ennek érdekében pedig elfogadta a lehető legközelebbi lehetséges helyszínre szóló ajánlatot. Az én olvasatomban ez inkább ultimátum, mint kompromisszum, de az utolsó szó úgyis a bíróságé, Juhász Péter, a párt újdonsült elnöke pedig arról tájékoztatott, hogy természetesen jogi útra terelik az ügyet.

A Terrorelhárítási Központ a határidő lejárta előtt szólt a BRFK-nak

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a személy- és létesítménybiztosítási intézkedését január 11-én adta ki, vagyis két nappal azután, hogy az Együtt bejelentette a tüntetést. Megkérdeztem a TEK-et, hogy órára pontosan mikor tették közzé az intézkedést és jelezték ezt a BRFK felé, ebből ugyanis kiderülhet, hogy a rendőrség a 48 órás határidőn belül volt-e, addig ugyanis jogszerűen betilthatták volna a rendezvényt még akkor is, ha – mint arra Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi programvezetője korábban felhívta a figyelmemet – az orosz elnök érkezése nem elég indok egy tüntetés betiltására.

Juhászék ezt követően kérhették volna a határozat bírósági felülvizsgálatát, a bíróság pedig a kérelem beérkezésétől számított három napon belül jogerős határozatot hozott volna. Ha az Együtt javára dönt – márpedig erre minden esély megvolt –, még mindig bőven Putyin érkezése előtt pont került volna az ügyre. Hegyi Szabolcs újbóli érdeklődésemre úgy kommentálta a dolgot, hogy súlyosabb, ha a bírósági végzést ignorálja a rendőrség, mint ha „csak” a törvényeknek nem tesz eleget, ugyanis így nem egy, hanem két másik hatalmi ágat is megsért. Nem kétséges, hogy ez utóbbi a közvélemény szempontjából is „súlyosabbnak” hatott volna.

[Vlagyimir Putyin konvoja az Andrássy úton 2017. február 2-án. Fotó: MTI, Balogh Zoltán]

Márpedig a rendőrség még épp 48 órán belül volt, amikor a TEK közzétette a dokumentumot. Mint azt a Terrorelhárítási Központ válaszában közölte: január 11-én 10:29 és 10:41 között helyezte ki külső honlapjára – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – az orosz elnök látogatásához kapcsolódó személy-és létesítménybiztosítási intézkedést, az elérhetővé tételt követően pedig telefonon értesítette a BRFK illetékeseit az intézkedés nyilvánossá tételéről. Eszerint a rendőrségnek bő másfél órája volt még arra, hogy a jogszabályban rögzített határidő lejárta előtt egyeztessen a bejelentővel, adott esetben határidőben hozzon tiltó határozatot. Sőt: a január 31-i, első egyeztetésen a rendőrség a helyszín, az időpont és a technikai előkészületek módosításának okaként egyebek mellett a TEK intézkedésére hivatkozott, márpedig ez az ok január 11-én délelőtt (abban a másfél órában) is egyértelműen fennállt, vagyis a BRFK-nak nemcsak lehetősége, de jogszabályi kötelezettsége is lett volna erről értesíteni a bejelentőt. Nem tette – bár hozzá kell tennem, hogy egy ilyen intézkedés a törvény szerint sem tiltó ok, mint ahogyan a bécsi és New York-i egyezményben foglalt kötelezettség sem az, amire a rendőrség szintén hivatkozott.

A rendőrség nem tudta magától, hogy gond lehet a helyszínnel?

A történet nem nélkülözhetetlen eleme, hogy kicsúszott-e a BRFK a jogszabályban rögzített határidőből (az ügy súlyát tekintve persze egyáltalán nem mindegy), ugyanis teljesen elképzelhetetlen, hogy január 9-én, azaz a bejelentés időpontjában ne sejtette volna a rendőrség – ha más nem, legalább a két évvel ezelőtti Putyin-látogatás ismeretében –, hogy a Kossuth tér zárva lesz, tehát valószínűleg tüntetni sem lesz olyan egyszerű épp ott, ahol az orosz elnök konvoja korábban is behajtott a térre.

[Az orosz elnöki limuzin 2015 februárjában ott, ahol az Együtt tüntetni akart. Fotó: Kormany.hu]

Csak egy pillanatra, de tegyük fel, hogy nem feltételezték, miszerint gond lehet a helyszínnel, azt viszont nyilvánvalóan tudták – mint nagyjából szinte mindenki ebben az országban –, hogy február 2-án jön Putyin. Ezen információ birtokában viszont a 15/1990. (V. 14.) BM rendelet szerint a BRFK egészen nyugodtan kikérhette volna a TEK, mint társszerv szakvéleményét, és ekkor Hajdu Jánosék jelezhették volna, miszerint a Kossuth tér sarka nem biztos, hogy jó helyszín a demonstrációnak. Erre persze mondhatná a rendőrség, hogy a személy- és létesítménybiztosítási intézkedés csak két nappal az Együtt bejelentése után született meg, de azért azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a TEK az intézkedés kiadásának napján találta ki, mit zár majd le.

Aztán három hétig nem történt semmi, azért, mert…

Tudjuk: a rendőrség nem tiltott, ám arra korábban Hegyi Szabolcs szintén felhívta a figyelmemet, miszerint ezután sem lettek volna elzárva attól, hogy egyeztessenek a bejelentővel, ennek ellenére erre egészen január 31-ig nem került sor. Vagyis: huszonkét nap, azaz több mint három hét telt el a bejelentéstől számítva, ezalatt a tüntetés szervezője pedig jóhiszeműen és teljes joggal gondolhatta azt, hogy a rendőrség – ahogyan azt korábban írtuk – biztosítani fogja az alkotmányos jogait akár a TEK-kel szemben is.

Mindezek fényében érdemes tehát vizsgálni a rendőrség nekem küldött válaszát, miszerint:

„Az egyeztetésre akkor kerül sor, amikor az célszerű.”

[Az üres Bajcsy-Zsilinszky út az Együtt demonstrációjának kezdetén. Fotó: Budapest Beacon]

(A cikk elkészültében segítségemre volt Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi programvezetője.)

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):