A rendőrség jogszerűen már nem akadályozhatja meg az Együtt füttykoncertjét

január 30, 2017

Két éve Putyin konvoja így érkezett meg az Alkotmány utcán keresztül a Kossuth térre. A delegációt felvezető rendőrautó nagyjából abban a magasságban van, ahol az Együtt tüntetni szeretne. Fotó: Orbán Viktor/ Facebook

Mivel a rendőrség a törvényi határidőn belül nem emelt kifogást az Együtt Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki látogatásának idejére szervezett demonstrációja ellen, ezért Juhász Péterék jogszerűen fognak a Kossuth tér sarkán tüntetni – már ha odajutnak. Nem egyszer fordult már elő ugyanis, hogy a rendőrség a bejelentett helyszín közelébe sem engedte a tüntetőket – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi programvezetője. Ha ez megtörténik, akkor jöhet az elhúzódó pereskedés, ugyanis a rendőrség jogszerűen már csak akkor oszlathatná fel a demonstrációt, ha ott jogsértést tapasztal. A fokozott terrorfenyegetettség miatt a személybiztosításnál sokkal nagyobb biztonsági köröket hoznak létre – közölte lapunk érdeklődésére Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Felelős pozícióban ő sem vállalna ekkora rizikót.

Csütörtökön Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Együtt ennek apropóján tüntetést szervezett a Kossuth tér-Alkotmány utca kereszteződéséhez, ám a rendőrség nem egyeztetett az ellenzéki párttal a demonstráció mikéntjéről. Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke ezzel kapcsolatos felháborodásának a Facebookon adott hangot szombaton. Azt írta: „Orbán Viktor meg akarja akadályozni a Putyin érkezésére szervezett, február 2-i tüntetést. Mutassuk meg minél többen, hogy bennünket nem lehet elhallgattatni! Ha kell, polgári engedetlenséget tanúsítunk. Mindenképp fütyülni fogunk Orbánnak és Putyinnak”.

A politikus szerint az elnöki látogatást biztosító Terrorelhárítási Központ (TEK) mondvacsinált indokokkal, adminisztratív eszközökkel akarja kiszorítani a tüntetést a meghirdetett helyszínről, a rendőrség illetékes szakemberei pedig még csak engedélyt sem kaptak feletteseiktől, hogy egyeztessenek a szervezőkkel a tervezett füttykoncertről.

Időközben az is kiderült, hogy személy- és létesítménybiztosítási intézkedés címén a TEK lezárta a Kossuth teret, ezért Szigetvári levelet írt Hajdu Jánosnak, amelyben arról tájékoztatta a Terrorelhárítási Központ vezetőjét, hogy mivel érvényes területfoglalási engedélyük van az Alkotmány utca-Kossuth tér sarkára, és bejelentésünk minden törvényi előírásnak megfelel – mindezt a rendőrségi visszaigazolás is elismeri, kifogással pedig a január 9-én tett bejelentéssel kapcsolatosan senki sem élt –, az Együtt nem járul hozzá ahhoz, hogy ott a TEK, illetve képviselői az általuk lefoglalt területen megjelenjenek, és azt bárki elől lezárják. „A tüntetéshez való alkotmányos jogunk gyakorlását nem írhatja felül egy TEK-szabályzat” – jelezte levelében Szigetvári Viktor.

A TEK egyébként nemcsak a Kossuth teret, hanem annak igen tág értelemben vett környezetét zárja le – derül ki a közzétett határozatból. Az intézkedés által érintett területet így néz majd ki:

„Ha vízágyúkat hoznak és feloszlatnak, ám legyen, állunk elébe, de nem hagyjuk magunkat” – nyomatékosította szándékukat Juhász Péter, az Együtt alelnöke a Facebookon közzétett videójában hétfőn.

Mit tehet a rendőrség, és mit tehet a TEK?

A TEK-nek nincs hatásköre gyülekezési jogi ügyekben. A rendőrség a bejelentés alapján vagy megtiltja, vagy tudomásul veszi a tüntetés megtartását, ám amennyiben tudomásul vette, a szervező egyetértése nélkül utóbb nem vezethet be korlátozásokat – közölte a Budapest Beacon megkeresésére Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi programvezetője, hozzátéve, hogy ettől függetlenül a rendőrség sajnos fel szokott lépni a már tudomásul vett rendezvényekkel szemben is.

Korábban Angela Merkel német kancellár vagy Vlagyimir Putyin legutóbbi, budapesti látogatása okán, később pedig az Áder-Orbán féle szoboravatás ürügyén is a diplomaták és magas rangú politikusok védelméről rendelkező bécsi egyezményre hivatkozva oszlatta fel a rendőrség a Szabó Gábor Tuareg által vezetett OGYM Parlament előtti, jogszerű tüntetését (a feloszlatás jogszerűtlensége miatt indított per(ek)ben épp a TASZ képviseli Szabót – a szerk.), a mostani területlezárás alapja azonban a védett személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és üldözéséről szóló New York-i egyezmény.

A New York-i egyezmény kifejezetten arra kötelezi az államot, hogy milyen büntetőjogi, bűnüldözési szabályokat kell bevezetnie – s nem arra ad felhatalmazást, hogy a hazai hatóságok egyedi aktusokat alapítsanak rá. A TEK is alapvetően a rendőrségi törvény alapján rendeli el a személybiztosítási intézkedést, az egyezményre való hivatkozás csak az indokolás része. Abban a tekintetben a bécsi és a New York-i egyezmény között viszont nincs különbség, hogy – ahogyan Hegyi fogalmaz – nem a békés kritikától való védelemre jogosítja a védett személyt, illetve kötelezi a magyar hatóságot.

A TEK tehát erre hivatkozva biztosítja Putyin delegációjának útját például a repülőtértől a belvárosig. Az ügymenet szerint ilyenkor a Terrorelhárítási Központ felkéri a rendőrséget, hogy a lezáráshoz szükséges egyéb intézkedéseket maga hozza meg. Ez már csak azért is lényeges, mert – ahogyan azt Hegyi Szabolcs már az elején említette – gyülekezési jogi ügyekben a TEK nem intézkedhet. Az a rendőrség feladata, csakhogy ők általában „szolgai módon végrehajtják”, amit a Terrorelhárítási Központ kér, és vagy előzetesen megtiltják, vagy „egyszerűen elpaterolják a már tudomásul vett rendezvényt, mint ahogyan az Tuaregék esetében is történt”.

A delegáció biztosítása kapcsán a TEK tehát jogosan hivatkozik a New York-i egyezményre (vagy épp korábban a bécsire), ám a tüntetés – még ha annak címzettje kifejezetten Putyin lenne – akkor sem az egyezmény(ek) hatálya alá eső esemény, senkinek nincs ugyanis olyan kötelezettsége, hogy megóvja a vendéget az itteni polgárok fütyülésétől – jegyzi meg Hegyi.

Egyeztethetne a rendőrség, de nem teszi

A rendőrséget semmi nem akadályozza meg abban, hogy ha szükségesnek tartja, egyeztetést kezdeményezzen a bejelentővel, ez azonban nemcsak lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettség is, amennyiben tiltó ok merül fel. A rendőrség azonban akkor sincs elzárva ettől, ha – mint jelen esetben – nem merült fel tiltó ok. „Mindenki hetek óta erre készül, tehát a rendőrség biztosan képben van azzal kapcsolatban, hogy hol vannak a kritikus helyek, és hol vannak azok, ahol minden további nélkül meg lehet tartani egy tüntetést. Jelen esetben mindenképpen érinthetné a tüntetni szándékozókat az, hogy a rendőrség, illetve a TEK szerint mennyiben jelent biztonsági kockázatot a tüntetés megtartása akkor, amikor a páncélozott elnöki autó néhány másodperc erejéig áthalad a tömeg előtt”. Ha a rendőrség szerint a tüntetés elháríthatatlan biztonsági akadályt képez, akkor mondhatná azt, hogy a szervező módosítsa a helyszínt vagy az időpontot – tette hozzá a jogász.

Ha kicsúsztak a határidőből, akkor tudomásul vettnek kell tekinteni a rendezvényt

Mivel a rendőrség tiltó határozatot nem hozott, tudomásul vettnek kell tekinteni a rendezvényt. Innentől kezdve a gyülekezési törvény csupán arról rendelkezik, hogy amennyiben a már zajló tüntetés jogsértő, akkor azt fel lehet oszlatni – hívja fel a figyelmet Hegyi, hozzátéve, miszerint sajnos nem kizárt, hogy a rendőrség a közelébe sem engedi a tüntetőket a bejelentett helyszínhez. Ilyenkor persze jöhet az esetleg évekig tartó pereskedés.

A gyülekezési jog egy nagyon erősen védett alapjog, tehát a rendőrségnek Hegyi Szabolcs szerint ilyen esetben egyfajta fórumként kellene működnie: a TEK és a tüntetők is bejelentik az igényeiket, a rendőrségnek pedig alapjogi mérlegelés után kellene döntést hoznia. Meg kellene vizsgálnia, hogy a tüntetés helyét és idejét, illetve a látogatás helyszínét tekintve fennáll-e olyan elkerülhetetlen, nyomós biztonsági indok, ami miatt ott és akkor azt a tüntetést nem lehet megtartani. A rendőrségnek ilyen esetben azt is mérlegelnie kellene, hogy plusz erők, plusz biztonsági intézkedések és plusz vizsgálat bevonásával nem lehetne-e a tüntetést minimális korlátozásokkal ugyan, de megtartani.

Ebben az esetben a kényelmi indok, miszerint már így is óriási teher nehezedik a hatóságokra Putyin látogatása miatt, „nem legitim szempont”, a rendőrségnek ugyanis az Alaptörvény szerint az az elsődleges kötelezettsége, hogy az alapjogokat, így a tüntetéseket is biztosítsa – tette hozzá.

„Nem azt mondom, hogy ne lehetne korlátozni ilyen esetben a tüntetést, csak a probléma az, hogy a rendőrség nem is veszi a fáradtságot, hogy leüljön a tüntetőkkel, és megpróbáljon egyezkedni, vagy hogy egyáltalán komolyan vegye a gyülekezési jog korlátozásának alkotmányos követelményeit” – hangsúlyozta a TASZ programvezetője.

Tarjányi: ezt a rizikót nem vállalja senki

Tudomásul kell venni – és ez nemcsak Putyinra, hanem Trumpra, az izraeli miniszterelnökre vagy a katolikus egyházfőre is vonatkozik –, hogy amióta az Iszlám Állam egyre inkább Európát fenyegeti, és akcióit egyre egyszerűbb eszközökkel – például teherautóval – hajtja végre, a személybiztosításnál sokkal nagyobb biztonsági köröket hoznak létre itthon és a világon mindenütt – nyilatkozta lapunk megkeresésére Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő a nizzai és a berlini merényleteket hozta fel példaként: „Egy 25-30 tonnás járművel egyszerűen végig lehet tarolni akár a Kossuth teret is” – figyelmeztetett. Szerinte „egy egyszerű fém kordonon úgy megy át egy ilyen fajta jármű, mint kés a vajon”. Ezért van szükség betonkordonokra. A felkészülés sok időt vesz igénybe, nem véletlen, hogy már jóval az esemény előtt megkezdik az érintett területek lezárását.

Az Iszlám Állam elleni koalíció egyik vezető államának ráadásul Putyin az irányítója, és a terrorszervezet idén nagy valószínűséggel Kelet-Európában is végre fog hajtani támadásokat – hozott fel további érveket a fokozott biztonsági intézkedések mellett Tarjányi.

Szakmai szempontból a korábbiakhoz képest változott tehát a helyzet, abban ugyanakkor „igaza van az ellenzéknek és a jogvédőknek is, hogy a területek lezárása, egyáltalán, hogy mit szabad és mit nem, az valahogy itthon jogszabályi szinten nincs rendben” – folytatta a biztonságpolitikai szakértő. Van egy „cinikus megközelítés”, ami arról szól, hogy „valamit korlátoznak, aztán utána azt mondják, hogy lehet menni a bíróságra, ahol a bíróság egyébként megállapítja azt, hogy mondjuk a TASZ-nak van igaza, de már a rendezvény után vagyunk fél évvel, egy évvel. Ez egy elég cinikus hozzáállás, de erről megint csak nem a TEK tehet – jegyezte meg Tarjányi, hozzátéve, hogy „ezt 25 éve nem csináljuk jól”. Ő maga ezért is tartja kicsit álságosnak, „amikor mindenki arról beszél, hogy a különleges egység miért csinálja azt, amit csinál”.

Felvetésünkre, hogy nem lehetne-e valamilyen módon, például egy beléptetőrendszeren keresztül történő ellenőrzéssel megoldani, hogy a demonstrálók mégiscsak bejussanak a lezárt területre, vagyis oda, ahová bejelentették a tüntetést, a biztonságpolitikai szakértő röviden úgy válaszolt: „Most nem”. Ezt a rizikót szerinte nem vállalja senki. Most egy „terroristaoffenzívát” látunk Európa területén. Ha a későbbiekben az Iszlám Állam megsemmisül és az európai dzsihadisták túlnyomó részét lekapcsolják, akkor beszélgethetünk ilyenekről – hangsúlyozta Tarjányi Péter.

„Ha én lennék ilyen felelős területen most a belügyben – kormánytól függetlenül –, magam is azt mondanám, hogy erről két év múlva beszéljünk” – tette hozzá.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):