Horváth András. Fotó: MTI, Kovács Attila

A rendőrség szerint egy kivétellel nem történt semmiféle bűncselekmény a Horváth András által feldobott ügyekben – derül ki a nyomozást részben megszüntető határozatból. A nyomozók a volt adóellenőr lényegében egyetlen állítását sem cáfolták meg.

A 444 birtokába jutott a Horváth András által feldobott ügyeket érintő, egy kivétellel az összes esetében a nyomozást megszüntető határozat. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) egykori ellenőrzési szakkoordinátora 2013 novemberében állt nyilvánosság elé azzal, hogy az adóhatóság kesztyűs kézzel bánik egyes multinacionális cégekkel, különösen az úgynevezett utaztatásos áfacsalási ügyekben, a szagot fogott adóellenőröket pedig sorozatban leállítják.

Horváth fel is mondott a NAV-nál, és ezzel egy időben feljelentést is tett hivatali visszaélés gyanújával. Úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében. Horváth arról beszélt, hogy évente százmilliárdos nagyságrendű bevételtől fosztja meg a központi költségvetést ellenőrzési gyakorlatával, és egyes vizsgálatok szándékos leállításával az adóhatóság.

A volt adóellenőr több tízmilliárd forintra vonatkozó feljelentést tett, ám a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Kiemelt Ügyek Osztálya által jegyzett határozat kimondja: a Horváth feljelentésében szerepelő cselekmények egy kivételével nem bűncselekmények.

Horváth feljelentésének nagy részében általános bírálatot fogalmazott meg a NAV ellenőrzési rendszerével kapcsolatban. Szerinte úgy választották ki a vizsgálandó ügyeket, úgy időzítették a vizsgálatokat, és vezető beosztású személyek olyan irányba befolyásolták az alárendeltjeiket, hogy az ellenőrzések az adózó számára kedvezően alakuljanak. Ezekkel a rendszerszintű problémákkal a rendőrség viszont nem is foglalkozott: olyan ügyekben nem vizsgálódtak, ahol Horváth nem jelölt meg konkrét személyeket és cégeket.

A Horváth által földobott ügyek közül összegre a General Electric (GE) esete volt a legnagyobb. A Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜIG) Központosított Ellenőrzési Szakterület (KESZ) elnevezésű NAV-részleg 2011. elején már a GE ellenőrzésének vége felé járt. Közben folyamatosak voltak az egyeztetések a Központi Hivatallal (NAV KH), ahol egyetértettek abban, hogy az adatok alapján megállapított 42 milliárd forintos adómegállapítás (vagyis adóhiány) bizonyított. Az adóellenőrök előkészítettek egy bűnügyi feljelentést is.

Az ellenőrzést külföldi jogsegély bevárása miatt nem tudták lezárni, ennek beérkezését megelőzően a cég vezetői azonban tárgyalásokat folytattak az adóhatóság képviselőivel, megegyezni viszont nem tudtak. A dolog vége az lett, hogy – és erről Hegedűs Deme Zsolt, a KÜIG volt igazgatója tanúvallomást is tett – az egyik megbeszélés végeztével a GE képviselője fölállt, és közölte, hogy ő majd „elintézi az ügyet” Somos Katalinnal, Hegedűs Deme főnökével.

Ezt követően Hegedűst és „társait” behívták a Központi Hivatalba, ahol Somos Katalin helyettese, Rákosa Melinda közölte, hogy az adómegállapítást tartalmazó jegyzőkönyvet felejtsék el, azzal szakmailag nem értenek egyet. Az ügyet végül adómegállapítás nélkül zárták le, a GE ellen már korábban előkészített büntető feljelentést pedig nem küldték el.

A rendőrség arra jutott, hogy ezek kategorikusan nem megítélhető szakmai kérdések, amiben az adóhatóságon belül ment a vita, ezért nem lehet semmiféle visszaélésről beszélni – írja a 444. A lap azt írja: a nyomozás során egyszerűen végigkérdezték azokat a NAV-osokat, akik leállították a vizsgálatot, ők viszont nem leállításról, hanem szakmai nézetkülönbségről vallottak.

Vagyis a közvetlen érintettektől megkérdezték, hogy bűnösök-e, majd egyszerűen elfogadták tőlük a nemleges választ. De úgy, hogy magában a lényeget jelentő ügyben, vagyis a GE extrém adónemfizetésének ügyében egyáltalán nem voltak hajlandók érdemben nyomozni 

– jegyzi meg a portál, hozzátéve, hogy a jegyzőkönyvből mindeközben elég világosan kiderül, hogy még a tanúk szerint is lényegében az történt, amit Horváth állított az elejétől: a főnökség a nagy adózóval való egyeztetés után különféle indokokkal leállította az óriási adócsalást szimatoló adóellenőreit.

Hasonlóan zárták le azokat az ügyeket, amit a Bielesen Kft., a Gránit Agriculture Kft. és a Sygnus Kft., valamint a Glencore Grain Hungary Kft. vizsgálatával kapcsolatban kifogásolt Horváth. A rendőrség ezekben az ügyekben sem talált bűncselekményekre, főként hivatali visszaélésre utaló jeleket. Például nem találták meggyőzőnek Horváth megállapítását, miszerint a Bielesen vizsgálatát azért vették el egy tehetséges fiatal felügyelőtől, mert a Külügyminisztérium sürgette a NAV-ot, hogy fejezzék be a vizsgálatot – jegyzi meg a portál.

Ezek közül a Glencore Hungary ügye külön megér egy misét: a céget Horváth még NAV-osként, a vizsgálatai alapján utaztatásos áfacsalással gyanúsította meg, és a későbbi vizsgálatok valóban több milliárd forintos jogosulatlan visszaigénylést találtak. (Közben Horváth jelzései ellenére a vállalkozás folyamatosan, minden hónapban felvehette a törvénysértően visszaigényelt áfát.) Ennek ellenére az történt az egyik, e céget érintő vizsgálat esetében, hogy a jegyzőkönyv hiába marasztalta el a céget, büntetés kiszabására azért nem került sor, mert az egyik ügyintéző a statisztikai lap megfelelő rovatába olyan számot írt be, ami a „szabj ki büntetést” helyett azt jelentette, hogy „ne csinálj semmit”.

A rendőrség szerint fel sem merülhet, hogy szándékosság történt, hiszen maga az érintett revizor vallotta, hogy véletlenül írt a lapra a jegyzőkönyvvel 180 fokban ellentétes értelmű kódszámot. „A tévesen kitöltött statisztikai lap önmagában nem alkalmas büntetőjogi felelősség megállapítására, célzat hiányában adminisztrációs hibának tekinthető, mely fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó” – olvasható a nyomozást lezáró határozatban.

A dokumentum ugyan sehol sem állítja, hogy Horváth valamelyik kérdésben ne mondott volna igazat, sőt, indirekt módon még meg is erősítik az általa elmondottakat, de a történteket nem minősíti bűncselekménynek: mindenütt lezárják annyival, hogy teljesen normális ügymenetről vagy szakmai nézetkülönbségről volt szó – foglalja össze a 444.

Vádemelés egyetlen ügyben történt: a Delta Feed Kft. vizsgálata után hivatali visszaélés bűntettének gyanújával vádat emeltek F. Andrea ellen, ezt az ügyet azonban nem részletezték úgy, mint azokat, amelyekben megszüntették a nyomozást.

Horváth András ügye egyébként remek példa arra is, milyen sors vár arra, aki közérdekű bejelentésre adja a fejét.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):