„A hazai média ahelyett, hogy informálná a közönséget a migráció és migránsok valós természetéről, passzivitásával és a sokszínű valóság torz leegyszerűsítésével járul hozzá a társadalom vészes tájékozatlanságának és idegenellenességének fennmaradásához e fontos kérdésben.” – Magyar Helsinki Bizottság

A határok őrzéséért is felelős magyar rendőrség több, menetrend szerint Münchenbe közlekedő vonatot állított meg hétfőn és kedden, és közel 400, főleg koszovói migránst tartóztattak fel, akik Ausztrián keresztül Németországba tartottak. Az első vonatot Győrben kutatták át, és a győri pályaudvart hétfő délután teljesen lezárták. A váróteremben 250 koszovói menekült zsúfolódott össze órákon keresztül. A regionális Kisalföld on-line lap tudósítója élőben követte az eseményeket, és megkérdezte a MÁV illetékeseit is a fejleményekről illetve arról, hogy a migránsok rendelkeztek-e érvényes vonatjeggyel. A MÁV válaszában csak annyit közölt, hogy ez bevándorlási és rendőrségi eljárás, ezért nem kívánják kommentálni az eseményeket.

Orbán „akcióterve”

A magyar rendőrség honlapján közzétett hivatalos adatok szerint csak az elmúlt 24 órában 1391 személyt tartóztattak le illegális határátlépés miatt Magyarországon.

Amíg a migránsok a váróteremben várakoztak, eleinte az együttműködés minden formáját visszautasították, nem beszéltek a magyar rendőrökkel és nem fogadtak el ételt illetve forró teát sem a hatóság embereitől. A koszovói konzul délután ért a helyszínre, sokan az ő segítségére vártak. A koszovói diplomatával folytatott rövid konzultációt követően az összes migránst tájékoztatták a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) helyi irodájának tisztviselői, hogy választaniuk kell, vagy visszatoloncolják őket, vagy menekültstátuszért kell folyamodniuk Magyarországon. Az újság beszámolójából az derült ki, hogy a menekültek mintegy fele gyermek vagy kiskorú volt.

A hétfői akciót követően további 183 koszovói állampolgárt tartóztattak le a győri vasútállomáson, és 50 személyt már korábban leszállítottak a vonatról a tatabányai állomáson. A „vonat-kisöprés” egy új eszköz a magyar rendőrök „bevándorlás ellenes” eszköztárában, amely kiegészíti az embercsempészek utáni kutatást a teherautók és egyéb járművek átvizsgálása által országszerte.

Az akciót a hazai média jelentős figyelemmel kísérte. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég tett nyilatkozata szerint Magyarország nem örül a „gazdasági bevándorlóknak”. Annak ellenére, hogy most az összes illegális határátlépő Nyugat-Európába szeretett volna eljutni, Orbán szavainak a tükrében a rendőrségi akcióra nem véletlenszerűen került sor. Orbán bevándorlás-ellenes mondatait követően a kormánybarát és állami médiák a saját országukat gazdasági okok miatt elhagyók befogadása elleni agitációt kezdték sugározni.

Az általános helyzet a jelek szerint beleillik a kormányzat „gazdasági bevándorlás elleni küzdelmének” narratívájába. Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára máris elítélő hangon beszélt a közrádióban a koszovói menekültekről, és megjegyezte, hogy nem a háború elől menekülnek, ezért nem is számíthatnak Magyarország segítségére. Kontrát a Genfi Egyezményt és az EU szabályozását idézte, és elmondta, a letartóztatások teljes mértékben összhangban álltak azokkal, valamint hozzátette, a migránsok óriási problémát jelentenek a kormány számára, mivel a határmegfigyelés és a szükséges eszközök igen drágák.

“De erre szükség van, és még többet szeretnénk tenni” – mondta az államtitkár.

Mivel Magyarország a Nyugat-Európába és az Egyesült Királyságba igyekvő migránsok tranzitútvonala, a magyar menekült-ellátási rendszer azzal is küzd, hogy megfeleljen a menedékkérők emberi jogainak a betartásának és a menedékkérelmek elbírálási kötelezettségének. 2013-ban 18.995 ilyen kérelmet nyújtottak be a BÁH-hoz, 2012-ben viszont még csak 2.700-at. 2014-ben a kérelmek száma már 42.700-ra emelkedett. A legtöbb kérelmet rutineljárás keretében utasítják vissza.

Az EU-ban 2013-óta hatályos Dublin II szabályozás értelmében a schengeni tagállamokba jogellenesen bejutott személyeket az a tagállam köteles minden esetben visszafogadni, amelyiknek a külső határán illegálisan utazott be, vagy amelyik legális jogcímet biztosított neki a tartózkodásra. A legtöbb Magyarországra érkező migráns Ausztriába vagy Németországba szeretett volna eljutni, mielőtt letartóztatták volna őket, ahol menedékkérőként jobb feltételekhez juthattak volna. A tranzit országok, mint például Bulgária, Görögország vagy Magyarország válaszul keményebben kezeli a bevándorlási szabályok betartatását, ugyanakkor gyakran nem képes kezelni a nagyszámú menedékkérőt. A magyar átmeneti szállások és menekült táborok állapota gyakran nem ér fel az EU hasonló intézményeinek a szintjéhez. Emellett a magyar hatóságok gyakran fogva tartják a menekültstátuszért folyamodó személyeket, és őrzött intézményekbe szállítják őket anélkül, hogy megfelelő tájékoztatást vagy elegendő magyarázatot nyújtanának a lépésre.

Propaganda és általános elutasítás

A Magyar Helsinki Bizottság nemrég tette közzé tanulmányát, melyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az illegális határátlépés kérdését gyakran félreértelmezi és tévesen közli a magyar média. A migránsok általános megítélése egyébként is rossz Magyarországon. Az újságok és televíziós csatornák beszámolói gyakran keverik össze a menekülteket a menedékkérőkkel és a jogszerűen Magyarországon tartózkodó bevándorlókkal.

A Helsinki Bizottság Pánik a sötétben – Migránsok a magyar médiában 2014. című kiadványa a tavalyi év első három hónapjában követte nyomon a magyar média vonatkozó beszámolóit. A kiadvány megállapítja, hogy a migráció kérdése lényegesen alulreprezentált a magyar médiában. Ha mégis beszámol a média a migrációval kapcsolatos hírekről, akkor az főleg a bűnügyi hírekben történik, és a beszámolókban a magyar rendvédelmi szervezetek szóvivői és kommunikációs osztályainak képviselői beszélnek. A tanulmány szerint az eredeti probléma az a magyar médiával, hogy gyakran egy az egyben veszik át a híreket az állami hírügynökségtől, az MTI-től, vagy a rendőrségtől. Ez pedig szembe megy a médiák azon kötelezettségével, hogy kritikusan értékeljék a kormányzati forrásokat.

A jelentés szerint a médiában egyre gyakrabban látható túl-kriminalizált migráns témák ellenére maguk a menedékkérők és a migránsok nem szólalnak meg ezekben a beszámolókban. A Helsinki Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az említett időszak során volt olyan időszak is, amikor a migránsok kérdése forró témának számított Magyarországon. Azonban egyetlen Magyarországon élő nem-magyar állampolgárt bemutattak: Bob Cohent, amerikai származású hegedűművészt.

Mindazonáltal, míg az illegális migránsok, a nyitott táborok és az őrzött központok valamint a magyar idegengyűlölet jelentős figyelmet kap, a Magyarországon jogszerűen tartózkodó migránsokról szinte egyáltalán nem esik szó.

Végezetül a jelentés megjegyzi, hogy „a hazai média ahelyett, hogy informálná a közönséget a migráció és migránsok valós természetéről, passzivitásával és a sokszínű valóság torz leegyszerűsítésével járul hozzá a társadalom vészes tájékozatlanságának és idegenellenességének fennmaradásához e fontos kérdésben.”

Hivatkozás:

Elvitték a győri vasútállomásról a 200 menekültet – Kisalföld.hu

Pánik a sötétben: migránsok a magyar médiában – Helsinki.hu

Kontrát: Többet szeretnénk menekültügyben – Magyar Hírlap