Újabb hét, Vajda Zoltán által beadott népszavazási kérdés került terítékre a Nemzeti Választási Bizottság hétfői ülésén. A testület hétből hét kérdés hitelesítését tagadta meg. Bár a kérdések egy részében egyhangúan határoztak, a döntéseket komoly viták előzték meg.

A korábbi hat kérdés tárgyalásától eltérően Vajda Zoltán (képünkön balról a második) ezúttal beadványozóként szót kapott: az ülés elején vonultathatta fel érveit.

A tárgyalt kérdések az alábbiakban olvashatóak, utánuk Vajda érvelése, illetve az indoklás.

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény ne települhessen a Budai Várnegyed ENSZ világörökségi listáján szereplő területére?

Vajda Zoltán szerint egyértelműségi probléma a miniszterelnöknek a Várba költözésének megakadályozására irányuló kérdéssel kapcsolatban nem áll fenn. Nyugodtan alkothat a parlament törvényt az ügyben, hiszen a Köztársasági Elnöki Hivatal helye is törvénybe van foglalva.

A bizottság 7:3 arányban leszavazta a kezdeményezést. Indoklásuk szerint a végrehajtó közhatalmi funkciójú intézmények köre elég tág, székhelyükről pedig a kormány, vagy a helyi önkormányzat dönt – kivéve a Vajda által is említett Köztársasági Elnöki Hivatalt –, nem az Országgyűlés. A bizottság elnöke továbbá formai aggályokat is felvetett: szerinte például nem egyértelmű, hogy ez csak a jövőbeni, vagy a jelenlegi intézményekre is vonatkozik.

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy bárki hozzáférhessen és nyilvánosságra hozhassa az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének „titkos”, illetve „szigorúan titkos” állományú munkatársainak, illetve együttműködő személyek adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat?

Vajda szerint az alkérdések szorosan összefüggenek egymással, így a főkérdés egyértelmű, az alaptörvény ide vonatkozó rendelkezése szerint pedig ebben a körben a hatalommal együttműködők személyes adatai nyilvánosságra hozhatóak.

A bizottság ellenszavazat nélkül megtagadta a hitelesítést. A bizottság ellenszavazat nélkül megtagadta a hitelesítést. Indoklásuk szerint pusztán információs indok nem elég a személyes adatok védelméhez való jog felülírásához, ráadásul formai problémaként azt is felhozta a bizottság, hogy 1962 óta létezett csak a III. Főcsoportügynökség. Többen úgy látták, hogy bár az Országgyűlés hozhatna az ügynökmúltak feltárásáról szóló törvényt, de az alaptörvényre hivatkozva korlátozni kellene a hozzáférést.

3. Egyetért-e azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos beruházás valamennyi pénzügyi információját?

Vajda szerint a kérdés egyértelmű, az aktivista nem is nagyon indokolta: helyezzék hatályon kívül a törvényt, amely harminc évre titkosította a paksi beruházás üzleti adatait.

A kérdés parázs vitát váltott ki a bizottságban. Az alapfeltevés az volt, hogy vajon melyik az erősebb jog: az alaptörvényben foglalt kötelezettség, amely szerint minden közpénz felhasználásának nyilvánosnak kell lennie, vagy az, hogy a kérdés nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettséget érint – a titkosítást abban rögzítették.

Az Alaptörvény rendelkezése több NVB-tag szerint is prioritást élvez a nemzetközi szerződésekkel szemben, ugyanakkor volt, aki arra hivatkozott: a pénzügyi adatok nyilvánosak, hiszen „tudjuk, mennyibe fog kerülni”. Bár elméletileg nyilvános a közpénzek felhasználása, mivel az információs törvény alapján az üzleti adatok is pénzügyi adatnak minősülnek, így ez esetben nem nyilvánosak, ezért szükség lenne egy határozatra. Mindezen aggályok ellenére a bizottság 8:2 arányban megtagadta a hitelesítést.

4. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe az Európai Unió zöldenergiáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglalt célkitűzések teljesítésének kötelezettségét?

Ehhez a kérdéshez a benyújtó szerint nem kell magyarázat.

A bizottság 9:1 arányban elutasította a hitelesítést, mert szerintük nem egyértelmű a kérdés. Az említett irányelv kötelezettséget jelent törvény nélkül is – szólt az indoklás. Az NVB álláspontja szerint ez a kérdés nem az Országgyűlés, hanem az európai jogalkotó hatáskörébe tartozik.

5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?

Vajda ezzel a kérdéssel azt szerette volna elérni, hogy a kormányra nézve kötelező legyen az Országgyűlés álláspontja európai uniós kérdésekben.

Az NVB szerint ez elvonná a kormány döntési jogkörét, és csak úgy lehetne megoldani, ha az alaptörvényt is módosítanák, tovább nemzetközi szerződést is érint, ezért ellenszavazat nélkül megtagadták a hitelesítést.

6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a közfoglalkoztatottak jogaira a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok legyen alkalmazandóak?

Vajda szerint a kérdés egyértelmű, és költségvetést sem érint, hiszen a közmunkásokra van egy keretösszeg, amelyen túl a jogalkotó szabadon állapíthatja meg, mihez van joga a közfoglalkoztatottnak.

A bizottságból többen hiányolták, hogy kötelezettségeket a kérdés nem említ, és így értelmezéstől függően terjedhetne ki a szabályozás jogokra vagy kötelezettségekre. Ugyan költségvetést nem érintene, de a rendszerből mintegy negyvenezer ember esne ki, akik így foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnének, amely viszont borítaná a költségvetést, és így tiltott tárgykört érintene. A felvetésekkel kapcsolatban az NVB végül külön-külön döntött. 5:5 lett az eredmény a költségvetés érintettségével kapcsolatban. Az elnök döntött: közvetlenül nem érinti a költségvetést. 4:6 lett az eredmény az egyértelműség követelményével kapcsolatban. Nem egyértelmű, választópolgárok számára megtévesztő lehet – hangzott a többségi döntés. Szintén 4:6 lett az eredmény a törvényi érintettséggel kapcsolatban. A közfoglalkoztatási törvény módosítását érinti, nem a munka törvénykönyvét – szólt az indoklás.

A bizottság álláspontja végül az lett: a kérdés nem egyértelmű. A zárószavazáson 7:3 arányban elutasították a hitelesítést.

7. Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2015. január 1-e előtt ingyenes közforgalmi útszakaszok újra ingyenesen használhatóvá váljanak?

Talán ez a legérdekesebb kérdés, ugyanis itt tulajdonképpen a bizottságnak arról kellett döntenie: melyik az erősebb: a kormány, vagy az Országgyűlés? Vajda indoklása szerint az Országgyűlés hatásköre teljes, és attól, hogy valami jelenleg csak rendeleti szinten van szabályozva, nem zárja ki azt, hogy a parlament később törvényt alkosson róla.

A Kúria értelmezése szerint a kérdés nem tartozik a parlament feladatkörébe – hivatkozott az egyik bizottsági tag, mire a másik úgy reagált: a Kúria ebben téved, viszont ettől még kötelezi az NVB-t, és a bírói jogértelmezés számukra kötelező érvényű. Az egyik bizottsági tag elmondta: az alaptörvény szerint a legfőbb népképviseleti szerv az Országgyűlés, és attól, hogy felhatalmazta valamivel a nemzeti fejlesztési minisztert, még visszaveheti ezt a felhatalmazást. „Ezzel a logikával az összes miniszter megtilthatná, hogy levegőt vegyünk, és az Országgyűlés nem tehetne semmit ez ellen” – fogalmazott. A bizottság több tagja is szembement volna a Kúria értelmezésével – hiszen ez a döntés élesen szemben áll az alaptörvény rendelkezésével –, bár többen megjegyezték: valószínűleg a Kúria nem fogja elfogadni az NVB értelmezését. A bizottság nem mert ellentmondani a szerintük is hibás döntésnek, és a hosszas vita után tulajdonképpen igazodott a Kúria alkotmányellenes iránymutatásához: 6:4 arányban megtagadták a kérdés hitelesítését.

Vajda Zoltán az ülés végén sajnálatát fejezte ki, hogy az NVB mindegyik kérdést leszavazta, ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy meghallgatták a véleményét. Sajnálattal vette ugyanakkor tudomásul, hogy csak délelőtt tízkor kapott értesítést a bizottság üléséről.

A vitás esetekben a fő jogi vita arról szólt, hogy miképp viszonyulnak egymáshoz az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései – mondta Vajda. Arra, hogy a bizottság kimondta: az Országgyűlés nem áll a kormány felett, Vajda Zoltán úgy reagált: „nem tudom értelmezni”. Szerinte is hibás a Kúria azon határozata, mely szerint csak törvényről lehet népszavazást kezdeményezni. „A hatalom a néptől származik, az Országgyűlés gyakorolja ezt” – jegyezte meg Vajda, és jelezte: jelen álláspontjuk szerint a Kúriához fognak fordulni az elutasított kérdések ügyében.

Mint arról korábban beszámoltunk, Gulyás Balázs (képünkön balra), Lattmann Tamás (képünkön Vajda balján) és Vajda Zoltán a március 15-i ellenzéki tüntetés végén jelentette be: tizenkilenc kérdésben „rendszerbontó” népszavazást kezdeményeznek.