A Republikon Intézet kétrészes kerekasztal-beszélgetést rendezett csütörtökön politikai és civilszervezetek vezetőinek a részvételével. Az esemény célja az volt, hogy a résztvevők közösen gondolkozzanak a kormányváltás érdekében szükséges együttműködésről. Sajnálatos módon ezt a fontos témát először az ellenzéki vezetők, majd ezt követően a civilszervezetek vezetői vitatták meg, és a két csoport egymással nem folytatott érdemi párbeszédet a kérdésben.

A politikusi panel vendége Juhász Péter, az Együtt alelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnök-frakcióvezetője, Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja, Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, valamint Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnök-frakcióvezetője – Juhász és Kerék-Bárczy kivételével országgyűlési képviselők – volt.

Horn: A pártok jelen vannak ugyan, de néha inaktívak

Horn Gábor, a Republikon igazgatója, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő és államtitkár elmondta: „a mai konferencia egy moderációs gyakorlat is lesz számunkra”, mivel a múlt őszi erős civil jelenlétet követően „úgy gondoltuk, „segítséget jelenthet a politikai kérdésekkel foglalkozó civilszervezeteknek, ha kapcsolatot építhetnek azokkal a politikai pártokkal, melyek mindig jelen vannak, de néha inaktívak”. Horn szerint a párbeszédnek „alapvető szerepe lesz abban, hogy az ország 2018-ban ismét a helyes útra térjen vissza, megszabadítsuk magunkat az Orbán-rezsimtől, és az ország ismét egy sokkal élhetőbb és szerethetőbb hely legyen”.

Úgy folytatta: szándékosan nem hívták meg a szélsőjobboldali Jobbik képviselőit, mivel ezt eddig sem tették meg, és most sem teszik meg. Kormánypárti politikust viszont hívtak, azonban a Fidesz-KDNP nem fogadta el a meghívást – derült ki Horn szavaiból.

A volt politikus szerint nem lehet a politikát politizálás vagy politikusok nélkül művelni, egyúttal emlékeztette a jelenlévőket saját, az elmúlt huszonöt évben vállalt politikai szerepére. „De úgy vélem, hogy a civiltársadalom jelentős szerepet játszik az ország formálásában” – mondta Horn.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója moderátorként arra kérte a felszólalókat, hogy beszéljenek a 2018-as országgyűlési választásokra vonatkozó szélesebb körű ellenzéki stratégiáról, és arról, hogy miként kívánja saját pártjuk bevonni a civileket.

Fodor: A Magyar Liberális Párt az ellenszer Orbán illiberális társadalmára

Az egykor szintén SZDSZ-es, még korábban Fidesz-alapító Fodor Gábor azzal nyitotta a beszélgetést, hogy elmondta: a Fidesz népszerűsége meredeken esett az utóbbi hónapok során, ami többek között az amerikai kitiltási ügynek, számos, prominens kormányzati politikushoz köthető korrupciós botránynak, valamint múlt nyár óta a népszerű, független RTL Klub kormánykritikus hírműsorainak is köszönhető. Fodor elmondta: pártja „örült”, amiért Orbán az „illiberális demokrácia” kifejezést használta arra, hogy mit is épít a Fidesz Magyarországon, mert a „Magyar Liberális Párt az alternatíva Orbán azon álmával szemben, hogy Magyarországot illiberális állammá tegye”.

Juhász: Vissza kell szereznünk az államot, mert azt nyilvánvalóan foglyul ejtették

Juhász Péter úgy vélte, nem az MLP jelenti az illiberális demokrácia alternatíváját. Juhász véleménye szerint „a demokrácia mindenkié: liberálisoké, konzervatívoké, bal-, és jobboldaliaké” és az egész demokráciának az a célja, hogy a különböző politikai nézőponttal rendelkezők együtt dolgozzanak az ország érdekében. Megjegyezte: „vissza kell szereznünk az államot, mert az nyilvánvalóan foglyul ejtették”.

A civiltársadalom politikai szerepével kapcsolatban Juhász azt mondta, fontos elgondolkodni azon, hogy miként használjuk a „civil” szót. „Az emberek tévednek, ha úgy vélik, hogy a „civil” szó a civil szervezetekre értendő. „Számomra nem ezt jelenti. Nekem civil mindenki, kezdve egy politikustól, a katonán át bárkiig, amikor az a személy hazamegy” – mondta.

„Amikor hazamegy valaki és ültet egy növényt az ablakba, és arról kezdi győzködni a szomszédjait, hogy tegyen hasonlóképpen, akkor civilként viselkedik. Szervez valamit és másokat bevon egy kérdésbe” – mondta Juhász.

Véleménye szerint a magyar politikusoknak el kell kezdenie figyelnie a civiltársadalomra. „A civiltársadalom velejárója, hogy vitairányultságú” – fogalmazott.

Kerék-Bárczy: A civiltársadalom, mint a kormány ellensúlya

Azzal kapcsolatban, hogy miként látja a civil társadalom és magyar pártok kapcsolatát, Kerék-Bárczy Szabolcs egyetért abban, hogy a civil társadalom „specializált problémaalapú képviseleteként” működik. A DK politikusa fájlalja, hogy gyakran előfordul: a civilek tevékenysége és a pártpolitika egymás ellen fordul.

„A civil társadalom egy tükör, egy fék és egy ellensúly a társdalomban és a közéletben” – mondta. „A politikai pártok másrészről olyan helyzetben vannak, hogy döntéshozatali tevékenységhez kapcsolódó tevékenységet folytatnak, vagyis képviselőként tevékenykednek az önkormányzatoknál, a parlamentben és végül a kormányban is, annak érdekében, hogy a közjót szolgálják” – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Kerék-Bárczy elmondta, ideális helyzetben a civiltársadalom és a politikai pártok között nincs érdekellentét, csupán más célt szolgálnak. A magyar ellenzéki pártok közötti különbségek tükrözik azt, hogy ki hogyan tekint a civiltársadalomra – mondta. Megjegyezte: „Orbán Viktor kényszerített bennünket olyan helyzetbe, hogy mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk”.

Schiffer: Magyarország közvetlen szomszédjai az elsődleges szövetségesek

Schiffer András úgy vélte: az EU-tagság nem teljesítette a magyar embereknek a Nyugathoz történő felzárkózáshoz fűzött reményeit, emiatt pedig egy populista párt került előtérbe a szélsőjobboldali párt segítségével. Volt egy populista párt egy populista miniszterelnökkel. És négy év alatt létre tudták hozni annak illúzióját, hogy van egy olyan államhatalom, amely megvédi az embereket a multinacionális cégektől, és amelyik megmenti őket azáltal, hogy megvédi őket az EU-tól.

„Ezt az illúziót adta Orbán Viktor a magyaroknak” – fogalmazott az ökopárti politikus. Elmondta, hogy a miniszterelnök azáltal próbálta visszafordítani Magyarországot a zsákutcába vezető válságból, „hogy a padlóig nyomta a gázt”.

„Annak érdekében, hogy az ellenzék sikeres stratégiát alkalmazzon a 2018-as választáson, vannak olyan kapcsolódó területek, amelyekkel foglalkozni kell” – mondta Schiffer. „Magyarországnak föl kell ismernie, hogy elsődleges szövetségesei nem a Kelet, sem pedig a Nyugat, sokkal inkább a közvetlen szomszédjaink. Európa déli és keleti nemzetei hasonló sorsban osztoznak, mint Magyarország. Magyarország nemzetpolitikai stratégiája, annak a tragikus útnak az eredménye, amely során más országoktól került függésbe” – hangsúlyozta Schiffer. „Stratégiát kell találni a munkásosztály szegénységének fölszámolására” – folytatta. „S arra is stratégiát kell kidolgozni, hogy felelősségre lehessen vonni ezen problémák felelőseit” – zárta gondolatait a politikus.

Szabó: Elszámoltathatóságra van szükség

A PM társelnöke, Szabó Tímea elmondta, tovább kell menni annak fölhánytorgatásán, hogy nem tetszik az illiberális demokrácia. „Ha nem kínálunk megoldást a magyarok által érzett mérhetetlen reménytelenség és a kétségbeesés felszámolására, akkor sosem leszünk képesek szavazókat szerezni” – mondta Szabó.

„Benne lehetünk a hírekben akár minden este, és beszélhetünk arról, milyen szemét Rogán, Habony, Lázár és barátaik, és hogy mennyit lopnak. De ez nem egy jövőkép. Ettől nem fog megváltozni az ország. Nyilvánvalóan elszámoltathatóságra van szükség. Korrupcióellenes rendszerre van szükség, ami felszámolja ezt a széleskörű lopást. De ettől még mindig nem lesz sokkal jobb az emberek helyzete” – fogalmazott a PM formálisan független képviselője.

Szabó elmondta: pártjának mindig az volt a célja, hogy ledöntsék azt a falat, amely elválasztja a politikát és a civil társadalmat. Csakúgy, mint Juhász, ő is – szavait szintén Fodor Gábornak címezve – azt mondta: a liberális demokrácia nem jár feltétlenül kéz a kézben a Magyar Liberális Párttal.

Tóbiás: az MSZP lépésről lépésre tanulja meg a civiltársadalom bevonását

Tóbiás József, az MSZP elnöke szeretné „kihívás elé állítani a rendszert” azáltal, hogy „tanul a 2014-es tapasztalatokból”. Az MSZP pont ezért kezdte bevonni a civiltársadalmat, és így az MSZP jelentheti az alternatívát arra, ami jelenleg Magyarországon van.

„Ez lépésről lépésre történik” – mondta az ellenzéki politikus.

A délutáni pódiumbeszélgetésen részt vett Láng András, a Most Mi! szervezője, Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő, most civil aktivista, Gulyás Márton, a Humán Platform, Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen Facebook-csoport spiritusz rektora és Papp Réka Kinga újságíró, aktivista is.

Szembetűnő volt, hogy sem a civiltársadalom képviselői nem akartak egy asztalhoz leülni az ellenzéki politikusokkal, sem pedig fordítva. Az esemény kritikusai arra hívták fel a figyelmet, hogy a köztük lévő eredeti párbeszéd hiányában gyakorlatilag lehetetlen lesz az ellenzéki pártok számára elhódítani a jobboldali és a bizonytalan szavazókat.