A rezsiharc újabb áldozatot követelt: a kéményseprők és azok az emberek, akiket a szénmonoxid-mérgezéstől és a kéménytüzektől akarnak megóvni.

A nol.hu cikke arról számol be, hogy a kéményseprő vállalatok hét megyében kényszerülnek felhagyni tevékenységükkel, mert nem tudják olyan olcsón elvégezni a munkát, mint amit a rezsicsökkentés okán rájuk kényszerít a kormány. A települések nem maradhatnak kéményseprés nélkül, s ha az illetékes önkormányzatok nem találnak céget a feladatra, akkor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság dolga kijelölni az új szolgáltatót.

A nol.hu beszámolójából kiderül, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megye 842 települését érintik a változások. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKOI) szerint a magáncégek azért „dobják be a törülközőt”, mert a hatósági ár drasztikus csökkenéséből adódó veszteségeiket senki sem kompenzálja.

Korom Norbert, a Magyar Kémény Kft. ügyvezetője elmondta, cége 200 alkalmazottal mintegy 2 millió háztartást szolgál ki négy megyében, de több-száz milliós adósságot halmoztak fel az elmúlt hónapok során. A kéményseprőkre és az önkormányzati szemétszállító cégekre az áprilisban rákényszerített kormányzati árcsökkentés előtt Korom cége 20 millió forintos nyereséggel számolt 2014-ben a 1,5 milliárd forintos bevétel mellett.

A nol.hu cikkéből az is kiderül, hogy a cég a 2014 áprilisában elfogadott törvény óta veszteséget termel. Korom Norbert elmondta, van olyan kémény, amit korábban 1050 forintért, most meg 450-ért ellenőriznek és tisztítanak a kft. alkalmazottai.

A kéményseprők sosem voltak túlfizetve, keresetük 10-30 százalékkal haladta meg a minimálbért. A bevétel csökkenése miatt ez a sovány bér is „necces”. A kft. fizeti még a dolgozóit, a bankokkal és a beszállítókkal szembeni tartozásai viszont növekedtek, így idő kérdése, mikor dől be a cég, véli az ügyvezető.

Korom Norbert még nem jelezte a négy megyében, hogy cége feladja a szolgáltatást, csak arról tájékoztatta az érintett önkormányzatokat és a katasztrófavédelmet, hogy kompenzáció nélkül június végéig tudják felelősséggel ellátni a feladatukat.

Korom – aki egyébként alelnöke a kéményseprők ipartestületének – nem érti, hogy miért akarják tönkretenni a magáncégeket, hisz ez az államnak pénzbe kerül. Tudomása szerint Budapesten, az önkormányzati tulajdonú Fővárosi Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Kft. több mint egymilliárd forint támogatást kap, pedig ott a munka sokkal kisebb önköltségű, mint a falvakban vagy a tanyavilágban. Mellesleg, ha valahol egy kéményseprő magáncég nem bírja tovább, és helyette a katasztrófavédelem egy másik vállalkozást jelöl ki, akkor az a cég már jogosult az állami támogatásra, még ha magánkézben van is. Erre a célra 100 milliót különített el a költségvetés. Ám ez a pénz csak az igények töredékét fedezi.

A nol. hu szerint Hajdú-Biharban 130 ezer háztartásban szűnik meg néhány nap múlva a szolgáltatás, mivel a Füt-M Kft. nem képes tovább finanszírozni a kiesett bevételt.

Az ellátás rendezéséről a debreceni önkormányzat felelőssége dönteni, ám a megyeszékhely polgármesteri hivatalában semmit sem tudtak arról mondani, ki söpri júliustól a kéményeket.

Egerben az önkormányzat a korábbi szolgáltatóval tárgyal a folytatásról.

A nol.hu szerint Szolnokon is teljes a bizonytalanság. A jelenlegi szolgáltató leáll, s a városháza még nem döntött arról, mit tesz: saját céget alapít-e a kéményseprés megyei szintű ellátására, vagy valamelyik meglévő vállalkozására bízza a munkát. Az is lehet, hogy a városháza nem erőlködik tovább, hanem a katasztrófavédelemre lőcsöli a probléma megoldását.

Több kisebb kéményseprő magáncég egyelőre nem jelezte leállási szándékát. Adódik a kérdés: ők hogyan bírják kompenzáció nélkül? A leállók úgy vélik: törvénykijátszó trükkök nélkül ez aligha sikerülhet. Több magáncég vezetője elismerte: veszteségesek, és a mostani árak mellett nem jut pénz fejlesztésre, amortizációra, továbbképzésre.

Ráadásul, mivel az alacsony fizetések és a perspektívátlanság pályaelhagyásra ösztönzi a kéményseprőket, az ebből következő létszámhiány kapkodóbbá teszi a munkát. Egyik cégvezető megjegyezte: a szakmát sújtó bizonytalanságok, a létszámhiány miatt elhalasztott munkák és a kapkodás odavezethet, hogy megszaporodnak a halálos áldozatokat követelő szén-monoxid-mérgezések és kéménytüzek.

Hivatkozás:

A rezsiharc áldozatai, nol.hu, 2014. június 24.