A magyar országgyűlési választásokat április 6-án tartják. A Budapest Beacon összeállította a jelöltek előzetes listáját választókerületek szerint csoportosítva.

Az alábbi jelentősebb politikai pártok mind a 106 választókerületben állítanak jelöltet, vagy egyénileg, vagy választási szövetség részeként:

1. Az ellenzéki „Összefogás” szövetsége

Az ellenzéki „Összefogás” szövetség öt politikai pártból áll, melyek hosszú és szidalmazásoktól sem mentes egyeztetések eredményeként vált választási szövetséggé januárban, és így mind a 106 választási kerületben valamint közös országos listán is állítanak jelölteket. A szövetséget alkotó négy párt a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt-2014 (E14), és a Párbeszéd Magyarországért (PM).

A. Magyar Szocialista Párt, MSZP

A Magyar szocialista Párt a legnagyobb a négy ellenzéki párt közül, mind a párttagok létszámát, mind pedig a jelenlegi parlamenti képviselői helyek (48) számát tekintve.  2010 óta a pártot Mesterházy Attila elnök vezeti, aki 2004-óta parlamenti képviselő.

B. Demokratikus Koalíció, DK

A Demokratikus Koalíciónak jelenleg 10 parlamenti helye van. A bal-közép pártot 2010-ben alapította a korábbi szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc, miután 9 szocialista képviselővel együtt kilépett és új pártot alapított. A párt elnöke is Gyurcsány.

C. Együtt 2014, E14

2012 októberében alakult meg az Együtt 2014, amikor három civil szervezet, a Haza és Haladás, az Egymillióan a sajtó szabadságért, vagy más néven Milla, valamint a Magyar Szolidaritás Mozgalom összefogott, és egy bal-közép pártban egyesítették erőiket a 2014-es választásra. A Haza és Haladás társadalmi agytrösztöt 2011-ben alapította a 2009 és 2010 között miniszterelnöki posztot betöltő Bajnai Gordon. A Milla 2010-ben indult útjára, amikor Juhász Péter polgári aktivista a Facebookon indította el a tiltakozó oldalát, miután a Fidesz-vezette parlament elfogadta a sajtószabadságot jelentősen csorbító médiatörvényt. A Szolidaritás 2011-ben alakult meg, hogy képviselje a magyar szakszervezetek érdekeit. Az Együtt 2014 nem rendelkezik parlamenti székekkel, de koalícióra léptek a Párbeszéd Magyarországért szervezetével 2013-ban. A pártot a három társelnök vezeti: Bajnai Gordon, Juhász Péter és Kónya Péter.

D. Párbeszéd Magyarországért, PM

A PM egy zöld/liberális párt, mely 2013-ban vált ki az LMP-ből azt követően, hogy felmerült a kérdés, csatlakozzanak-e az ellenzéki pártok választási szövetségéhez, azért, hogy legyőzzék a jelenlegi kormánypártot a 2014-es választásokon. A pártot Jávor Benedek és Szabó Tímea társ-elnökök vezetik. A Párbeszéd Magyarországért szinte azonnal választási szövetségre lépett az Együtt-2014-gyel. A két párt közösen kampányol Együtt-PM néven.

2. Lehet Más a Politika, LMP

A Lehet Más a Politika 2009-ben alakult politikai párt. A 2009-es Európai Parlamenti választásokon kevesebb, mint a szavazatok 3%-át tudták megszerezni, de a 2010-es országgyűlési választásokon a szavazatok 5,7%-át megszerezve 17 parlamenti képviselőt delegálhattak a parlamentbe országos listájukról. Eredetileg egy végrehajtó bizottság irányította a pártot, de a 2013-as alapszabály módosítás óta Schiffer András és Szél Bernadett társelnökök vezetik a pártot.

3. Jobbik

A Jobbikot 2003-ban alakította meg a jelenlegi pártelnök, Vona Gábor. A szélsőjobboldali párt Magyarország harmadik legnagyobb pártja a parlamenti képviselők számának tekintetében. Bár 2004-ben gyengén szerepeltek az országgyűlési választásokon, a 2009-es EP választáson a szavazatok 12%-át szerezték meg, ezzel három jelöltet küldhettek Brüsszelbe.  A 2010-es választásokon a szavazatok 16,7%-át szerezték meg, ezzel 47 képviselői mandátumot szereztek, ezzel a legsikeresebb radikális jobboldali párt lett Európában. Négy Jobbikos képviselő hagyta el a pártot egymás után, ők a függetlenekhez ültek át.  2007-ben Vona Gábor megalapította a párt félkatonai szárnyát, a Magyar Gárdát. A Magyar Gárdát 2009-ben, Bajnai kormányzása alatt betiltották. Utódszervezetei (Új Magyar Gárda, Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, stb.) közül azonban egyet sem tiltottak be a jelenlegi Fidesz-KDNP kormány alatt.

4. FIDESZ-KDNP

A. Fidesz

1988-ban eredetileg diákszövetségként indult, mára a legnagyobb politikai párt az országban, mind a képviselők számát, mind a párttagok számát tekintve. A párt társ-alapítója és elnöke Orbán Viktor miniszterelnök. Az első Orbán kormány 1998 és 2002 között regnált. A 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz a szavazatok 53%-át kapta (a szavazásra jogosultak 46%-a szavazott), és jelenleg 223 parlamenti képviselőjük van.

B. Kereszténydemokrata Néppárt, KDNP

1989-ben alapították, a Kereszténydemokrata Néppárt 1998 óta közeli kapcsolatban áll a Fidesszel. 2006-ban a párt választási szövetséget kötött a Fidesszel. Jelenleg 34 parlamenti székkel rendelkeznek. A párt elnöke Semjén Zsolt, aki a miniszterelnök-helyettesi pozíciót is betölti.