A Princeton Egyetem kutatója szerint Orbán Viktor az uniós kiskapukat kihasználva próbálja távol tartani Magyarországtól a menekülteket, ám ez a gyakorlat akár az Európai Unió jogrendjét is alááshatja.

Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem kutatója szerint a magyar miniszterelnök az Európai Unió (EU) törvényeinek kiskapuit kihasználva megpróbálhatja elkerülni, hogy akár egyetlen menekültet is be kelljen fogadnia az EU szélesebb közös teherviselési indítványának keretein belül, ám amennyiben válogatás nélkül használják ezeket a kiskapukat – amitől lehet tartani Magyarország esetében –, akkor az akár az unió jogrendjét is alááshatja.

Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerését követően jelentette be, hogy  az alaptörvény módosítását javasolja a parlamentnek, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”, (ugyanakkor arról már nem tett említést, hogy több mint 13 milliárd forintból sikerült összehoznia egy érvénytelen népszavazást – a szerk.)

Arról a Budapest Beacon is részletesen beszámolt, milyen változtatásokat szeretne eszközölni a kormány az alaptörtvényen, ám van ezek között egy, amelyet érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni. Ez az „alkotmányos identitás” fogalma, amely az uniós szakzsargon szerint egy joghézag. Ez a joghézag lehetővé teszi, hogy egy tagállam megkerülje az EU-s törvényeket.

„Az »alkotmányos identitás« az EU jogrendjében az a kód, melyre azokban az ügyekben hivatkozik egy tagállam, amikor saját nemzeti hagyományai, törvényei és érdekei olyannyira különlegesek, hogy azok esetében nem követhetik az EU egyes törvényeit” – magyarázta a Princeton Egyetem Woodrow Wilson Szociológiai és Külügyi Iskolájának professzora a Budapest Beaconnek adott interjújában.

Az unió alapszerződésének második cikkelye ezt a kifejezést jelöli meg a kevés lehetséges kifogás egyikeként, amennyiben egy tagállam saját jogrendjét ki szeretné vonni az EU jogrendjének megfeleltetése alól.

Nem lenne példa nélküli, hogy egy tagállam az „alkotmányos identitásra” hivatkozik. Scheppele szerint „a német kormány többször hivatkozott erre, mint bármely más tagállam, amikor az EU törvényeiben előírt követelményeknél magasabb mércét állítottak maguk elé.” Magyarország esetében azonban nem erről van szó: nehéz lenne a mentességet olyan ügyben kérni, amelyben a tagállam alacsonyabb mércének akar megfelelni, mint amit az unió előír – figyelmeztetett.

A Princeton professzora azt gyanítja, hogy a magyarok elbújnak a tény mögé, miszerint a német Szövetségi Alkotmánybíróság mindig is Németország kiváltságosságát bizonygatta ebből a szempontból. „Ugyanezt állítja most Oroszország kormánya is az Emberi Jogok Európai Egyezményével kapcsolatban, szóval úgy tűnik, ez egy olyan újabb jogi formula, ami Oroszországból vándorolt Magyarországra” – tette hozzá.

„A magyar kormány elvégezte a jogi házi feladatát, és igyekezett jogilag ellenállóvá tenni [az alkotmány módosítását] a legnyilvánvalóbb nemzetközi kihívásokkal szemben. Az, hogy az »alkotmányos identitáshoz« fordultak, egy ideig munkát ad majd az Európai Bizottságnak, amíg kitalálják, milyen keretbe foglalható a kötelezettségszegési eljárás, válaszul a közös politika »arcukba vágott« visszautasítására” – magyarázta Kim Lane Scheppele, aki hozzátette, hogy végül majd a Európai Unió Bírósága hozza meg a döntést azzal kapcsolatban, mi kerül be, és mi marad ki az „alkotmányos identitás” indokolta igények közül.

A interjút angol nyelven az alábbiakban teljes egészében megtekinthetik:

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):