A Nemzeti Fejlesztési miniszter-jelöltet, Seszták Miklóst az EU adófizetőinek pénzének elcsalásával vádolják

Múlt héten Orbán Viktor bejelentette miniszter-jelöltjeit. Az újonnan érkező Seszták Miklós Németh Lászlónét fogja váltani a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén. Seszták jelölését sokan kritizálták, mivel érintett egy olyan cég ügyében, mely során a feltételezések szerint 12,5 milliárd forintnyi EU adófizetői pénzt csaltak el.

Ki is Seszták?

Seszták (KDNP) 2010 óta parlamenti képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 7. választókörzetből érkezett a Fidesz-KDNP listáról. Ezt követően a parlament Gazdasági és Informatikai bizottságának volt a tagja, majd a Közbeszerzési és vállalkozásszabályozási albizottság elnöke volt, tagja volt az Informatikai és távközlési albizottságnak is, valamint Az elmúlt nyolc év kormányzati tevékenységét vizsgáló albizottságnak is tagja volt. Ezeken kívül tagként vett részt a Fogyasztóvédelmi bizottságban is.

Csalás, vagy véletlen?

2012-ben a magyar kormány közbeszerzési eljárást hirdetett a vidéki települések szélessávú internethálózatának a kiépítésére. Az Európai Unió 20 milliárd forintot biztosított a projekt megvalósításához.

2013-ban derült ki, hogy 12,5 milliárd forint értékű szerződést öt olyan cég nyert el, melyeket 2012. június 27-én alapítottak és 2012. július 4-én jegyeztek be, mindet azonos napon. Mind az öt cég (Micronet Kft., Pannon Optikai Hálózatfejlesztő Kft., Pátria Optikai Hálózatfejlesztő Kft., PONET Optikai Hálózatfejlesztő Kft. és a RÉGIO Optikai Hálózatfejlesztő Kft.) azonos címmel rendelkezik, mint a PONET és a RÉGIO résztulajdonosa, az EnterNet 2011 Kft.. Az EnterNet 2011 Kft. tulajdonosa viszont a Enternet Invest Zrt.

A hivatalos cégbírósági bejegyzések tanúsága szerint Seszták az EnterNet Invest Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként tevékenykedett 2008. júliusa óta. Seszták szerint ugyanakkor csak 2012. július 10-ig vett részt a felügyelőbizottságban. Elmondása szerint „pozíciója megszűnt, amikor helyettesét kiválasztották, vagy megbízatása lejárt 2013. január 15-én”, és utoljára 2012 májusában végzett munkát a cégnél.

Seszták azt sem tudta, hogy a cégek nyertek a közbeszerzéseken

Annak ellenére, hogy a fent hivatkozott bizottságoknak és albizottságoknak a tagja vagy az elnöke, valamint az Enternet Invest Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt, Seszták ragaszkodik ahhoz, hogy nem állt fenn összeférhetetlenség, és nem volt tudomása a 2013 februárját megelőző közbeszerzési eljárásokról.

Seszták azt is elmondta, hogy az Enternet Invest Zrt.felügyelőbizottsági tagjaként feladata a cég működésének felügyelete volt, és neki személyesen semmilyen beleszólása nem volt a cég üzleti tevékenységébe. Továbbá azt állította, hogy a cégnél „pro bono” tevékenységet folytatott, amiért nem részesült javadalmazásban…

Seszták nem indított pert azon médiák ellen, amelyek fellibbentették a fátylat a cégcsoporttal fennálló kapcsolatáról. Sajtó-helyreigazítást, vagy az állítások visszavonását szintén nem kérte a róla cikkező médiáktól.

Az Enternet Invest Zrt. az index.hu hírportál kérdésére elmondta, Seszták jogi tanácsadói tevékenységet végzett a társaságnál.

2013-ban az átlátszo.hu oknyomozó újság hozta nyilvánosságra azokat a hivatalos dokumentumokat, amelyek alátámasztják, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Központtól (MAG Zrt.) mely cégek nyerték el a közbeszerzési pályázatot a vidéki települések szélessávú internetelérését biztosító hálózat kiépítésére. Az átlátszo.hu szerint számos szerződést olyan cég nyert el, amely árkalkulációja hibákat tartalmazott vagy az ajánlatuk nem volt annyira kedvező, mint más pályázati résztvevőké.

A Seszták-féle cégek közbeszerzési sikereire az OLAF is felfigyelt

Múlt hónapban, röviddel azt követően, hogy az Európai Bizottság bejelentette a magyarországi fejlesztési támogatások kifizetésének felfüggesztést, a 444.hu cikket írt a témával kapcsolatban, és felsorolta azokat a projekteket (és okokat) ami miatt az Európai Bizottság a folyósítás felfüggesztése mellett döntött. Az egyik ilyen terület magában foglalja a vidéki közösségek szélessávú internet elérésére biztosított forrásokat.

Amikor múlt hónapban értesítették Magyarországot a fejlesztési alapok felfüggesztéséről, az Európai Bizottság külön felhívta a figyelmet a Sesztákhoz köthető cégek körüli botrányra, miután az OLAF (Európai Csalás-elleni Hivatal) bejelentette, hogy a korábban említett 5 cégnek kifizetett 12,5 milliárd forint úgy tűnik elveszett, mivel a kérdéses 13 projekt közül egy sem valósult meg, munkát azokban nem végeztek.

Lázár János, a miniszterelnöki hivatal államtitkára úgy reagált, hogy megköszönte az OLAF-nak, hogy nyomoz a kérdésben, és megígérte, hogy a magyar hatóságok is vizsgálódni fognak, és igazságot szolgáltatnak az összeesküvésben résztvevőknek.

Nem ismeretes, hogy Lázár János utasítást adott-e a nyomozóhatóságnak, hogy megkérdezzék Seszták Miklóst miniszterjelöltet a hiányzó 12,5 milliárd forint sorsáról.

 

Hivatkozások:

Magyarország befagyasztott EU forrásai, 2014. május 22.

Orbánnal nótázó, offshore-barát képviselőből fejlesztési miniszter: Seszták Miklós pályaképe, Atlatszo.hu; 2014. május 31.

MagyarLeaks: Több sebből vérzik a húszmilliárdos állami optikai hálózat projekt, Atlatszo.hu; 2013. február 19.

Ezeket a számlákat nem fizeti ki Brüsszel a magyaroknak, 444.hu; 2014. május 21.

Nyúl úr rokonai, barátai és üzletfelei, Atlatszo.blog.hu; 2013. február 11.

Utólag tudta meg a fideszes fb-tag, hogy milliárdokat nyert a cég, ATV.hu; 2013. február 4.