Fotó: AFP, Money Sharma

Az Egyesült Államokban és Magyarországon is erősödik a bigott és idegengyűlölő retorika — mondta Sarah Sewall, az Egyesült Államok polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős külügyi államtitkára csütörtökön Budapesten. A politikus frappáns választ adott a Budapest Beacon kérdésére. Az igazságügyi miniszter kettejük találkozóján a tárca közleménye szerint meglehetősen furcsa választ adott az egyik fölvetésre.

Bő egy héttel Colleen Bell amerikai nagykövet korrupcióra vonatkozó megjegyzései után újabb amerikai kritikát kapott az Orbán-kormány, ezúttal az Egyesült Államok (USA) polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős külügyi államtitkárától. A Magyar Újságíró Szövetség (MÚOSZ) székházában tartott eseményen Sarah Sewall mellett ott volt Martonyi János, a második Orbán-kormány külügyminisztere, valamint Colleen Bell is.

„A szabadság áldásait minden nemzedéknek ki kell érdemelnie és meg kell újítania” — idézte az amerikai elnököt, Barack Obamát az államtitkár utalva arra, hogy az állampolgároknak kötelessége ragaszkodni a demokratikus értékekhez, intézményekhez és alapvető szabadságjogokhoz, miközben képesnek kell lenniük arra is, hogy alkalmazkodjanak a modernitás és a nemzetközi környezet új kihívásaihoz. Ez nem mindig könnyű, hiszen mind Európa, mind pedig az USA történetében látható, miképp használták ki a demagógok a nehéz időket — az ember legrosszabb ösztöneire apellálva — politikai haszonszerzés céljából.

Amerika soha nem adta föl teljesen az egyéni szabadságjogokat, ahogyan az intézményi fékeket és ellensúlyokat sem, melyek éppen azért létesültek, hogy megóvják a demokratikus értékeket az olyan zűrzavaros, embert próbáló időkben, mint amilyennel Európa vagy az USA ma szembenéz — mondta Sewall.

Nemcsak Magyarországon, de az Egyesült államokban is felerősödött a bigott és idegenellenes retorika. Amerikában a muszlimok és a latin-amerikai bevándorlók, Magyarországon pedig a vallási és etnikai kisebbségek illetve azok ellen, akik az erőszakos szélsőségesség, polgárháború és politikai elnyomás elől menekülnek — folytatta.

Olyan hangok jelennek meg, amelyek megkérdőjelezik, vajon működőképesek-e még a demokratikus intézmények — tette hozzá. A sajtó mindkét országban több visszaélést is leleplezett ezekkel kapcsolatban: hivatalnokokat, akik visszaéltek a közpénzekkel, korruptak lettek vagy megváltoztatták a jogszabályokat, hogy a társadalom kárán jutalmazzák meg barátaikat. A sajtó a politikus szerint tehát teszi a dolgát, ugyanakkor támadják is: öncenzúrát kényszerítenek ki, vagy különböző orgánumok tulajdonjogát politikai vagy üzleti szövetségesek kezében koncentrálják.

Az ilyen eljárások arra szolgálnak, hogy elfojtsák a szabad sajtót, és megfosszák a magyarokat a független és sokszínű véleményektől, melyekre szükségük lenne ahhoz, hogy tudatosan dönthessenek a jövőjükről. Sewall szerint a sajtón kívül azonban a bíróság is célpontja azoknak, akik a liberális demokráciát akarják aláásni. Magyarországon például az Alkotmánybíróság (AB) bíráinak kiválasztására vonatkozó jogszabályok megváltoztatása adott okot aggodalmakra a testület autonómiáját illetően — magyarázta az államtitkár.

Ezenfelül újraírják a választási törvényeket, hogy gyengítsék politikai ellenfeleiket. Sewall szóba is hozta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kritikáját, miszerint Magyarországon a választói körzetek újrarajzolása a 2014-es országgyűlési választásokat megelőzően „átláthatatlan volt, nem független módon történt, nem előzte meg konzultáció és széles körben elterjedt a választókerület-manipulációról szóló vád.” A korrupciót is felhasználják, hogy meggyengítsék a jogállamot, és megvásárolják politikai ellenfeleiket — tette hozzá.

Az államtitkár szerint országtól függetlenül ezek a szabad sajtót, alkotmányt, civil társadalmat, bíróságokat vagy a választási törvényt érintő támadások magát a demokráciát fenyegetik. Hosszú évek küzdelmei és drágán kivívott eredményei után a magyaroknak és minden demokratikus állam polgárainak szerte a világon ki kell állniuk a demokráciát megtartó intézmények függetlensége, és azok mellett a fékek és ellensúlyok mellett, amelyek alapvető szabadságjogaikat védelmezik — figyelmeztetett ismét. Az amerikaiak nagyon is jól tudják, hogy ez nehéz — egy állandó küszködés —, ám jól ismerik az előnyeit is annak, ha hűek maradnak ezekhez az értékekhez — tette hozzá az amerikai politikus.

Szerinte Ukrajna vagy az arab országok példája azt mutatja, hogy a merev és változni képtelen rendszerek, amelyek elfojtják az újfajta gondolkodást és a polgári részvételt a közügyekben, lassanként teljesen rugalmatlanná válnak, végül pedig eltörnek, ezzel szemben a liberális demokratikus rendszerek felismerik, hogy a tartós stabilitás és jólét az emberek alapvető jogaiban és törekvéseiben gyökerezik. Ezért van az, hogy az olyan intézmények, mint az Európai Unió (EU) és a NATO is azt vallják, nemcsak a közös érdekeink miatt vagyunk erősebbek, hanem közös liberális demokratikus értékrendünk miatt is — magyarázta Sewall.

A rejtett és kevésbé rejtett kritikák után az államtitkár elzárkózott attól, hogy egy szóval válaszoljon arra a kérdésre, miszerint „Magyarországon demokrácia van-e, vagy sem”. Helyette úgy fogalmazott: Magyarország régi és megbízható partnere Amerikának — főleg a NATO-ban — Magyarország pedig demokrácia marad, de a demokráciát olykor felül kell vizsgálni.

A Budapest Beacon kérdésére, miszerint igaz-e, hogy Obama és Soros György összejátszik muszlimok millióinak Európába szállításában, Sewall azt válaszolta: „A kormány képviselőjeként hajlamos vagyok nem értékelni az ilyen követeztetéseket. Úgy vélem, ez egy teljesen helytelen következtetés. Nem”.

Sewall szavaira Martonyi úgy reagált: „Számomra ez az esemény ismét megmutatta, hogy Magyarországon korlátlan szólásszabadság van, a sajtó teljes szabadságot élvez, vitatkozunk, egyetértünk, vagy éppen nem értünk egyet — utóbbi mostanában sűrűbben fordul elő —, azonban tovább folytatjuk a párbeszédet a barátainkkal”.

Trócsányi furcsát mondott

A magyar-amerikai szövetségesi viszonyról, valamint a magyar igazságszolgáltatásról és alapjogvédelemről folytatott megbeszélést Trócsányi László igazságügyi miniszter és Sarah Sewall — közölte a szaktárca. A közlemény szerint nemcsak Magyarország, de európai partnerei is lezártnak tekintik az előző kormányzati ciklus közjogi vitáit, a mostani kritikákra reagálva pedig a miniszter megvédte a magyar közjogi berendezkedést, valamint a média függetlenségét.

Az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő felvetésre a miniszter elmondta, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint az alkotmányosság védelme Magyarországon teljes körű, a bíróságok ítéleteit a kormány tiszteletben tartja akkor is, ha azokkal nem ért egyet. (Ennek ellentmondani látszik, amikor a jogerős bírósági ítélet ellenére a kormány megpróbálta eltitkolni, mire költenek el kétszázötven milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank [MNB] alapítványai, és a kvótaellenes népszavazás alkotmányosságát firtató aggályok sora is — a szerk.)

A felek egyetértettek abban, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok rendkívül átfogóak, és a további együttműködéshez szilárd alapot képeznek, amelyet kölcsönösen fontos célnak neveztek. Szintén konszenzusra jutottak a felek abban is, hogy az esetleg nyitott kérdéseket szövetségesi szellemben megvalósuló párbeszéd útján lehet rendezni — áll a közleményben.