Simicska-interjú: Orbán bizonytalan állambiztonsági múltjával foglalkoztak a pártok

március 9, 2015

 

Screen-Shot-2015-03-09-at-6.44.44-PM-e1425930358946

Simicska Lajos vasárnap a Mandinernek adott interjújában azt állította, hogy a miniszterelnöknek – közös sorkatonai szolgálatuk idején – jelentenie kellett róla, de előre megbeszélték, mit fog írni. A nap folyamán a parlamenti pártok többsége nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte, többen pedig határozati javaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy az összes – a rendszerváltáskor a Szovjetunióba jutott, az állambiztonsági múlttal összefüggő – dokumentációt bocsássák Magyarország rendelkezésére, és az legyen mindenki számára nyilvános. Orbán szerint Simicskából csak a sértettség beszél.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elsőként kezdeményezte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának összehívását, valamint Orbán Viktor személyes meghallgatását is. Lukács Zoltán, a párt alelnöke a Simicska által elmondottakat úgy összegezte: „a kormányfő egyik volt katonatársa azt állította, hogy Orbán Viktor sorkatonai szolgálatuk alatt jelentett a III./III-as ügyosztálynak, a kommunista belső titkosszolgálatnak”. Szerinte Simicska arra is utalást tett, hogy – bár Orbán korábban azt mondta: leszerelése után megpróbálták beszervezni, de ő nem írta alá a nyilatkozatot – elképzelhető: beszervezték Orbánt. Simicska legsúlyosabb állítása azonban az, hogy ezek az iratok az orosz hatóságok tulajdonában vannak – mondta Lukács, aki szerint felvetődik a kérdés, hogy vajon a miniszterelnök zsarolható-e? Az MSZP alelnöke hozzátette: Orbán Viktornak kötelessége pert indítani, és ha nem teszi ezt meg, akkor lehetséges, hogy „félnivalója van attól, hogy ebben a perben mi derülne ki”.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke kezdeményezte, hogy Orbán maga adjon tájékoztatást a testület soron következő ülésén „a sajtóban megjelent, személyével kapcsolatban felmerülő esetleges nemzetbiztonsági kockázatról”.

A Demokratikus Koalíció szintén kezdeményezte a Nemzetbiztonsági bizottság összehívását, közölte Vadai Ágnes, a párt politikusa. Szerinte a kormányfőnek „most az egyszer igazán őszintének kell lennie”, mert komolyan felmerül a gyanú, hogy az elmúlt huszonöt évben legtöbbet kommunistázó politikus besúgó lehetett a rendszerváltás előtt. Ha a vád beigazolódik, akkor az azt jelenti, hogy még soha senki nem verte így át a magyar embereket – mondta Vadai. Szerinte Simicska állításai „bántóan alátámasztják és érthetővé teszik” a kormány keleti nyitással kapcsolatos külpolitikáját, hogy miért nem hozta nyilvánosságra a Fidesz az ügynökaktákat, vagy hogy miért titkosították a paksi szerződéseket harminc évre.

A Jobbik szerint amennyiben Orbán nem tudja cáfolni Simicska állításait, akkor le kell mondania. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője elmondta: egyetértenek a Nemzetbiztonsági bizottság összehívásával. Szerinte az is kijelenthető, hogy Orbán Viktor igent mondott a III./III-es főcsoport ajánlatára, „a nagy kérdés, hogy vajon a III/IV-es főcsoportnak dolgozott-e, és jelentett-e”. A Jobbik határozati javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy az összes – rendszerváltáskor a Szovjetunióba jutott, az állambiztonsági múlttal összefüggő – dokumentációt bocsássák Magyarország rendelkezésére és az legyen mindenki számára nyilvános.

A Lehet Más a Politika osztja az MSZP álláspontját, mely szerint Orbánnak személyesen kellene tisztáznia Simicska állításait. Schiffer András társelnök-frakcióvezető szerint a Fidesz-KDNP-nek az Igazságügyi bizottság keddi ülésén támogatnia kell az LMP javaslatait az állambiztonsági akták nyilvánosságára hozataláról, és arról, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt, járjon el annak érdekében, hogy Oroszország tegye megismerhetővé az 1944-1991 között keletkezett magyar vonatkozású NKVD-, illetve KGB-iratokat.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint nyilvánosságra kellene hozni az állambiztonság által készített mágnesszalagokat. Szabó Tímea, a párt társelnöke ennek érdekében törvényjavaslatot nyújt be – közölte Barabás Richárd, a párt újbudai önkormányzati képviselője. A PM az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján tenné közzé ezeket az információkat. Barabás szerint egy demokráciában a választott vezetőkre egy ilyen gyanúnak még az árnyéka sem vetülhet, és a kormányfőnek elemi érdeke az eset tisztázása.

Az Együtt jelezte: a párt újra benyújtja az állambiztonsági múlt rendezéséről szóló javaslatát, amelyet májusban egyszer már beadott, és elvárják, hogy azt a kormánypártok vegyék tárgysorozatba. Szabó Szabolcs, a párt országgyűlési képviselője elmondta: a javaslat pontosítaná, hogy ki számított hálózati személynek, illetve megakadályozná, hogy az állambiztonsági szolgálatok működésében tevékenyen részt vevő emberek is pereket nyerjenek, ha ügynökmúlttal vádolják meg őket. Az elképzelés szerint egy levéltárban gyűjtenék össze az iratokat, és az állambiztonsági érdekből titkosakat leszámítva azoknak teljes nyilvánosságot biztosítanának. Nyilvánosságot kell teremteni, és aki ügynök volt, annak „kutya kötelessége”, hogy távozzék a közéletből – mondta Szabó.

Orbán Viktor végül maga is válaszolt az őt ért vádakra. A miniszterelnök a budapesti nagyköveti értekezleten mondott beszéde után újságírói kérdésre válaszolva sajnálatosnak nevezte, hogy „személyes sértettség ilyen mélyre juttathat bárkit”. Orbán nem látja értelmét „ilyen csim-bum cirkuszokat csinálni a magyar politikában”, ezért ezekben a vitában való részvételnek – a tények világossá tételén túl – nem látja értelmét.

A 444 stábja kormánypárti képviselőket kérdezett az ügyről a nap folyamán a Parlamentben. Néhányuk szerint Simicska támadása alantas, de Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke például azt mondta: „Simicska Lajos nem hiteles semmilyen vonatkozásban”.