A nyugati értékek fontosságára hívta föl a figyelmet a volt washingtoni magyar nagykövet a Budapest Beaconnak adott angol nyelvű videóinterjújában. „A demokrácia, az emberi jogok, az átláthatóság, a kisebbségi jogok tiszteletére, a fékek és ellensúlyok rendszerére nagyon stabil külpolitikát lehet építeni” – mondta Simonyi, aki óva intett a szoros orosz kapcsolattól.

Simonyi András, Magyarország volt NATO-, majd washingtoni nagykövete videóinterjút adott a Budapest Beacon angol változatának. A volt diplomata – aki jelenleg a Johns Hopkins Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Paul H. Nitze Intézete transzatlanti kapcsolatokat kutató központjának igazgatója – úgy látja: Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása „szerencsétlen nap” és „fordulópont” volt Magyarország életében. Hangsúlyozta: „eddig ez volt a legerősebb jel” arra vonatkozóan, hogy Magyarország elfordul a közösségtől, ahova tartoznia kellene.

„Magunkhoz öleltük az orosz kormányzási rendszert és kinyilatkoztattuk, hogy Magyarország vezetője példaképként tekint Putyinra. […] Miközben Ukrajnában háború folyik, az orosz elnök parancsára embereket gyilkolnak, addig egy NATO- és EU-tagállam – melynek az emberi jogokat, a demokráciát, a szabadságot kellene támogatnia és a kisebbségeket tisztelnie – a legnagyobb üdvrivalgással fogadja Budapesten az orosz vezért” – mondta a volt nagykövet. Simonyi szerint rossz dolog „Putyint ajnározni”.

A nemzetközi kapcsolatok szakembere szerint Magyarország csak akkor üzletelhet Oroszországgal, „ha szorosan kötődik a nyugati intézményekhez”. Közölte: számos üzlet köthető Oroszországgal, de „egy ilyen kis ország nem egyensúlyozgathat”.

Simonyi abbéli aggodalmának adott hangot, miszerint Magyarország sokkal inkább fog függeni Oroszországtól, mint kellene. Így szerinte megnyílik az út Oroszország előtt, hogy jelentős befolyásra tegyen szert Magyarországon.

Putyin célja hogy felbomlassza a nyugati szövetséget, szétzilálja Európát – vélte Simonyi. Magyarországnak szerinte nem kellene Európa megosztásához asszisztálnia.

„Nem hiszem, hogy volna más lehetősége Magyarországnak, mint a Nyugat felé orientálódni. Az egyensúlyozásnak mindig az lett a vége, hogy Magyarország a rossz oldalon landolt” – fogalmazott Simonyi András.

A volt diplomata szerint bárhogyan is próbálják magyarázni a dolgot, „az a meztelen igazság, hogy sebezhetőbbé tettük Magyarországot, mint amennyire korábban volt”.

Úgy vélte: tíz éve Magyarország „diplomáciai kapcsolatok és lehetőségek”, illetve „az országba történő befektetések” szempontjából „a csúcson volt” Washingtonban, „egy ligában olyan országokkal, mint Dánia, Norvégia, Hollandia és Belgium”. Közölte: Magyarországot az egyik legszilárdabb, szavahihető szövetségesnek tartották, melynek lépései egyértelműen a transzatlanti kapcsolatok fejlesztését szolgálták.

A volt nagykövet szerint Magyarországnak „rá kell lelnie a modernizáció ösvényére”. Úgy folytatta: Magyarország „egy rendkívül virágzó ország lehetne, ha befogadná a modernizmust, a technológiát, költene az oktatásra”, és kiaknázná lakossága ragyogó elméinek képességeit. Azt mondta: ennek a legjobb módja „az amerikai minta elsajátítása”. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy mindent el kell fogadni, amit az amerikaiak csinálnak, de a siker technikáinak magunkévá tételét – amihez az Egyesült Államok nagyon ért – igen.

Simonyi úgy látja: a magyar diplomáciát ma „a teljes zűrzavar” jellemzi. „Nem hiszem, hogy mindig tudják, mit csinálnak” – mondta a mostani külügyi garnitúráról.

Szavaiból kiderült: szívesen látná a magyar külpolitika alappilléreként a transzatlanti kapcsolatokat. „A demokrácia, az emberi jogok, az átláthatóság, a kisebbségi jogok tiszteletére, a fékek és ellensúlyok rendszerére nagyon stabil külpolitikát lehet építeni” – zárta gondolatait a volt washingtoni nagykövet.