“Magyarország egy olyan országot ölel magához, amely hanyatlik, egy olyan országot, amely egyetlen erőforrástól függ, mégpedig az energiájától. Oroszország zsarolja Európát energiaforrásaival. Egyszerűen nem ez az út, amit Magyarországnak követnie kell.”

“Magyarország egy olyan ország, amely elképesztően sikeres lehetne, ha magáévá tenné a modernizmust. Ha a társadalmi megújulást választaná. Ha pénzt fektetne az oktatásba. Ha kihasználná a magyarok elméjét, amely tagadhatatlanul brilliáns. Nézze csak meg a magyar származású sikeres amerikai vállalkozókat. Magyarországnak ezt kellene tennie. És ennek legjobb módja az lenne, ha követnék azt az utat, ahogy az amerikaiak teszik. Ez nem jelenti azt, hogy mindent el kell fogadni, amit az amerikaiak csinálnak. Nem jelenti az amerikai módszer importálását. A sikeresség bizonyos mechanizmusainak a felkarolásáról van szó, amit legjobban az Egyesült Államokban csinálnak, és azokat ötvözni kell azzal, amit mi, Magyarok tudunk.” – Simonyi András, Magyarország volt amerikai nagykövete

A Budapest Beacon Simonyi Andrással, a Johns Hopkins Egyetemen működő Paul Nitze iskola Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezetőjével készített interjút Washington DC-ben. A beszélgetés során szóba került Vlagyimir Putyin budapesti látogatása, és annak szélesebb körű hatása a magyar külpolitikára. Simonyi úr korábban a NATO magyar nagykövete volt (1995-2002), majd Magyarország nagykövete az Egyesült Államokban (2002-2007).

Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásával kapcsolatban Simonyi elmondta, „Ez azt igazolja, hogy az orosz kormányzási módszereket választották, és azt, hogy a magyar vezetők, vagy a jelenlegi magyar vezetők Putyinra példaképként tekintenek”, és hozzátette, hogy „ez nagyon rossz dolog”.

A korábbi nagykövet úgy véli, Vlagyimir Putyin látogatása azt jelzi, hogy Magyarország elfordul attól a közösségtől, amelyhez tartozik. Orbán Viktor nyilvánvaló izgalmát, hogy egy társaságban lehet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahhoz hasonlította, mint amikor „egy rock -n-roller első alkalommal találkozik Mick Jaggerrel”.

“Nem kell Washingtonig utazni, hogy lássuk, háború folyik egy Magyarországgal szomszédos országban, és hogy embereket ölnek meg olyan felkelők, akiket Oroszország és az orosz elnök akarata támogat. Ugyanakkor pedig a NATO szövetség és az Európai Unió egyik tagja, amelynek védelmeznie kellene az emberi jogokat, a demokráciát, mások tiszteletét, a kisebbségek tiszteletét, hangos fanfár mellett fogadja Oroszország vezetőjét Budapesten, egy olyan embert, akit az Egyesült Államok ellenségének nyilvánítottak. Megöleljük ezt az embert. Ez egyszerűen rossz.”

A korábbi diplomata egyértelművé tette, hogy ő maga nem áll az orosz-magyar kapcsolatok lezárása mellett, de figyelmeztet, hogy kis országként „Magyarország csak úgy üzletelhet Oroszországgal, ha az be van betonozva a nyugati intézményekbe”.

“Sok üzletet lehet kötni Oroszországgal, ha tudjuk, hogy a biztonság és a gazdasági prosperitás nem függ teljes mértékben Oroszországtól. Emiatt a leglényegesebb, hogy először megszilárdítsuk a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, a nyugati szövetségesekkel, és ezt követően lehet Oroszországgal üzletet kötni. Ez az „egyensúlyozás” nonszensz”.

Simonyi elmondta, hogy ezzel a „politikai felkarolással” együtt jár a „komoly befolyás”, amit ő nagyon nem szeretne látni. Megjegyezte, hogy Putyin célja a Szövetség és Európa megrepesztése. Simonyi szerint Magyarországnak „nem kellene partnerséget vállalnia olyan országokkal, amelyek segédkeznek Európa megosztásában, valamint Európa és az Egyesült Államok megosztásában”, illetve hogy Orbán Viktor orosz-párti külpolitikája Magyarországot „még inkább sebezhetővé tette, mint amilyen az korábban volt”.

“Úgy vélem, amit Magyarország valójában tesz az az, hogy magát kiszolgáltatottabbá teszi az Oroszokkal szemben, mint amennyire az szükséges. Szerintem Magyarország hosszú távon válik Oroszország adósává. Úgy vélem, ez megnyitja az utat Oroszország, az orosz politikusok és Putyin előtt, hogy nagyobb befolyással rendelkezzenek Budapesten, mint amit látni szeretnék. Oroszországnak semmilyen befolyással nem kellene rendelkeznie Budapesten.”

Simonyi elmondta, Magyarország jelenlegi külpolitikája rombolja a szövetségesekkel fennálló viszonyt. Úgy véli, a sikeres diplomácia az erős diplomáciai kapcsolatokban, a bejáratosságban és a lehetőségekben testesül meg, és a magyar külpolitika azt eredményezi, hogy az ország ezeken a területeken kimarad.

“Tíz évvel ezelőtt Magyarország Washingtonnál élen járt. Egy ligában szerepelt olyan országokkal, mint Dánia, Svédország, Norvégia, Hollandia és Belgium. Nézzük csak meg, hogyan tekintettek Magyarországra a befektetések szempontjából. Nézze csak meg a 10-15 évvel ezelőtti hihetetlen külföldi közvetlen tőkebeáramlást Magyarországra. Ma ezt nem láthatjuk. Magyarországra az egyik legszilárdabb szövetségesként tekintettek, amelynek voltak nézetei, helyzetben volt és helyzetbe tudott kerülni. Még ha volt is nézeteltérés az Egyesült Államokkal, hitelesen tudta álláspontját képviselni, mivel Washingtonban tudták, hogy végeredményben Magyarország ezt azért teszi, hogy fejlessze és megerősítse a transzatlanti kapcsolatot.”

“Magyarország egy olyan ország, amely elképesztően sikeres lehetne, ha magáévá tenné a modernizmust. Ha a társadalmi megújulást választaná. Ha pénzt fektetne az oktatásba. Ha kihasználná a magyarok elméjét, amely tagadhatatlanul brilliáns. Nézze csak meg a magyar származású sikeres amerikai vállalkozókat. Magyarországnak ezt kellene tennie. És ennek legjobb módja az lenne, ha követnék azt az utat, ahogy az amerikaiak teszik. Ez nem jelenti azt, hogy mindent el kell fogadni, amit az amerikaiak csinálnak. Nem jelenti az amerikai módszer importálását. A sikeresség bizonyos mechanizmusainak a felkarolásáról van szó, amit legjobban az Egyesült Államokban csinálnak, és azokat ötvözni kell azzal, amit mi, Magyarok tudunk.”

“Büszke nemzet vagyunk, bíznunk kell a képességeinkben, és legjobb módja ezeknek a kiaknázására, ha felöleljük a kapcsolatot a Nyugattal és Amerikával. De Magyarország egy olyan országot ölelmagához, amely hanyatlik, egy olyan országot, amely egyetlen erőforrástól függ, mégpedig az energiájától. Oroszország zsarolja Európát energiaforrásaival. Egyszerűen nem ez az út, amit Magyarországnak követnie kell.”

Simonyi, aki kiváló blues-gitáros is, elmondta, Orbán Putyin elnök látogatása alatti izgatottsága miatt úgy tűnt, mintha ő lenne „a világ legboldogabb embere”.

“Ha egy rockzenésznek, aki gitáron játszik, Mick Jagger azt mondja, hogy felmehet vele zenélni a világszínpadra, akkor az a világ legboldogabb embere lesz. Így nézett ki Orbán. Az a gond, hogy Putyin nem a politika Mick Jaggerre. Úgy véli, ő Mick Jagger, de nem az.”  

Simonyi úgy véli, Orbán külpolitikáját az ideológiák és az opportunizmus egyvelege hajtja. Szerinte Orbán egy „nagyon zavaros ideológiát” gyártott, ami „nagyon zavaros külpolitikát” eredményezett.

“Az emberek azt kérdezik tőlem, hogy mi ez? Nem látható tisztán. Szerintem nem mindig tudják, hogy éppen mit tesznek. Szerintem csak azokat az ösztöneiket követik, amelyek szerintük Orbánt boldoggá teszik. Szerintem az egyetlen ember, aki talán érti, hogy ez az egész miről szól, az maga Orbán”. 

Simonyi elmondta, szívesebben látna olyan külpolitikát, amely a Magyarország által felkarolt elveken alapszik, nevezetesen a “transzatlanti elveken”, ami egyben megtestesíti az Európai Unió és a NATO alapelveit is.

“Szerintem teljesen egyértelmű, hogy mi az. A demokrácia, az átláthatóság. A kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. A fékek és ellensúlyok rendszere. Ezek azok a dolgok, amelyekre nagyon szilárd külpolitikát lehet építeni.”

Simonyi úgy véli, Magyarország azzal tudja legjobban elősegíteni állampolgárai jólétét és érdekeit, ha erős transzatlanti kapcsolatokat tart fenn. Megjegyezte, ő mindig a Nyugat felé tekintett, és nem hiszi, hogy van alternatíva Magyarország számára.

“Nem hiszem, hogy mindkettő egyszerre lehetséges. Nem hiszem, hogy Magyarország egyensúlyozhatna. A történelem során az egyensúlyozás mindig oda vezetett, hogy Magyarország a rossz oldalon kötött ki.”

Simonyi felelevenítette, hogy nemrég az egyik vezető lengyel politikus mondta neki, hogy van egy gúnyos lengyel mondás, miszerint: A magyarok az elmúlt 150 évben mindig a rossz oldalt választották.

Simonyi véleménye szerint Putyin budapesti látogatásának az egyetlen haszonélvezője maga Putyin volt. Simonyi nem hiszi, hogy Putyin magyarországi látogatása Orbán nemzetközi befolyását jelezné. Sokkal inkább Putyin játszmáját a Nyugattal.

“Ez a budapesti látogatás nem Orbán Viktor győzelme volt. Ez Vlagyimir Putyin győzelme volt. Az összes európai ország közül pont Magyarországra hívták meg. Ugyanarra a Magyarországra, amely annyit szenvedett hosszú időn át az orosz elnyomás alatt. Putyin Budapestre jön, és azt üzeni: „Visszajöttem! A nap végére elfoglaltam Magyarországot!” Ezt lehetett látni. Az okozott neki örömet, hogy Budapesten van. Egyetlen másik európai város sem tette volna ennyire boldoggá őt annyira, mint Budapest főváros, ahol az 1956-os forradalmat az orosz katonai egységek verték le.”

Simonyi szerint Orbán „valószínűleg álomvilágban él”, amelyben ő „egy fontos globális szereplő”.

“De vannak híreim [Orbán] számára: nemzetközi szinten nem jelentős vezető. Nem jó vezetőnek lenni, ha valaki bajkeverő. Washingtonban ez úgy jön át, hogy lehet, hogy Orbán egy nagyon okos politikus, de a dolgok alapját tekintve ő a bajkeverő a családban.”

Simonyi azzal vádolja Orbánt, hogy az Európai Néppárti tagságot „nem az alku eszközeként használja, hanem arra, hogy megzsaroljon konszenzuson alapuló közösségeket”, mint amilyen az EU. Azonban a korábbi diplomata arra figyelmeztet, hogy a zsarolás nem jó eszköz a hosszú távú diplomáciában. Elmondta, az együttműködés, a szolidaritás, a szövetségesek tisztelete, és a szövetségesek többségi nézeteinek a támogatása – még ha azokkal nem is értünk egyet – a sikeres hosszú távú diplomácia titka. Emellett Magyarországtól konstruktivitást és segítőkészséget várnak el.

Simonyi elmondta, hogy amikor ő volt a nagykövet, komoly nézeteltérések voltak az Egyesült Államok és Magyarország között, de a nap végén, amikor mindent megbeszéltek és megtettek, „akkor a felek tudták, hogy Magyarország segítőkész és konstruktív akar lenni”. Figyelmeztetett, hogy most kezd derengeni Magyarország nyugati szövetségeseinél Washingtonban, Berlinben és Brüsszelben, hogy „valami nincs rendben”.

“Nem tudják, hogy hogyan kezeljék a helyzetet, mert a dolog egy olyan országból jön, amely korábban a transzatlanti kapcsolatok falkavezére volt az európai és transzatlanti értékek tekintetében, a múlttól való elfordulás, és a demokrácia illetve az átlátható piacgazdaság felé fordulás tekintetében.”  

Megkértük Simonyi urat, hogy hasonlítsa össze Angela Merkel német kancellár és Putyin budapesti látogatását. A volt nagykövet elmondta, a kancellár testbeszéde elárulta, hogy budapesti látogatása nem volt vidám látogatás.

“Nem egy boldog német kancellárt láttunk” – mondta Simonyi, „de kedden Putyin a boldog orosz elnök volt.”- mondta Simonyi. „Hagyjuk is ennyiben.”

Simonyi beszélt John Lukacs történészről, aki 91 éves kora ellenére igen közelről figyeli a magyar politikát, és nemrég azt mondta neki, „semmi sem tart örökké”.

“Úgy gondolom, egy valamit Orbánnak fejben kell tartania. Azokat a dolgokat, amik Putyin budapesti látogatás során történtek, a magyarok jobban meg fogják gondolni. Már most is ezt látom. Azt látom, hogy számos jó média – nem az állami média, és nem a bátortalan médiák – nyíltan beszélnek arról, hogy micsoda katasztrófa volt ez a látogatás. Ne értsen félre, továbbra is optimista vagyok, de szeretnék segíteni a magyaroknak megérteni, hogy ez a látogatás miért nem volt jó Magyarországnak”.