Hat elítéltnek összesen 73.900 euró (mai árfolyamon közel 23 millió forint) kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Az államnak további több, mint 6 ezer euró (közel 2 millió forint) perköltséget is meg kell térítenie. A bíróság az “igazságos elégtétel” megfizetésén kívül arra kötelezte Magyarországot, hogy záros határidőn belül számolja fel a büntetés-végrehajtási intézményekben uralkodó zsúfoltságot. A EJEB a mostanin kívül már négy korábbi ítéletben is megállapította a magyar állam felelősségét, jelenleg pedig közel 450 eljárás van folyamatban.

A hat kérelmező fogvatartási körülményei sértették az embertelen, megalázó bánásmód – Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében foglalt – tilalmát. Az elítéltek összesen hét különböző intézményben – Baracskán, Szolnokon, Budapesten, Sopronkőhidán, Pálhalmán, Debrecenben és Szegeden – töltötték büntetésüket, és 3 éve perelték be a magyar államot.

Varga Lajos – akit a perben két másik társával együtt a Magyar Helsinki Bizottság képviselt – közel kilenc hónapot raboskodott 2011-ben a baracskai büntetés-végrehajtási intézetben. Ezidő alatt többször került túlzsúfolt cellába, de például amikor őrizetbe vették, akkor 17 rabtársával osztozott 30 négyzetméteren, ami alig több mint 1,7 négyzetmétert jelent fejenként. Az étel, amit kapott, rossz minőségű volt, ennek köszönhetően Varga 20 kilót fogyott. 11 napot töltött egy olyan 8 négyzetméteres magánzárkában, amelyben nem volt megfelelő tisztálkodási lehetősége, majd miután ennek köszönhetően bőrfertőzést kapott, nem kezelték megfelelően. Ebben a 11 napban naponta mindössze fél órát tölthetett szabad levegőn.

Az Abcúgnak nyilatkozó Varga elmondta: ittas vezetésért ültették le. Hónapokat töltött egy 30 négyzetméteres zárkában, ahol 17 rabtársával kellett együtt élnie. “Egymásba voltunk, az ágyat úgy hívtuk, hogy franciaágy. A harmadik személy a lábunkat szagolta” – mondta. A cella tele volt háromemeletes ággyal, amik szinte egymás mellett álltak. Varga azt is elmondta, hogy a kis cella miatt folyamatosan konfliktusba keveredtek egymással. “17 emberre egy mosdó jutott reggelente, és ha volt rá fél óránk, akkor sokat mondok” – mondta Varga. Pisin kívül mást szinte nem is lehetett csinálni reggel a WC-n, ha valaki nagyobbal próbálkozott, a cellatársak már reklamáltak, de olyan is volt, hogy rárúgták az ajtót. A magánzárkában még zordabb körülmények várták: a WC-ben állt az ürülék, és nem lehetett lehúzni, büdös volt, még az orvos sem volt hajlandó bemenni hozzá, miután végighányta a zárkát. Miután kiszabadult, pszichiáterhez kellett mennie. Nyugtatókra volt szüksége, képtelen volt dolgozni, tönkrement a vállalkozása, széthulott a családja.

Lakatos Tamás az alig 3 négyzetméteres fejenkénti élettér mellett egy olyan cellában töltötte a büntetését, ahol nem volt szellőzés, a WC pedig csak egy függönnyel volt leválasztva az ágyaktól. Tóth Gábor is hasonló körülményekre panaszkodott, szerinte az ágyneműket csak minden ötödik vagy hatodik héten cserélték.

Fakó Attila Budapesten, majd később Pálhalmán raboskodott, ahol mindössze 1,5 és 2,2 négyzetméter közötti élettér jutott fejenként egy fogvatartottra. Naponta egy órát tölthetett a szabad levegőn, hetente egyszer mosakodhatott 5 percen keresztül, és előfordult, hogy 40 fok is volt a cellában a rossz szellőzés miatt. Ha mindez nem lenne elég, az ágyakban megjelentek a poloskák és egyéb rovarok.

Kapczár Gábor Szegeden töltötte a büntetését összesen 14 különböző cellában. A WC szellőzése és a kis élettér mellett leginkább azt kifogásolta, hogy az ágyak össze voltak tolva, emiatt gyakorlatilag társai mellett kellett aludnia.

Pesti László Sopronkőhidán és Márianosztrán raboskodott, és táraihoz hasonlóan az alacsony – esetében egyes társaihoz képest nem is olyan alacsony -, 3 négyzetméter körüli élettérre panaszkodott.

Rendszerszintű a probléma

A bíróság a jóvátételen kívül kötelezte a magyar államot, hogy számolja fel az intézményekben uralkodó túlzsúfoltságot – szerintük a probléma rendszerszintű -, de hogy ezt milyen módon kell megtennie, arról nem rendelkeztek. A BV telítettsége az ítélet szerint jelenleg 144 százalékos. Magyarországnak a jogerőre emelkedéstől számítva  – mivel fellebbezésnek nincs sok értelme, ezért 3 hónap eltelte után – 6 hónapja van arra, hogy előálljon egy javaslattal. Ez összesen tehát 9 hónap. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság programvezetője szerint érdemes lesz sietni, mert a bíróság rendhagyó módon ezúttal nem függesztette fel a már jelenleg futó ügyek elbírálását, így ha a jelenlegi közel 450 ügyben is ítéletet hoz a bíróság, akkor az államnak körülbelül 1,6 milliárd forintot kell majd kifizetnie kártérítésként.

Az ügy egy rabokat képviselő ügyvéd szerint precedenst teremthet. Bár az ítélet még nem jogerős, borítékolható a többi ügy végeredménye is – nyilatkozta az ATV Híradójának Karsai Dániel, aki szerint innentől kezdve futószalagon jönnek majd az elmarasztaló ítéletek Magyarország ellen.

Egyre többen vannak a börtönökben

A Helsinki Bizottság szerint csak az utóbbi két évben körülbelül 640 fővel lettek többen a börtönökben, a túlzsúfoltság oka viszont nem a bűncselekmények számának a növekedése, és nem is a hatékonyabb rendőri munka, hanem az, hogy az utóbbi években sokat szigorodott a hazai büntetőpolitika.

Bár a kormány jelenleg is bővíti a férőhelyek számát, és további intézmények építését is tervezi,  önmagában a helyek növelésének száma nem jelent megoldást a problémákra. A Helsinki szerint az lenne a jó megoldás, ha kevesebb előzetes letartóztatás lenne, kevesebb embert ítélnének elzárásra, és bővítenék a házi őrizetesek számát – például a nemrég bevezetett elektronikus nyomkövető segítségével.

Mit jelent az embertelen fogvatartás?

Az Emberi Jogi egyezmény szerint megfelelő mennyiségű időt kell minden fogvatartottnak a zárkán kívül töltenie, a lakótér nem lehet egy légtérben a toalettel, egy emberre pedig legalább 4 négyzetméternyi élettérnek kel jutnia. A magyar jogszabályok ezt éveken keresztül nem biztosították, sőt, még a fejenkénti 3 négyzetméter alatti élettér is elfogadható volt, ha nem volt lehetőség nagyobbra. Ezt a jogszabályt az alkotmánybíróság tavaly megsemmisítette, és előírta, hogy a kormány idén március 15-ig változtassa meg a jogszabályt.

A Helsinki Bizottság korábban, 2014 októberében és 2015 januárjában beadvánnyal fordult a túlzsúfoltsággal kapcsolatban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához is, amely az EJEB ítéleteinek végrehajtását felügyeli. Beadványában hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által korábban foganatosított, illetve tervezett intézkedések nem elégségesek, nem nyújtanak tényleges megoldást a túlzsúfoltság rendszerszintű problémájára, és így ajánlásokat is fűzött a Miniszteri Bizottsághoz benyújtott észrevételeihez, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a magyar kormányt azok megfontolására.

Referencia:

http://www.atv.hu/belfold/20150310-tulzsufolt-bortonok-miatt-marasztaltak-el-magyarorszagot

http://hudoc.echr.coe.int/sites/eng/pages/search.aspx?i=001-152784

http://helsinki.hu/pilot-eljaras-a-bortonok-tulzsufoltsaga-miatt

http://abcug.hu/csak-topogni-tudnak-rabok-szukos-cellaikban/