[Nimmerfroh Ferenc és Babos Attila. Fotó: Hír TV]

Az emberek nem hülyék – mondják a Dunántúli Naplót elhagyni kényszerülő, majd a Szabad Pécs hírportált megalapító újságírók. Az új lapot közösségi finanszírozásból kívánják a jövőben működtetni, az emberek pedig szerintük megértették, hogy a független sajtóért fizetni kell. „Ha nem lenne túl keserű a helyzet, azt mondanám, hogy köszönöm szépen Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és Habony Árpád, meg akik ezt kitalálták, mert egy már jól láthatóan nem működő rendszert vágtak végképp tönkre. Ezzel azonban egyfajta remény is született, hogy a jövőben fel lehessen építeni a szakmailag korrekt, független nyilvánosságot vidéken” – mondja a Szabad Pécs ügyvezetője.

Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc hosszú éveken keresztül dolgozott a Dunántúli Naplónál, mígnem jött Mészáros Lőrinc és a „megújult” Mediaworks. A Népszabadság beszántása után nem sokkal – tavaly december elején – bocsátották el őket a laptól, formailag „közös megegyezéssel”. Indokolni nem indokolták a dolgot, Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató mindössze annyit mondott, hogy nem kívánnak velünk együtt dolgozni – emlékezett vissza a „szakításra” Nimmerfroh Ferenc a Hír TV Egyenesen című műsorában csütörtök este.

A főszerkesztőket, felelős szerkesztőket – így őt is – a Bécsi úti egykori Népszabadság szerkesztőségbe, akkor már Mediaworks székházba hívták, és ott közölték velük, hogy nem számítanak a munkájukra. „Lehet perelni, de ők inkább egy közös megegyezést javasolnak” – hangzott el a mindössze ötperces „megbeszélésen”. Az újságírókhoz, így Baboshoz is elmentek Pécsre, nekik nem kellett Budapestre fáradniuk.

Babos Attila szerint arról azért lehetett tudni, hogy lesznek olyanok, akikre nem számít majd az új menedzsment. Pletykáltak például arról, hogy ki érkezik Nimmerfroh helyére felelős szerkesztőnek. Volt, ahova kívülről hoztak be embert, de volt, ahol belsőst neveztek ki – egészítette ki a történetet Nimmerfroh, hozzátéve, miszerint erről az érintettek már hetekkel korábban tudtak, hiszen megindultak velük a tárgyalások.

Az új, áprilisban indult hírportállal kapcsolatban Babos azt mondja: tizenkilencre húztak lapot. Közösségi finanszírozásra épülő modellben gondolkodnak, de ez még csak most indult, eddig a saját pénzüket tették bele a projektbe. Sok olvasó azonban már „előfizetője” a lapnak, és lehetséges támogatókkal is tárgyalnak. A Szabad Pécset (szabadpecs.hu) jelenleg négyen működtetik (Katus Eszter szintén a Napló munkatársa volt, és hozzájuk csatlakozott még Mester Zoltán – a szerk.) – tette hozzá Babos, aki nem mellesleg a lap ügyvezetője.

A munkájukat – fogalmazzunk úgy – finoman szólva sem fogadták kitörő lelkesedéssel. Nimmerfroh elmondása szerint sem az önkormányzat, sem az önkormányzati cégek nem válaszolnak nekik, „még a kevésbé kemény kérdésekre sem”.

Egyfelől nemcsak a Naplóéban, de más megyei lapoknál is van minőségbeli változás, másfelől érthető a kormány szándéka, hogy a száz százalékos médiauralomra törekszik, ugyanis ez csak akkor működhet, ha nincs más – folytatta Babos. Szerinte a mindent leuraló propagandagépezet kontraproduktív, és „nem hülyék az emberek”, éppen ezért működhet a koncepciójuk, ami ugyanígy működhet más megyékben és városokban is.

Nimmerfroh szerint nem kell túl sok dolog ahhoz, hogy újra létrejöjjön egy megyei laphálózat – akár online –, ami mind az ő, mind pedig Babos meglátása szerint helyettesítheti a nyomtatott lapokat.

A Szabad Pécs két alapítója az eheti Magyar Narancsnak is interjút adott.

Ebben szót ejtenek például a Dunántúli Naplónál korábban – más kormányok alatt is – tapasztalt politikai nyomásról. Hogy mennyire tudott független maradni egy lap, az nagyban múlt a vezetés hozzállásán, az újságírók erkölcsi tartásán, de a fizetésen is. Ők ebből a szempontból jó helyzetben voltak, de 2010-től évről-évre egyre nagyobb lett a nyomás. 2014 őszéig még ki lehetett játszani ezeket a helyzeteket, de aztán belépett a Mediaworks, és „rossz érzésünk támadt. Lehetett érezni a fideszes vonalat” – emlékezett vissza Nimmerfroh. A központi oldalaknál volt ez igazán érezhető – belpolitika, gazdaság külpolitika – ,de a saját anyagaikon ez még nem látszott meg.

Nimmerfroh számára a legszörnyűbb élmény nem is a 2016 decemberi távozás volt, hanem hogy „mennyire nincsenek egymásért kiálló közösségek Magyarországon”. Nem zárt össze a csapat, a szerkesztőségnek egy árva szava sem volt. Az egyik munkatársuk például ugyan elköszönt tőlük, de a háza előtt már nem mert megállni a kocsijával.

A megyei lapoknál jellemző, hogy a hirdető azt gondolja, kicsit a lapot is megveszi azzal, hogy hirdet benne, és ezért beleszólhat, ha őt érintő közéleti cikket írnak. Amikor ezt az önkormányzat, az egyetem vagy egy városi cég csinálja, az minősített eset: „gyakorlatilag az én pénzemen, közpénzen zsarol engem azzal, hogy elviszi a hirdetést, ha rosszat írok róla” – magyarázta Babos.

A Szabad Pécsről az újságírók a Magyar Narancsnak azt mondták: nem egy Fidesz-ellenes lapot hoztak létre, és nem bosszúból írják. Független, szakmailag korrekt portált akartak létrehozni, ami a mindenkori hatalom és kormány kontrolljaként kíván működni.

A lap közösségi finanszírozásáról Nimmerfroh azt mondta: „megértették az emberek, hogy ez fontos, és hogy a független sajtóért fizetni kell”. A nagyobb támogatókkal való tárgyalásokkal kapcsolatban Babos megjegyezte: vannak változást akaró régiós szereplők, de az egyiket például, aki állta volna az egész éves büdzsét, elhajtották, mert bele akart szólni abba, hogy miről és hogyan írjanak, a függetlenségük pedig nem eladó.

Ahhoz, hogy a már Hír TV-s interjúban is elhangzott független megyei hálózat létrejöjjön, Nimmerfroh szerint két feltétel szükségeltetik: az egyik, miszerint, minden megyében kell pár tisztességes újságíró, akik ebbe beleállnak – szerinte ez mindenhol adott, csak meg kell találni őket. A másik, miszerint legyen két-három bátor üzletember, aki lát ebben fantáziát, és hajlandó erre áldozni. „Hiszek benne, hogy fel lehet építeni egy új rendszert, mert bár gondoltam, hogy Baranyában van igény egy új hangra, azt nem hittem, hogy ez az igény ekkora”.

Babos szerint ha nem lenne túl keserű a helyzet, azt mondaná, „hogy köszönöm szépen, Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és Habony Árpád, meg akik ezt kitalálták, mert egy már jól láthatóan nem működő rendszert vágtak végképp tönkre. Ezzel azonban egyfajta remény is született, hogy a jövőben fel lehessen építeni a szakmailag korrekt, független nyilvánosságot vidéken”.

A Szabad Pécs tehát pörög, és már be is vitt egy-két „gyomrost” a hatalomnak, elég ha csak a baranyai megyeszékhely milliárdos hiányáról beszámoló anyagukat említjük, melyben megírták, hogy gond lehet a zárszámadással, és csak kormányzati támogatással tud kimászni a csávából a város. Ezután a közgyűlésen kiderült, hogy a hiány ötmilliárd forintra rúg. Kevésen múlt, hogy az ülés botrányba fulladjon, miután néhány fiatal Mészáros Lőrinc és a polgármester Páva Zsolt arcképével ellátott bankókat szórt a képviselőkre, és egy hatalmas CSŐD feliratú molinót feszített ki a karzaton.

A felcsúti polgármester érdekeltségébe egyébként jelenleg 194 orgánum – megyei lapok, tévé – tartozik, ám eddig sem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, sem pedig a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálta az óriásira duzzadt médiabirodalmat.

 
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):