[Fotó: Civilizáció]

Szerdán kora este több mint tízezer ember gyűlt össze a Hősök terén, hogy egy hatalmas élőképpel azt üzenje a kormánynak: nem kér az új civiltörvényből. A civil szervezetek azt a munkát végzik, amit a kormány nem tud vagy nem akar elvégezni, de nem elég, hogy nem vesz tudomást a bajról, még el is akarja azokat lehetetleníteni, akik helyette végzik el a munkát – nagyjából így lehetne összefoglalni az esemény mondanivalóját. A kifejezetten békés demonstráció végeztével kisebb dulakodás alakult ki a Fidesz-székháznál, majd a tömeg egy része a belváros felé vette az irányt.

Pontosan megbecsülni nem mernénk, de jóval több mint tízezer ember gyűlt össze szerdán kora este azon a demonstráción, melyet a Civilizáció nevű civil csoport szervezett, válaszul a kormány által benyújtott új civiltörvényre. Az eseményhez 102 civil szervezet csatlakozott.

 
Nemcsak a civilek védelmében állt ki azonban ekkora tömeg, hanem a Lex CEU miatt is, nagyon úgy tűnik tehát, hogy egy rossz emlékű rendszert idéző előállítások, és a józan észt immár végérvényesen parkolópályára állító korányzati kommunkiáció sem tudta érdemben megtörni a sok ezer fiatal lendületét. Ők vasárnap óta lényegében azért vonulnak folyamatosan utcára, mert elegük van a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből – ezt bizonyítja, hogy sem az általuk skandált rigmusok, sem a beszédek nem korlátozódnak pusztán a kormány által csak „Soros-egyetemnek” becézett intézmény ügyére.

A zenés, fesztiválszerű esemény fő attrakciója egy élőkép volt: a tömeg a Hősök tere közepén szív alakot formázott, melynek a közepén a „civil” felirat volt olvasható. A fotósok – egymást váltva – két, kifejezetten erre a célra szolgáló teherautó emelőkosarából örökíthették meg a páratlan koreográfiát. A beszédek kis csúszással kezdődtek, mert az emberek folyamatosan érkeztek; a szervezők szerint a földalattit is le kellett állítani. Az Andrássy úton hömpölygő tömeg egészen a Kodály köröndig ért. Közben a tér is szépen megtelt, kivéve a demonstrálók által határolt néhány száz négyzetméteres szív-alakot formázó területet.

Az első szónok, László Luca, a CEU diákja – aki maga is civil aktivista –, arról beszélt, kik –is valójában a civilek: azok, akik a környezetvédelemért, az oktatásért, a jogállamért vagy azokért tesznek, akiket a kormány hagy megfagyni. Civilnek lenni hatalmas felelősség – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem félnek, és addig küzdenek, amíg Magyarország nem lesz korrupciómentes, alkotmányos demokrácia. „Nem hagyjuk!” – harsant fel az utóbbi napokban oly sokszor hallott rigmus először az esemény során.

László Lucát Kapronczay Stefánia, a már korábban említett TASZ ügyvezető igazgatója váltotta a mikrofonnál, és arról beszélt, hogy a rendszerváltáskor hittek a szabad sajtóban, a félelem nélküli véleménynyilvánításban, abban, hogy nem egy kivételezett, szűk csoport kezében összpontosul majd a hatalom. Mára ez az álom azonban szertefoszlott, nincs olyan, aki a magyar államon belül azt mondaná, hogy ezt már nem lehet megtenni, vagy nem írja alá, amit alá kell írni – utalt ezzel a szónok Áder János köztársasági elnök hétfői produkciójára.

„Szabadság nélkül nem lehet élni” – hangsúlyozta Kapronczay, aki szerint ma olyan országban élünk, ahol már a kérdés is gyanús, vagy ahol a Walesi Bárdok a politikai kritika. Ma a félelem kultúrája mindent áthat, ám minél többen állnak ki önmagukért és másokért, annál kisebb lesz a nyomás. „Mutassuk meg, hogy létezik egy másik Magyarország” – mondta. A jogász szerint tiltakozni kell, és meg kell tanítani a kritikus gondolkodásra a jövő generációit, hogy ne engedelmes alattvalók, hanem aktív polgárok legyenek. „A szabadság a legjobb dolog a világon”  –  jegyezte meg a TASZ ügyvezető igazgatója.

Következőként L. Ritók Nóra lépett a színpadra – hatalmas ováció közepette. Magyarország egyik leghátrányosabb szegletében, a berettyóújfalui kistérségben tevékenykedő Igazgyöngy Alapítvány által működtetett művészeti iskola igazgatója a saját tevékenységükről szólva arról beszélt, hogy úgy tűnik, a nyomort, a gyermekéhezést vagy a szegregációt újratermelő iskolát a kormány szerint csak Brüsszelben találják ki, ezzel szemben a szomorú valóság az, hogy az elmaradott térségekben lassan az sem hiszi el, hogy Magyarország erősödik, akinek hivatalból el kellene hinnie.

Bajkeverőnek, majd Soros-bérencnek voltak titulálva, aztán jöttek a fenyegetések és az ellenőrzések, végül elértek az elutasított pályázatokhoz – sorolta megpróbáltatásaikat. Már a pályázatírók sem állnak velük szóba, mert esélyük sincs nyerni – jegyezte meg L. Ritók Nóra, aki azt találgatta, miért lettek ellenségek. Mert nem hazudják, hogy minden rendben, vagy mert kiállnak az elesettek mellett? – tette föl a költői kérdéseket. Az emberek mindeközben félrenéznek, mert jobb ma lojálisnak lenni: az egzisztenciális függés béklyója fojtogatja az embereket – elemezte a társadalmi lelkületet az Igazgyöngy igazgatója.

Utolsóként az est házigazdájának szerepét is betöltő Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója vette magához a szót. Arról beszélt, hogy a civilek nélkül Magyarország sokkal rosszabb hely lenne, hiszen csupa olyan ügyet karolnak fel, amellyel a kormány nem tud, vagy nem akar foglalkozni. Néhány szóban kitérve a Norvég Civil Alapra, mely elmondása szerint több százezer emberen segített, azt mondta: ők lennének a legboldogabbak, ha nem szorulnának rá a külföldi támogatásokra, de – visszautalva az L. Ritók Nóra által mondottakra – a civileknek nincs más választásuk, ha életben akarnak maradni. Előbb voltunk itt, mint a mostani kormány, és tovább is maradunk, amíg szükség van ránk – hangsúlyozta a tömeg legnagyobb örömére Móra Veronika.

A tervezett civiltörvény szerinte „hazug, hamis, és álságos”. Amikor a kormány tapsolja el a brüsszeli milliárdokat, az oké? – tette föl a valószínűleg már sokakban megfogalmazódott kérdést a szónok. Mindez azonban még nem a történet vége: saját tapasztalatból tudja, hogy ennél rosszabb is lehet. Fontos, hogy minél többen támogassák a civileket, vagy vállaljanak maguk is ilyen munkát. Ahhoz az Európához akarnak tartozni, amelynek elválaszthatatlan része egy virágzó, sokszínű civil társadalom – tette hozzá.

Bár Móra Veronika még a demonstráció elején maga is hangsúlyozta, hogy ez egy békés rendezvény, és arra kérte a jelenlévőket, hogy ennek megfelelően viselkedjenek, a rendőrség kis túlzással mintha háborúra készült volna. Több száz, állig „felfegyverzett” készenléti rendőr várakozott az egykori Kertem szórakozóhely előtti területen.

[Forrás: Dronemedia.hu]

Az esemény végén fölcsendült a Himnusz, majd az EU himnusza, az Örömóda is, aztán a tömeg egy része átvonult a Fidesz-székházhoz a Lendvay utcába. Itt aztán felcsendültek az elmúlt napokban oly sokszor hallott rigmusok, úgy mint az „Orbán Takarodj”, a „Demokráciát”, vagy a „bajszos szar”, és kisebb dulakodás is kialakult, miközben a rendőrség hangosbemondón azt ismételgette, hogy jogsértést követnek el.

A tömeg nagy része kisvártatva az Oktogonig menetelt, majd ott a Nyugati tér felé fordult. Néhányan maradtak – piknikhangulat alakult ki a kereszteződésben. A Nyugati téren először a Kossuth teret célozták meg, de aztán a Deák tér irányába indultak a Bajcsy Zsilinszky úton, ahol kissé szétszéledt a még mindig több ezres tömeg. Egy nagyobb csoport az Astoria-Erzsébet Híd útvonalon haladt tovább, de a hídon már nem ment át: a városban barangoló csoportok végül a parlamentnél egyesültek. Ott aztán újra felcsendült a „Bajszos szar!”, az „Európa!”, a „Ti is ülni fogtok!”, a „Hol a közpénz?”, a „Bűnözőket védtek!”, a „Nem félünk!” vagy a „Ki nem ugrál gázszerelő!” rigmus, miközben többen is kormányellenes üzeneteket pingáltak a tér közepén lévő zászlórúdra. Bár a kora esti tüntetésen sok idősebb embert is lehetett látni a tömegben, estére szinte csak fiatalok maradtak. A tömeg fél 11 körül elindult az Oktogonhoz, ahol egy kisebb csoport korábban ott maradt, és blokkolja a forgalmat.

„Kell a CEU kell a TASZ, Orbán Viktor hülye vagy/fasz!” – skandálták az Oktogonon, néha megszakítva az „Aki dudál velünk van!” rigmussal, a tömeg ugyanis maga zárta le a kereszteződést, rendőrt sehol nem lehetett látni. Csak a pizzafutárt engedték át, illetve a mentőt, ha lett volna, de ők láthatóan messzire elkerülték a környéket. A hangulat alapján egyébként az ember inkább egy fesztiválon, mintsem egy tüntetésen érezte magát.

Éjfél magasságában egy idősebb férfi érkezett, és piros festékszórójával a villamossínek közötti betonra pingálta, hogy „Orbán geci”. Említésre méltó ezen kívül csak az EU-zászló kitűzése volt egy oszlopra, amit szintén megörökítettünk:

A fővárosi tüntetéshez csatlakozott Szeged is: 17 órakor a TIK előtt beszédekkel álltak ki a CEU-ért és a civilekért, majd a Fidesz székházhoz vonultak. Vásárhelyen két tucatnyian gyűltek össze – írja a Délmagyar.

A kormány közben visszavonulót fújt a Lex CEU ügyében?

A kormány máris visszakozna – legalábbis a CEU ügyében: váratlanul teljesen új megoldással állt elő ugyanis Palkovics László. Az oktatási államtitkár a Hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el a CEU, de a képzései nem kerülnek veszélybe. A feladat mindössze annyi, hogy a két önálló jogi személyiségnek számító egyetem – az amerikai CEU és a magyar Közép-európai Egyetem (KEE) – között 2009-ben köttetett licencmegállapodást kell kibővíteni: a jelenlegi néhány képzés helyett az összesre ki kell terjeszteni a két intézmény közti megállapodást. Kicsit érthetőbben megfogalmazva: a CEU nem jöhet, de a képzései igen.

Az egyetem rektora, Michael Ignatieff korábban nem csupán a törvény visszavonását, de a bizalomvesztés miatt erősebb garanciákat kért még az eddigieknél is – már ami a független működést illeti –, ez pedig minden, csak nem az. Valami ilyesmire célzott a CEU is közleményében: „A CEU nyitott minden olyan törvényes és hosszú távú megoldásra, amely biztosítja a tanszabadságot és az intézmény integritását. A Palkovics államtitkár úr által a sajtóban tárgyalt megoldás azonban, első hallásra, nem tűnik koherensnek és megbízhatónak, sem jogi sem működési szempontból. Palkovics államtitkár úr a CEU-t nem kereste meg ezzel a lehetőséggel. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a médiában folytatott eszmecsere nem helyettesítheti a hosszú távú, bizalmon alapuló, közvetlen kapcsolatot. Azt várjuk Magyarország Kormányától, hogy kezdeményezzen megbeszéléseket a CEU-val, hogy megoldhassuk a jelenlegi helyzetet, és folytathassuk a munkánkat, tanszabadságunk időbeli vagy bármilyen egyéb korlátozása nélkül.”

A kérdés ettől függetlenül még adott: mi történt, hogy a „Soros-egyetem” hirtelen már nem fantomegyetem és nem csaló, holott hetek óta a csapból is ez folyik? Eddig azzal vádolták a CEU-t, hogy megkerüli a törvényeket, most meg pont ezt ajánlják nekik? A kormány így visszakozik, látva, hogy a világ tudományos elitje és a nemzetközi politika – élen az Egyesült Államok kormányával – egy emberként állt ki a CEU mellett, és/vagy mindez csak figyelemelterelés például a civiltörvényről, ami összességében sokkal súlyosabb károkat okozhat, mint egy egyetem bezárása, még ha az a legmagasabban jegyzett egyetem is Magyarországon? Először feltüzelik a fiatalokat, majd megpróbálják kifogni a vitorlából a szelet, így gyengítve a civiltörvény elleni tiltakozást? Egy ügyes trükkel felmérték, meddig mehetnek el?

A kormány szabadságra ment, a héten már kormányinfó sem lesz, egyelőre tehát marad a találgatás, szombaton viszont újabb tüntetés lesz a CEU mellett, ezúttal a Szabadság téren.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):