Rendőrautó a Király utca és a Teréz körút kereszteződésénél. Innen néhány lépésre történt a robbantás. Fotó: MTI, Mihádák Zoltán

Megszólalt a Népszabadságnak az a szemtanú, aki közvetlenül a két rendőr mögött sétált a Teréz körúton, amikor bekövetkezett a robbanás. Egyelőre csak annyi biztos, hogy meg akarták őket ölni, a motiváció nem tisztázott – közölte Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke. A biztonságpolitikai szakértő szerint mindig furcsa, ha rendőrök az áldozatok. 

Kleb Attila és párja egy koncertre tartott szombat este a Teréz körúton, amikor a 2-4 szám alatti kapualjban működésbe lépett a pokolgép, ami egy rendőrt súlyosan, míg társát életveszélyesen megsebesített.

A rendőrség által is kihallgatott Kleb a Népszabadságnak elmondta: néhány másodperccel a robbanás előtt még a két járőr mögött haladtak, majd letértek a Dohnányi Ernő utcába. Ekkor következett be a detonáció. Vártak egy kicsit, hátha lesz még egy, majd előbújtak, és hívták a rendőrséget – magyarázta a fotósként dolgozó szemtanú, aki a füsttől és a portól először azt hitte, csak egy sérült van, később vette csak észre a másik rendőrt.

Kleb a szomszéd házban lakik, s több különös dologra is felfigyelt a robbantás estéjén: a helyszínen az egyik boltív alatt él már évek óta egy idős, mozgássérült hajléktalan, aki csak a leghidegebb téli napokon hagyja el a helyét, most mégsem volt ott.

„A robbanás és a telefonhívás között legfeljebb két perc telt el, de amikor tárcsáztam, ketten már ott voltak segíteni, és a sérült rendőrök fölé hajoltak. Akkor még nem tudhattam, hogy ők civil ruhás nyomozók, csak amikor bevittek a rendőrségre kihallgatni minket, akkor vált ez egyértelművé. Magam sem értem, hogy kerültek oda ilyen gyorsan” – említett egy másik furcsaságot a szemtanú.

A rendőrségen kérdések sora következett. Részletesen el kellett mondaniuk, mit láttak, de a kérdések sorában az elsők között szerepelt, hogy hallottak-e a robbanás előtt „Allah Akbar!” kiáltást. A fényképész szerint ilyenről szó sem volt.

Kleb állítása szerint őt gyilkosság kísérlete gyanúja, a barátnőjét pedig mindössze néhány perccel később már gyilkosság gyanúja miatt hallgatták meg tanúként. A tanúvallomási jegyzőkönyvből hiába kértek, nem kaptak saját példányt.

A szemtanú fotós lévén fényképeket is készített a helyszínről. Ezek alapján azt mondja: a robbanószerkezetet a kapualj jobb alsó sarkában helyezhették el. Erre utal szerinte, hogy a szétszóródott szögek és csavarok 180 fok helyett körülbelül csak 100 fokban repültek szerteszét a járdán és az úttesten. „Hihetetlen, a Király utcáig, sőt, még azon túl is tele lett minden szögekkel” – magyarázta.

A helyszínelők által körberajzolt egyik szög. Fotó: MTI, Mihádák Zoltán

A kapualj előtt van egy köztéri illemhely, amelynek vasrácsa és a mögötte lévő borítás sok szöget és törmeléket felfogott – Kleb szerint ennek is köszönhető, hogy nem sérültek meg többen.

A rendőrség által lefoglalt kamerafelvételek egyikén az látható, hogy a pokolgép akkor lép működésbe, amikor a rendőrnő a felújítás alatt álló üzlethelyiség egyik ablakánál elhelyezett gazdátlan csomag fölé hajol. A pokolgépet távirányítással hozhatták működésbe – írja ugyancsak a Népszabadság egy másik cikkében.

Csak annyi biztos, hogy a két rendőrt meg akarták ölni

A jelenlegi információk alapján az ideológiai, különösen a dzsihadista motiváció nem valószínűsíthető a robbantással kapcsolatban – közölte Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülését követően.

Az ellenzéki politikus szerint gyértelműen kijelenthető, hogy a két rendőr életét ki akarták oltani, azonban a motivációról jelenleg keveset lehet biztosan tudni. A nyomozás során több variációt is vizsgál a rendőrség: lehettek-e személyes motívumok az ügyben, a rendőrséggel szembeni, esetleg a magyar állam és társadalom elleni támadás állhat-e a robbantás mögött – magyarázta.

Molnár Zsolt a testület ülésén kifogásolta, miszerint mintegy húsz óra telt el a robbantás, és az első érdemi tájékoztatás között. Szerinte ennyi időnek nem szabad eltelnie egy jogállamban az állampolgárok tájékoztatása nélkül, mert ennyi idő alatt kétségek, félelmek és indulatok keletkeznek. A szocialista politikus szerint ez súlyos kommunikációs hiba volt.

Kósa Lajos, a rendészeti bizottság fideszes elnöke hangsúlyozta: a robbantásról szóló meghallgatás egyetlen dolgot rögzített, hogy az interneten és a médiában megjelent találgatásoknak, feltételezéseknek nincs valós alapjuk. A pánikkeltésnek helye nincs – szögezte le. Hétfő estétől a Központi Nyomozó Főügyészség veszi át az ügy irányítását. Óriási erőkkel hajtóvadászat indult a „hidegvérű elkövető ellen” – tette hozzá.

Kósa köszöntet mondott a rendőrségnek a „példátlanul gyors és szakszerű” fellépésért, továbbá azoknak az embereknek, akik nem szaladtak el a helyszínről, hanem felelősen viselkedve segítették a rendőrség munkáját.

A merénylet a két rendőr életének kioltására irányult. Az ügyben egyelőre nem lehet kizárni semmilyen összefüggést, a nyomozás még nem tart ott, az ilyen feltételezések egyszerű spekulációk – hangsúlyozta a Fidesz politikusa, hozzátéve: minden szálon nyomoz a rendőrség, és a jelenlegi állapotok szerint semmilyen teóriát sem megerősíteni sem megcáfolni nem tudnak.

Ha most valamelyik terrorszervezet jelentkezne, hogy ő követte el, abból sem következne, hogy megvan a motiváció, mert az lehetne elterelés, szándékos félrevezetés. „Nem tudjuk a motivációt, semmit nem lehet kizárni” – jegyezte meg kérdésre válaszolva Kósa.

A két politikus közölte, miszerint ennél többet nem árulhatnak el a nyomozás állásáról.

Gyarmati: mindig furcsa, ha csak rendőrök az áldozatok

Ha azt a forgatókönyvet vesszük, ami most kirajzolódni látszik, tehát hogy az elkövető nem elhelyezte, hanem odadobta a bombát (ez ellentmond annak, amiről a fotós beszélt, illetve a Népszabadság írt – a szerk.), akkor egyértelmű, hogy a két rendőr volt a célpont – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az ATV Start műsorában hétfőn.

Az elkövető a robbantás során egy repeszképző anyagokkal kombinált, házi készítésű robbanószert használt. Erről Gyarmati azt mondta: ha úgy csinálnak egy bombát, hogy csak úgy felrobban, akkor annak alapvetően a légnyomás és a magas hőmérséklet a hatása. Ha telerakják például szögekkel, amiket a légnyomás szétdob a környezetében, akkor ezekkel nagyobb hatást érhetnek el, hiszen nem csak a légnyomás és a hőmérséklet hatása pusztít, hanem ezek a repeszképző anyagok is.

„Az mindig furcsa, ha van egy robbanás és annak csak rendőrök az áldozatai” – folytatta a szakértő. Ennek az lehet az oka, hogy valóban rendőrök voltak a célpontok vagy az elkövető egyszerűen csak feltűnést akart kelteni. Normális emberek számára érthetetlen motívumok is lehetnek – tette hozzá.

Gyarmati István. Fotó: atv.hu.

Gyarmati szerint az elkövető nagy valószínűséggel nem egy fundamentalista terrorszervezethez tartozó ember, hanem egy magányos elkövető volt.

A késlekedő tájékoztatással kapcsolatban a szakértő megjegyezte, miszerint, lévén hogy egy új jelenségről van szó, a rendőrségnek nincs gyakorlata az ilyen ügyekben, így inkább vártak, és a biztonságra törekedtek. A helyszín hosszú ideig tartó lezárása is erre enged következtetni. Szerinte ennek ellenére lehetett volna korábban is tájékoztatni, még akkor is, ha sok mindent nem tudtak volna mondani, hiszen azzal lecsillapíthatták volna a kedélyeket.

A rendfenntartó szervek egyébként a szakértő szerint minden ellenkező híresztelés ellenére jól vizsgáznak, és bár lehet és kell is gyakorolni – ha úgy tetszik: felkészülni az ilyen eseményekre –, a valós helyzet az mindig más, mint amire felkészülünk – hangsúlyozta Gyarmati István.

A Budapest Beacon részletes beszámolóját a robbantásról, illetve az azt követő találgatásokról és eseményekről itt olvashatják.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):