Az alternatív energia technológiák sokkal hatékonyabbak, mint ahogy azt akár csak három éve feltételezték. Senki sem tudja, hogy a következő három évben milyen fejlődésen megy  keresztül. Felelőtlenség lenne előrejelzésekbe bocsátkozni, hogy egy ennyire gyorsan változó és dinamikus szektor az elkövetkező hat évben hová fejlődik. Hat évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy a napenergia ennyire versenyképes lehet.

Felsmann Balázs energiaügyi szakértő, korábbi szakállamtitkár beszélt az ATV-ben Kálmán Olgával erről, valamint a kormány azon döntésről, hogy 3.000 milliárd forintos közbeszerzés nélküli szerződéssel bízza meg a Roszatom orosz állami atomenergia céget a Pakson felépítendő két új 1200 MW-os atomreaktor felépítésére.

A pénzügyi „leolvadás” kockázata

A Roszatom 6 milliárd eurós ajánlata az 1.200 megawattos reaktorra hasonló a finneknek tett múlt évi ajánlathoz egy hasonló projektre vonatkozóan. Felsmann szerint a különbség az, hogy a finnek úgy strukturálták az ügyletet, hogy ott az atomreaktort egy magánbefektetőkből álló konzorcium fogja megépíteni, melynek része a Roszatom, amely 34%-os tulajdonosként osztozik a pénzügyi kockázatban, amennyiben a reaktor költsége meghaladná az előzetes számítások szerinti mértéket.

Magyarországon az állam tulajdonában lévő MVM marad a paksi atomerőmű 100%-os tulajdonosa.

Mennyibe fog végül kerülni „az évtized üzlete”?

Felsmann szerint a reaktorépítés teljes költsége jóval meghaladhatja a kormány által említett 10-12 milliárd eurót.  Erre két példát is említett: egy 2005-ben elkezdett, másik finn atomerőmű eredetileg 3,2 milliárd euró tervezett költsége végül a hat éves késést követően 8,5 milliárd euró lett. A törököknél a Roszatom által épített atomreaktor eredetileg 20 milliárd euróval kalkulált költsége végül 5 milliárd euróva lett magasabb.

Felsmann szerint a szerződésben leírt összeg csak a technológia költsége, és “nyilvánvalóan lesznek a projekthez kapcsolódó további költségek, amelyek idővel növekedni fognak és az összköltséget fogják növelni”.

A Fukushima hatás

A japán Fukushima-i atomerőmű katasztrófája  közel megkétszerezte az új atomreaktorok építési költségét, mondta el Felsmann. “A nukleáris biztonsági intézkedések nem csökkennek az idővel, mert az iparág mindig új problémákkal szembesül. Az új mérnöki feladatok mindig jelen vannak, és jelentős hatással vannak az új atomreaktorok építési költségére”.

Mennyire olcsó az olcsó?

Reagálva Lázár János államtitkár azon állítására, hogy a beruházás azért szükséges, hogy Paks továbbra is olcsó áramot termelhessen, Felsmann ismét a Roszatom által Törökországban épített atomerőművet hozta fel példának (melynek a Roszatom lesz a tulajdonosa). Az orosz cég a török kormánytól árgaranciát kért, az első két blokk által megtermelt áram 70%-ára 27 Ft/kilowattórának megfelelő árat. Egy másik példa a most pályáztatott brit erőmű, melyet a francia atomenergia fejlesztő cégcsoport fog felépíteni, s amely 33 Ft/ kilowattórás árgaranciát kért a britektől.

Ezzel szemben a Pakson előállított áram ára jelenleg 12 Ft/kilowattóra, vagyis a Roszatom által Törökországban megvalósuló erőműben előállított áram árának 40%-a. A nyilvánvaló következtetés az, hogy az új reaktorok által előállított áram ára nagyjából két és félszerese a jelenlegi áraknak.

Míg a török reaktorok esetében a Roszatomnak számolnia kell az energiapiaci kockázatokkal, Paks esetében az oroszok befektetőként lépnek fel, akik finanszírozzák a Roszatom állami atomenergia vállalat által felépítendő  reaktorok megépítését, és nem vesznek részt a megtermelt áram értékesítésében.

Az orosz atomenergia cég eladja a technológiát, mint ahogy egy hűtőgépgyártó megpróbál hűtőgépet eladni, egy autógyártó pedig autót eladni. Az ok, hogy az oroszokat miért nem érdeklik a piaci kockázatok az, hogy ők csak beruházási hitelt nyújtanak a technológiájukhoz, a paksi termeléshez.

Miért a sietség?

Felsmann elmondta, nincs olyan műszaki vagy gazdasági kényszerítő ok, amiért a reaktorokat most kellene megépíteni. A tény, hogy a négy 500 MW-os paksi reaktort 2032 és 2037 között kell leállítani, azt jelenti, hogy a kormánynak nem kell alternatív megoldásokat keresnie a 2020-as évek elejéig. ”A kormánynak meg kellene várnia, hogy a következő 6-7 évben milyen fejlődések történnek az alternatív technológiák terén”.  Felsmann elmondása szerint a briteknél az elektromos áram jelenleg 33 Ft/kilowattóra, ami több, mint amennyit a németek ajánlanak a napenergia előállításukkal. ”A fejlődés mértéke ezen a téren dinamikusan változik. Még a német szélenergia előállítása is lényegesen olcsóbb.”

Folyamatos fejlődés látható az energia technológiában. Számos olyan fejlődés látható, melyet korábban nem is feltételeztünk. Az alternatív energia technológiák sokkal hatékonyabbak, mint ahogy azt akár csak három éve feltételezték. Senki sem tudja, hogy a következő három évben milyen fejlődésen mennek  keresztül. Felelőtlenség lenne előrejelzésekbe bocsátkozni, hogy egy ennyire gyorsan változó és dinamikus szektor az elkövetkező hat évben hová fejlődik. Hat évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy a napenergia ennyire versenyképes lehet.

Felsmann nem akart szakértőként véleményt adni arról, hogy a Pakson megépülő új reaktorok miatt szükséges lesz-e egy vízlépcső megépítése is, hogy a megfelelő mennyiségű hűtővíz rendelkezésre álljon, de megjegyezte, számos alternatív megoldás létezik a hűtés megoldására alacsony vízállás esetén is, mint például a hűtőtornyok.

Tényleg Magyarország szuverenitása a tét?

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kapkodva meghozott döntés miatti kockázatot igazolhatja-e Magyarország szuverenitásának védelme, Felsmann kiemelte, a tény, hogy Magyarország kizárólag az oroszoktól fog függeni a reaktorok működtetésével kapcsolatos kulcsfontosságú feladatok elvégzésében, azt eredményezi, hogy elveszti energia szuverenitását. A döntés következménye, hogy Magyarország 10 milliárd euró hitelt vesz fel egy idegen országtól, ami a magyar adófizetőknek „évente 300 milliárd forintjába” fog kerülni, a pénzügyi szuverenitás elvesztését is jelenti.

Mások évente 200 milliárd forintos költséggel számolnak, de ez nagymértékben függ attól, hogy a forint tartja-e értékét az euróval szemben, hiszen a kölcsön devizaneme is euró.

Rámutatott arra is, hogy az európai energiahálózat egyre nagyobb mértékben van összekapcsolódva, Magyarország energiaszuverenitása ezáltal csökken, de ebben nem lát problémát. Olaszország nem érzi magát fenyegetve azért, mert az energia 85%-át import útján kénytelen beszerezni.

Felsmann nem látja, mit ért a kormány azalatt, amikor arról beszél, hogy egyik vagy másik projekt megvalósítása csökkenti, vagy növeli az ország nemzeti szuverenitását, hiszen az EU összekapcsolt energia piaccal rendelkezik, ami jogilag is integrált.

Minden rosszban van valami jó is?

Felsmann a kérdésre válaszolva, hogy van-e egyetlen ok, amiért a magyar kormánynak ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy most kösse meg ezt a szerződést, így válaszolt:

Már hosszú ideje mondom, hogy ezt a döntést nem kell meghozni a 2020-as évek elejéig. Ez az amiért nem tudom pontosan, hogy mi motiválja a kormányt arra, hogy a döntést egy évtizeddel korábban meghozza.… Elképzelhető úgy összerakott modell, mint ahogy a mi egyetemünkön működő Regionális Energiakutató Központ is futtatott 750 különböző szcenáriót, és kijött 150 olyan, amiben pozitív megtérülése volt ennek a projektnek. … Nyilván össze tudnánk úgy állítani egy olyan listát, hogy a végén azt mondjuk, hogy tulajdonképpen meg lehet tenni.

Hivatkozás::

Kálmán Olga interjúja Felsmann Balázzsal az Egyenes Beszédben, ATV.hu; 2014. január 19.