A MostMi csoport szervezett kerekasztal-beszélgetést “Elpaksolt ország” címmel a paksi atomerőmű bővítéséről szombaton. Az eseményre Ámon Adát, az Energiaklub elnökét, Sz. Bíró Zoltán történészt és Oroszország-szakértőt, Illés Zoltánt, a második Orbán-kormány környezet- és természetvédelemért, valamint vízügyekért felelős államtitkárát, és Holoda Attilát, a második Orbán-kormány helyettes energetikai államtitkárát hívták meg. A szakértők gazdaságossági és politikai szempontokat mérlegelve arra jutottak, hogy Paks 2 feltehetően soha nem fog megépülni, ettől azonban még nagyon sokba fog kerülni Magyarországnak.
A kormány mindent titkosítana Paks 2-vel kapcsolatban
A miniszterelnökség tovább szigorítaná a paksi dokumentumok titkosítását, a javaslat már szerdán napirendre kerül a parlamentben. A törvénytervezet szerint a paksi bővítéshez kapcsolódó beszerzéseket a kormány kivonná a közbeszerzési törvény hatálya alól, és minden előkészítő dokumentumot 15 évre titkosítana. Az Orbán-kormány korábbi energetikai államtitkára, Holoda Attila az RTL Klub híradójának a szombati fórum előtt azt mondta: a kormány célja a nyilvánosság teljes kizárása. Rogán Antal másképp látja a dolgot: szerinte a finn példát kell követnünk, akik üzleti titokra hivatkozva mindent titkosítottak. A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor elfelejtette hozzátenni: Finnországban kizárólag magántőkéből épül atomerőmű, míg Magyarországon az állam 3 ezer milliárd forinttal támogatja a projektet.
Putyint nem volt muszáj vendégül látni
Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint az orosz elnökkel való találkozót nagyon udvariasan el lehetett volna utasítani. Orbán veszteségek nélkül megtehette volna, hogy nem látja vendégül Putyint, aki az Európai Unióban (EU) meglehetősen elszigetelt pozícióban van. Sz. Bíró emlékeztetett: az orosz elnök utoljára tavaly június 25-én, a maláj repülőgép katasztrófája előtt 3 héttel járt Európában (Bécsben), azóta nem. “Csak azért hajlandóak vele beszélni, mert azt remélik, hogy ettől az ukrajnai helyzet jobbra fordul”. Szerinte Magyarország egyébként nincs benne ebben a játszmában, ezért nem valószínű, hogy Putyin bármely elképzelését Ukrajnával kapcsolatban az Orbánnal való találkozó alkalmával tudatná a világgal.
Illés Zoltán volt államtitkár szerint egy kormányfő sok dolgot mérlegel, mert mindennek van politikai jelentősége. Annak is, hogy Angela Merkel és François Hollande Kijevbe, majd Moszkvába látogat, de annak is, hogy Orbán Viktor pénteken Kijevbe utazott – néhány nappal Putyin látogatása előtt. “A diplomáciában taktikai lépések tömkelege zajlik, és semmi sem csak fehér és fekete.” A taktikázásra jó példa Paks beemelése a választási kampányba: Orbán legalább 8 bőrt húzott le az ügyről, és mindegyikkel jól járt, miközben kívülről mindenki hibának látta a lépést – mondja Illés.
A volt államtitkár ezután rátért Paks 2 parlamenti szavazására, amellyel kapcsolatban elmondta: nem volt elég bátor ahhoz, hogy nemmel szavazzon (kivonult a szavazás idejére az ülésteremből), ám szerinte rajta kívül is megvannak azok az emberek a Fideszen belül, akik nem támogatják a paksi bővítést. A dologból kisebb vita kerekedett, majd a szót Holoda Attila vette át.
A volt helyettes államtitkár szerint a közvéleménynek fogalma sincs Paksról és az energetikáról, pontosan ezért lehet a “zavarosban halászni”, és bevetni ilyesmit egy választási kampányban – ahogy a rezsicsökkentést is -, méghozzá sikerrel. “Magyarországon rezsicsökkentéssel választást lehet nyerni.”
Jelenleg semmi szükség Paks 2-re, a döntésre 8-10 évünk lett volna
Holoda szerint jelenlegi formájában Paks 2-re nincs szükség, ugyanakkor ő maga atomenergia-párti, és nincs ellenére, hogy az atomenergia része legyen a magyar energiapolitikának, azonban egy ilyen döntéssel gyakorlatilag mind a fosszilis-, mind a megújuló energiaszektor ellehetetlenül, mivel a befektetőket azonnal elriasztják. Ennek ez az igazi veszélye: “meghozok egy politikai döntést, és gyakorlatilag 15-20-, vagy akár 50 évre is elzárom annak lehetőségét, hogy valódi erősödése legyen például a megújuló energiáknak” – mondja Holoda.
2011 októberében a magyar Országgyűlés elfogadott egy határozatot az energiapolitikáról. Az többé kevésbé konszenzusra, valamint egy olyan előrejelzésre épült, ami Holoda szerint már régen nem igaz, sőt, olyan drasztikus fogyasztáscsökkenés ment végbe, amivel senki sem számolt. Ezek után pedig meghoztak egy olyan döntést, amely nemhogy nem vette figyelembe az ebben foglalt prognózist, de még jóval nagyobb energiafogyasztással is számolt. Egy ilyen volumenű döntés meghozására még bő 10 évünk lett volna. A volt helyettes államtitkár azt mondja: egyértelműen hibás döntés volt Paks 2, mert az előrejelzések láthatóan nem működtek eddig sem, egy ilyen döntés pedig elköteleződésben, pénzügyi kötelezettségben, és sok más dologban is óriási terhet ró a jövőben Magyarországra.
Irányított előrejelzés, 20 évre bebetonozott gazdasági elit
Illés teljesen egyetértett Holodával, és azt hangsúlyozta: lehetetlen bármit megjósolni. Az energetikai prognózisok rendre hibásnak bizonyulnak még rövid távon is, szerinte azonban ez nem csak a véletlen műve: “különböző lobbiérdekek fogják azoknak a tollát, akik ilyen prognózisokat csinálnak.” Azt akarják elérni, hogy az energetika olyan irányba menjen, amelyet az abból profitáló gazdasági szereplők akarnak. Emellett persze mindenki tudja, hogy egy atomerőmű építésének előkészítése rendkívül hosszú folyamat, 3-5 évig is tarthat, az építés pedig ennél is tovább: 8-10-, de akár 15 évig is. Amikor meghozzuk a döntést bármilyen alapon, akkor “determináltuk a jövőt 3-5 évre előre.” Ha kiderül 2 év múlva, hogy rosszul döntöttünk, és már benne van a projektben 150 milliárd a 3 ezer milliárdból, akkor valljuk be, hogy hibáztunk, és kidobtuk ezt a pénzt az ablakon? – teszi fel a kérdést Illés. “Valami olyasmiről döntünk, amiről nincs pontos tudásunk.”
Van valami, ami 3 ezer milliárd forintba kerül, amiből a “tisztes haszon” csak 10 százalék. Ha ezt egy cég kapja meg, akkor a haszon 300 milliárd, ha 10 cég, akkor 30 – mondja a volt államtitkár. “Azok, akik ebben benne vannak, beágyazódnak az elkövetkezendő 15-20 évre.” Lesznek választások 2018-ban, 22-ben, 26-ban, és 30-ban is, de azt sem tudjuk megmondani, hogy milyen belpolitikai esemény történik a jövő héten, nemhogy azt, ki nyeri majd ezeket a választásokat. Ehhez képest ezek a folyamatok bebetonoznak egy gazdasági elitet. Valójában ez egyáltalán nem energetikai, hanem “kőkeményen nagypolitikai kérdés: hova tartozik ez az ország, hol van az érdekszférák határa?” Persze ez nem jelenti azt, hogy minden úgy lesz, ahogy eldöntötték, sőt, ennek ellenkezőjét bizonyította már számtalanszor a történelem – mondja Illés Zoltán.
Felelőtlen elköteleződés, a korrupció melegágya
3 ezer milliárdból több pénzt lehet ellopni, mint mondjuk egy 1500 milliárdos szélerőműparkból, pedig mindkettő ugyanúgy 2000 megawatt energiát termel. Innentől Illés szerint “csak az a kérdés: melyik a nagyobb szám? Ezért nem akarják többek között a megújuló energiákat.”
Sz. Bíró szerint nem a prognózisok bizonytalansága a kulcskérdés, hanem az, hogy volt-e kényszerűség a döntéssel kapcsolatban. A globális energiapiacon jelenleg óriási átalakulások zajlanak, így szerinte most hatványozottan igaz a mondás: “aki időt nyer, életet nyer, és pénzt!” Az oroszok Magyarországgal elfoglalták azt a piacot, amit 6-8 év múlva sokkal nehezebben tudtak volna elfoglalni, ha egyáltalán sikerül nekik. Sz. Bíró szerint négy dolog megértéséhez nem kell szakembernek lenni. Az első az időzítés: semmi sem kényszerített arra minket, hogy a döntést most hozzuk meg. Ennek nincs köze az oroszokhoz, mert egy Dél-koreai vagy amerikai beruházó esetében ez ugyanúgy hiba lenne. A második, hogy teljesen előkészítetlen a beruházás. Ennek sincs köze az oroszokhoz. A harmadik a hitel: amikor a mindenkori ellenzék nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze ennek a pénznek a felhasználását, akkor ott kísért a korrupció gyanúja. Ráadásul, ha ezt az “alkotmányos költséget” egyetlen párt nyúlja le, akkor az 10-15 évre felborítja a demokratikus politikai versenyt. Ehhez már van köze az oroszoknak, mint ahogyan a negyedikhez is, ami az Orbán-kormány által folyamatosan figyelmen kívül hagyott tény: hogy az oroszok és a nyugat kapcsolata drámaian megromlott, csakhogy a nukleáris terület a felek kölcsönös és tartós bizalmán alapul. Bennragadni a bizonytalanság miatt egy ilyen kapcsolatrendszerben “maga a drámai felelőtlenség” – mondja a történész.
Paks 2 a tervezett kétszeresébe fog kerülni, miközben már most sem éri meg
Ámon Ada, az energiaklub elnöke tovább vitte Sz. Bíró Zoltán gondolatmenetét, és arra próbált rávilágítani, hogy ki fog ezzel az egésszel nyerni, ez a pénz ugyanis “soha nem fogja betenni ebbe az országba a lábát.” Ugyan nem ismerjük pontosan a részleteket, de a pénz feltehetően az orosz bankoktól egyből a Roszatom számláján fog kikötni, a devizahitel meg itt fog ketyegni Magyarországon, a korrupciós kockázatokról nem is beszélve. Durván 6-7 ezer milliárd forint az, ami Paks 2 mentén elköltődik majd ebben az országban, és a “tisztes haszon” hazánkban nem 10 százalék, hanem 16-17, legalábbis a korrupció-kutatók szerint. “Kettő 4-es metró is lehet, amit itt szépen el lehet tenni”. Ámon szerint nem is lesz a dolog túl bonyolult, hiszen a “ruszki birodalommal való üzletelés egy másfajta üzlet”, az oroszok ráadásul az energiára mindig is a hatalom eszközeként tekintettek. Ebből a szempontból Magyarország nekik egy kapu az EU-ba, amivel piacot vásárolnak.
Már most rosszabb mutatói vannak az atomenergiának, mint sok más megújuló energiának. A biztonsági fejlesztések miatt az atomenergia az egyetlen olyan ágazat, ahol a beruházási költségek az elmúlt 50 évben növekedtek – mondja az Energiaklub elnöke. Ez egy nagyon költséges energia, szemben például egy szélerőművel. Minden tekintetben kisebb kockázattal jár a megújuló energia telepítése, a két görbe pedig már most összeért: szélerőművet telepíteni már ma jobban megéri, mint atomerőművet építeni.
A megújuló energia hosszú távon kiszorítja a régi típusú erőműveket. Erre jó példa Németország, ahol már most le kell szabályozni bizonyos erőműveket, márpedig ha ez tömegesen bekövetkezik, az gyakorlatilag a végét jelenti ezeknek az energiaforrásoknak. Ámon szerint a nyugati országokban már most meghaladja a megújuló energiákra fordított pénz a hagyományos energiatermelésbe fektetett tőkét. “A Paks típusú erőművekre egyszerűen nem lesz szükség.” Ez egy darabig politikai döntés volt, most azonban már gazdasági – mondja az Energiaklub elnöke.
Felkészületlenség van, tudatosság nincs
Holoda Attila szerint látni kell, hogy amikor politikusok keverednek bele ilyen ügyekbe, akkor senki sem meri bevallani, hogy rosszul döntött, miközben az üzleti életben mindig a hibák beismerésével kezdődtek a nagy sikertörténetek. “Persze a választók – különösen a magyarok – egészen másképp értékelik ezt.” Ilyen értelemben például a német választópolgár sokkal tudatosabb. Nekünk Németországot csak le kellene másolnunk, hiszen “ők kitaposták nekünk az utat.” Holoda egyetért azzal, hogy ennek a 3 ezer milliárdnak a nagy része nem kerül majd be Magyarországra, de az sem véltelen, hogy a beruházás 60 százalékát az oroszok maguknak tartották fenn, és a mi 40 százalékunk sem teljesen a miénk: a magyar cégek nincsenek felkészülve ilyen feladatra – mondja a volt helyettes államtitkár.
Putyin demonstrálni jön, de 3 év múlva nem Paks lesz a legfontosabb neki
Az lenne a legjobb, ha Putyin azt mondaná, hogy nekem ez a hitel nem éri meg, tekintettel arra, hogy az orosz államkötvény jelenlegi kamata 16-17 százalék, míg nekünk 4 százalékért adnak pénzt Paksra – mondja Holoda.
Illés Zoltán szerint ennek ellenére Putyin a tárgyalásokon biztosítani fogja Orbánt arról, hogy minden a megállapodás szerint fog történni, hiszen éppen ezért jön: demonstrálni akarja a világ felé, hogy Oroszországot nem roppantotta meg az olajár csökkenése. Persze a háttérben kalkulálnak és számolnak, ezért könnyen lehet, hogy végül mégsem fogják megfinanszírozni a beruházást, de a látszatot 3-5 évig – gyakorlatilag az építkezés kezdetéig – fenn lehet tartani.
Sz. Bíró Zoltán felhívta rá a figyelmet, hogy a finanszírozás problémája 2018-ig nincs is napirenden, ám abban az évben Oroszország labdarúgó-világbajnokságot rendez. Márpedig a Szocsiban rendezett téli olimpia fényében, amely egymaga többe került, mint az összes korábbi (21) téli olimpia együttvéve, a világbajnokság is jó sokba fog kerülni. A történész szerint ha az oroszoknak Magyarország és a világbajnokság megrendezése között kell dönteni, egyértelmű, melyiket választják majd.
Kevés új munkahely, intézményesült korrupció, kidobott pénz
Ámon Ada szerint akkora összegről van szó, hogy a korrupció az egész magyar gazdaságon végig fog söpörni, és “az lesz a furcsa, ha valami nem korrupt.” Illés ehhez annyit tett hozzá, hogy 3 ezer milliárdból ráadásul még csak EU-kompatibilis sem lesz az erőmű, és ha meg akarjuk feleltetni a normáknak, akkor még bőven lehet erre az összegre rászámolni valamennyit, így a végén simán kijöhet az az 6-7 ezer milliárdos összeg, amelyről Ámon Ada korábban beszélt. A volt államtitkár szerint munkahelyek szempontjából sem utolsó kérdés, hogy például Németországban jelenleg az atomenergia-szektorban körülbelül 10 ezren dolgoznak, míg a megújulóban 50-60 ezren.
Könnyen lehet tehát, hogy Paks 2 nem épül meg, vagy megépül, de soha nem helyezik üzembe. Abban minden szakértő egyetértett, hogy ez utóbbi a lehető legrosszabb forgatókönyv, jelenleg azonban a legtöbb esély arra van, hogy egyszerűen csak nem épül meg.
Már csak az a kérdés, hogy mennyibe fog kerülni Magyarországnak ez a meg nem épülő atomerőmű?
Néhány szóban a meghívottakról:
Illés Zoltán – korábbi államtitkár
Vegyészmérnök, biológus, volt országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, a második Orbán-kormány környezet- és természetvédelemért, valamint vízügyekért felelős államtitkára. 2014-ben a Fidesz nem indította a választásokon, és a harmadik Orbán-kormányban sem kapott pozíciót, mivel ellenezte a paksi atomerőmű bővítésének tervét.
Amikor a parlamentben név szerint kellett szavazni Paks 2-ről, akkor Illés valójában nem “nemmel” szavazott, hanem, saját elmondása szerint:
“A szavazásnál nem voltam olyan nagyon-nagyon bátor, hogy nemmel szavazzak, hanem szóltam a jegyzőnek, hogy ugye látsz, Lajos, engem (Szűcs Lajos volt a jegyző)… Amikor a Hörcsik Richárd nevét fogod mondani, akkor én kilépek a teremből, és akkor majd te bejelented, Lajos, hogy nincs jelen, és akkor majd én visszalépek. Így is csináltam. Tehát én egy gyönge nemet tettem meg” – mondta még Illés január végén az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Illés nem csak Paks 2, hanem a Római-parti mobilgát építése ellen is tiltakozott. Szerinte a környezetvédelmet szétverni bűn, és Paks 2 a Fidesz Bős-Nagymarosa lesz.
Ámon Ada – az Energiaklub igazgatója
Okleveles közgazdász, az ENERGIAKLUB igazgatója. Dolgozott a londoni székhelyű International Institute for Energy Conservation (IIEC) konzulenseként, a CEE Bankwatch (Bankfigyelő Hálózat) energia-koordinátoraként, és az Európai Parlament Zöld Frakciójának energia tanácsadójaként. 2004 és 2008 között tagja volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, valamint számos kampány és nemzetközi program igazgató-tanácsának is.
Holoda Attila, korábbi helyettes-államtitkár
A második Orbán-kormány energetikai helyettes-államtitkára, energiaipari szakértő és bányászati szakember. Feladatát mindössze 3 hónapig látta el, saját maga döntött távozásáról. Korábban 23 évig a Mol-nál dolgozott, legutóbb eurázsiai kutatás-termelési igazgatóként.
A pletykák szerint Holoda távozása állítólag hasonló okokra vezethető vissza, mint ami korábban Kovács Pál elődjét, Bencsik János Fidesz-képviselőt is gyors távozásra késztethette: a Népszabadság szerint a Fidesz Simicska Lajos nevével fémjelzett gazdasági hátországa rendkívül erős hatást gyakorolt a minisztérium életére, ami Németh Lászlóné 2012 év eleji kinevezésével tovább erősödött. Mivel e körhöz sok energiacéget sorolnak, a területen a lobbi állítólag fokozott.
Sz. Bíró Zoltán, történész, Oroszország-szakértő
Sz Bíró Zoltán a Leningrádi Állami Egyetemen végzett 1982-ben. 2012 óta az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemen, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
Hivatkozás:
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/meg-titkosabb-lesz-a-paksi-bovites
http://www.atv.hu/videok/video-20150130-illes-tarlost-minositik-a-szavai
http://hu.wikipedia.org/wiki/Illés_Zoltán
http://www.energiaklub.hu/munkatars/amon-ada
http://www.tti.hu/tagok/userprofile/zszbiro
http://nol.hu/gazdasag/maris_lemondott_holoda_attila_energiaugyi_helyettes_allamtitkar-1349595