“Azért jöttem el (a Századvégtől), mert számomra kiderült, hogy az egész műhely csak egy pénzmosoda.” – Mellár Tamás, közgazdász, a Századvég korábbi kutatási igazgatója
Ma jelentették be, hogy a Századvég Alapítvány igazgatója és a Századvég Gazdaságkutató társalapítója, Heim Péter 2014 novemberében eladta többségi tulajdonrészét a Századvég Alapítványban Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettesnek. 2014 májusáig Szalay-Bobrovniczky kisebbségi tulajdonos volt a Századvég Alapítványban.
Az alapítványt 1991-ben Stumpf István, korábbi MSZMP tag alapította Századvég Politikai Iskola néven, melyet később változtattak Századvég Alapítványra. Stumpf 1998-ig töltötte be az igazgatói pozíciót, ezután az első Orbán-kormány miniszterelnöki hivatalát vezette, bár ő maga nem volt a Fidesz tagja. Miután a Fidesz elvesztette a 2002-es országgyűlési választásokat, Stumpf visszatért a Századvég Alapítványhoz, és 2010 júliusáig annak elnökeként tevékenykedett. Ezután az Alkotmánybíróság tagja lett, bár az ehhez szükséges törvényi feltételeknek nem felelt meg.
Stumpfot Lánczi András követte, aki 2007-ben a konzervatív Center for European Renewal szervezet alapítója volt.
2010 márciusában, alig egy hónappal az áprilisi választások előtt, amelyen mindenki a Fidesz elsöprő győzelmét várta, Heim Péter, a Századvég Alapítvány igazgatója és Giró-Szász András megalapították a Századvég Gazdaságkutató szervezetet. 2011 és 2013 között mintegy 3,9 milliárd forint értékben állított ki számlát a kormány, állami vállalatok, kormányhivatalok, sőt még a Fidesz számára is „tanácsadás és kutatás” címén. A kormány által pénzelt, magántulajdonban lévő agytrösztöt az egyik volt munkatárs azzal vádolja, hogy az pénzmosoda volt.
2012-ben és 2013-ban a cég 936 millió, illetve 689 millió forint nettó bevételre tett szert, és a tulajdonosoknak 310 millió forint osztalékot fizetett ki.
2014-ben a Századvég 1,36 milliárd forint értékű szerződést kötött a miniszterelnöki hivatallal, állítólag az Egyesült Államokban a magyar érdek képviselete és érvényesítése céljából.
Röviddel a szerződés megkötése után a Századvég társalapítójának, Giró-Szásznak a budai luxuslakását a miniszterelnöki hivatalt vezető Lázár János 10 éves fiának a nevére íratták. Nem sokkal ezután Giró-Szász csatlakozott a miniszterelnöki hivatalhoz kommunikációs államtitkárként, ahol közvetlenül Lázár Jánosnak tesz jelentéseket.
A Századvég Alapítvány tulajdonában van a Napi Gazdaság mellett számos Magyarországon tevékenykedő befektető cég, melyek a tőkét főleg olyan külföldi befektetőktől szerzik, akik megértették a jó üzleti kapcsolatok fontosságát.
Stumpf István mellett, a Századvég jelenlegi és korábbi részvényesei kulcsfontosságú kormányzati pozíciókban voltak. Legutóbb Barcza György igazgató váltotta Töröcskei Istvánt, a Széchenyi Bank bukott vezetőjét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) élén. Barcza korábban a Napi Gazdaság főszerkesztője volt, melyet a Századvég Alapítvány 2013 februárjában vásárolt meg Spéder Zoltántól, az FHB Zrt vezetőjétől. (Spéder a bank vezetése mellett birtokolja a portfolio.hu, index.hu és napi.hu gazdasági és híroldalakat, ő a vg.hu vezető szerkesztője, ezzel tulajdonképpen a magyarországi gazdasági és üzleti hírek monopolhelyzetben lévő egyeduralkodója.)
2011 szeptemberében Giró-Szász elhagyta a Századvég Gazdaságkutatót, és a kormány szóvivője lett, ezt a posztot egészen 2014 áprilisáig vitte. A Századvég Gazdaságkutató élén nem más váltotta őt, mint a Századvég Alapítvány elnökhelyettese, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Miután a magán szférában rövid kitérőt tett, Giró-Szászt a miniszterelnöki hivatal kommunikációs államtitkárának nevezték ki, ahol közvetlenül Lázárnak János miniszternek jelent.
A Századvég Gazdaságkutató előtt Giró-Szász 2006-ban megalapította a Strategopolis Kft.-t, amely stratégiaelemzéssel és kommunikációs tanácsadással foglalkozik, amely a látszat szerint kevés munkával tett szert nagyon jövedelmező kormányzati szerződésekre.
Röviddel a 2014 áprilisi választások után derült ki, hogy a Strategopolis két úgynevezett „arculatfelmérő tanulmányt” készített 100 oldalas terjedelemben a Fidesz parlamenti frakciója részére, és ezért 9,8 millió forintot számlázott le, vagyis oldalanként 98.000 forintot.2013 januárja óta a Strategopolis Kft. az MTVA állami médiacég részére készít évi 42 millió forint + áfa összegért olyan híreket, melyeket azután magántulajdonban lévő rádiócsatornáknak adnak el.
Giró-Szász 2014. novemberében a hírek szerint eladta a Strategopolis Kft. 61 százalékos tulajdonrészét 750 millió forintért. A cég a kisebbségi tulajdonosnak 2012-ben 43 millió, 2013-ban pedig 127 millió osztalékot fizetett. Azonban megtartotta tulajdonrészét a különböző ingatlanholding cégekben, melyeket sógora irányít.
Heim Péter, amellett, hogy a Századvég Alapítvány igazgatója, jelenleg a Sphaera Investments Zrt., a National Development Consulting Projektfejlesztő Zrt., valamint a Hemisphere Risk Capital Management Zrt. tulajdonosa is.
Az alábbi interjú a Századvég Alapítvány akkori elnökhelyettesével, Szalay-Bobrovniczky Kristóffal a Napi Gazdaság nyomtatott verziójában 2014 novemberében jelent meg “Járatlan úton a Századvég” címen.
– Mi lesz most, hogy a bíróság kötelezte a Miniszterelnökséget, adja ki azokat a tanulmányokat, amelyeket 2010 óta készített a kormánynak a Századvég?
– A Miniszterelnökség véleményét osztjuk, amit korábban Lázár János miniszter ismertetett a parlamentben, miszerint amennyiben megszületik a másodfokú bírósági ítélet az ügyben, nyilvánosságra kell hozni a dokumentumokat.
– A Századvég korábban miért nem lépte meg ezt?
– A Miniszterelnökséggel kötött szerződésünk alapján ezt nem tehettük meg, ráadásul szerzői jogi kérdéseket is érint a közzététel.
– A 3,9 milliárd forint nem irreálisan sok ezért a munkáért?
– Azt kell megérteni, hogy valójában mi a célja és ezáltal az értéke a megbízásnak, valahogy ezt mindig elfelejtik értelmezni a velünk szemben kritikusok. A Századvég egy olyan agytröszt, amely főként politikai munkát végez. Az a feladata, hogy elemzésekkel, nemzetközi összehasonlításokkal, közvélemény-kutatásokkal alátámasztott új utakat, alternatívákat vessen fel a politikai döntéshozók számára. Az ő nyelvükön, az ő speciális igényeik szerint, a lehetséges politikai konzekvenciák felvázolása mellett, döntés-előkészítés céljából. A közigazgatásban dolgozó agyonterhelt szakembereknek ilyen természetű munkára sem idejük, sem eszközeik nincsenek. A világon számos helyen, különösen a fejlett demokráciákban, e két funkció egymásra épülésével valósul meg a politikai döntéshozatal és végrehajtás. Ezért azt gondolom, hogy a Századvég által támogatott értékteremtés bőven arányban áll a díjazásával. Különösen igaz ez, ha rápillantunk politikai elődeink hasonló munkájára, amelynél ez az arány bizony nagyon megkérdőjelezhető.
– Az elvégzett munka minősége hogyan mérhető?
– A Századvég hitelessége, sikere a kormányzati munka eredményességében mérhető le. Ha a gazdaságot nézzük, akkor a makrogazdasági adatok, ha politikailag, akkor a három választási – országgyűlési, európai parlamenti és az önkormányzati – győzelem alapján igencsak sikeres az Orbán-kormány. Ehhez a Századvég nagyban hozzájárult, ezért az ön által említett 3,9 milliárd forint jó befektetés volt a kabinetnek. A Századvégnek szerepe volt a rezsicsökkentésben, a devizahitelesek megsegítését támogató döntésekben, de a határon túli magyarokhoz kapcsolódó intézkedésekben is.
– Információink szerint a Gyurcsány–Bajnai-kormányok 2006–2010 között közvélemény-kutatásra, stratégiai és szakpolitikai tanulmánykészítési feladatokra, kommunikációs tanácsadásra csaknem 17 milliárdot fizettek ki. Ráadásul ez a tetemes összeg nem is tekinthető teljesnek, hiszen több intézménynél nem állnak rendelkezésre adatok a Gyurcsány–Bajnai-kormányok ténykedésének teljes idejéről, csak részadatok vannak. Ez hogyan lehetséges?
– Csak találgatni tudok. Nagyon furcsának találom, hogy miközben mi háttérdokumentumokkal együtt több mint ötvenezer oldal anyagot adtunk le, a szocialista–liberális kormányok nyolcévi ténykedése nem csípi a kritikusok szemét, annak ellenére, hogy vélhetően látványos hiányosságok vannak. Javasolni fogjuk a közérdekű adatigénylést, hogy derüljenek ki, milyen tanulmányokat, milyen minőségben és mennyiségben készítettek abban az időszakban. Egy dolog bizonyos, hogy a fenti mérce szerint, az általuk támogatott kormányzati munka sikeressége alapján nem tűnik jó befektetésnek az erre költött pénz.
– A Századvég 1,3 milliárd forintért képviseli a magyar érdekeket az Egyesült Államokban. Miért van szükség erre a megbízatásra, hiszen van nagykövetségünk az USA-ban?
– A fenti összeg négy évre oszlik el, de ismét azt érdemes megvizsgálni, hogy mi a célja ennek a megbízatásnak. A Századvég arra tett javaslatot és kapott megbízást, hogy professzionális módon építse fel és használja a „public diplomacy”, a nyilvános diplomácia eszközrendszerét. A tradicionális diplomácia a kormányok közötti kapcsolatot jelenti, míg a nyilvános diplomácia összetett cselekvéssorozat, amely magában foglal kulturális, gasztronómiai, tudományos és üzleti kapcsolattartást üzletemberekkel, véleményvezérekkel, agytrösztökkel, tudományos és kulturális intézményekkel, mindezt egységes keretbe foglalva, központosított üzenetképző csapattal. Érdemes megfigyelni, hogyan képviseli az érdekeit az Egyesült Államokban élő grúz, örmény vagy zsidó kisebbség. Ezek jó mintát adnak a magyar érdekek és értékek megjelenítésének módszeréhez.
– A megromlott amerikai–magyar viszony miatt nem kidobott pénz az 1,3 milliárd forint?
– Nem, pont most van aktualitása. A világ megváltozott, a nagyhatalmi versengés felerősödött. Egy olyan kis ország esetében, mint hazánk – Európa közepén, egy nagyhatalom közvetlen szomszédságában, ráadásul közel egy háborús övezethez –, kiemelt jelentősége van, miként fordulunk egy másik nagyhatalom közvéleményéhez, kormányához, háttérintézményeihez, médiájához.
– A keleti nyitás szellemében miért nem Kínában képviselik a magyar érdekeket?
– Már dolgozunk azon, hogy az ázsiai kultúra sajátosságaihoz alkalmazkodóan ugyanazon célt szolgáljuk: a magyar értékek és érdekek nyilvános diplomáciai eszközökkel történő minél erőteljesebb képviseletét.
– Mellár Tamás közgazdász szerint „az egész műhely csak egy pénzmosoda”. Mit gondol erről a kijelentésről?
– Megnyilvánulása politikai indíttatású. Igencsak furcsa, hogy három évvel azután szólal meg, hogy a mi kezdeményezésünkre közös megegyezéssel távozott a Gazdaságkutatótól. Nyolc hónapig dolgozott nálunk, bő nyolc hónappal azelőtt, hogy az első kormányzati megbízást megkaptuk volna. Állítása légből kapott, amit jól mutat, hogy cáfolatunk hatására meghátrált.
– Nem bizonytalanítják el a Századvéget a gyakori támadások?
– Winston Churchill mondta, „Vannak ellenségeid? Jó. Ez azt jelenti, hogy valamikor valamit felépítettél már az életedben”. Általában azt támadják, aminek jelentősége van. Mindenki, aki itt dolgozik, professzionális szakember, s tudjuk, hogy a támadások a magas színvonalon végzett munkánk miatt érnek bennünket. A sikereink viszont erőt adnak!
Hivatkozás:
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/tulajdonost_cserelt_a_szazadveg_gazdasagkutato.593226.html