“A kormány kiszekálja a külföldi tulajdonú bankokat Magyarországról”

– Felcsúti Péter, a Raiffeisen korábbi vezérigazgatója.

Magyarország egyik legkisebb bankja, a Széchenyi Bank vételi ajánlatot tett mind a Raiffeisen Zrt.-re, mind pedig az Erste Bank Zrt.-re osztrák tulajdonosaiknál.

Míg az Erste bejelentette ma, hogy nem áll szándékában eladni magyar érdekeltségét, a magyar Raiffeisen tulajdonosa, a Raiffeisen Bank International (RBI), megvizsgálja az ajánlatot. Bár az ajánlati összeg egyelőre nem ismeretes, a napi.hu arról ír, hogy az mindössze akár 1 euró is lehet.

A Raiffeisen Bank Zrt.-t 1987-ben alapították. Eleinte a vállalati és kormányzati banki szolgáltatásokra koncentráltak, de 1999-től a lakossági üzletági területen is terjeszkedni kezdtek, és a gyors növekedésnek köszönhetően a legnagyobb tisztán külföldi tulajdonú bank lett Magyarországon. A bank jegyzett tőkéje mintegy 50 milliárd forint, mérleg szerinti főösszege 2119 milliárd forint. Országszerte 122 bankfiókban szolgálják ki a mintegy 610.000 ügyfelüket.

A Széchenyi Bankot 2008-ban alapították. 49%-a az állam tulajdonában van, a fennmaradó 51% pedig egy Töröcskei István által birtokolt cégé. Töröcskei az Állami Ádósságkezelő Központ vezérigazgatója. A bank jegyzett tőkéje 6,12 milliárd forint, mérleg szerinti főösszege 20 milliárd forint, ezzel a legkisebb magyar bankok egyike.

Az egyik legnagyobb és legsikeresebb bank a 2008-as pénzügyi válság után elkezdett pénzt veszíteni. 2009 és 2013 harmadik negyedéve között 526 millió euró veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, mely elsősorban a gyenge gazdaságnak, a fizetésképtelenségnek, valamint a lakossági- és vállalati hitelfelvétel visszaesésének volt köszönhető.

A működési veszteségeket súlyosbították a jelenlegi kormányzat által a banki szektorra kivetett adók, beleértve a bankok tőkéjére kivetett adót (nem pedig a bevételre vagy a haszonra), illetve a tranzakciós illetékek, melyet a bankok nem háríthattak át ügyfeleikre.

Mint az egyik legjelentősebb devizahitelező bank, a Raiffeisen a devizahiteleinek mintegy 20%-át volt kénytelen leírni, melyeket 2011 októbere és 2012 februárja között teljes egészében visszafizettek. És hogy még fájóbb legyen, 2013 novemberében 2 millió euróra is megbírságolta a társaságot a Magyar Nemzeti Bank, mert a feltételezések szerint összejátszott a többi bankkal a fenti időszak alatt.

Az RBI ügyvezető igazgatója, Karl Sevelda elmondta, hogy a bank hisz a közép-kelet európai régióban, de a „jogi és gazdasági környezet bizonyos piacokon nem segíti a bankokat”.

Végül pedig, a döntésnek, hogy eladják a bankot, talán kevesebb köze van a magyar jogi és gazdasági környezethez, mint ahhoz a tényhez, hogy az RBI konszolidált nyeresége 2013 első három negyedévében 51,2%-kal esett vissza 411 millió euróra. Azután ott van az 1,75 milliárd eurós hitel az osztrák kormánytól, melyet 2017-ben kell visszafizetni.

Ahhoz, hogy a bank vissza tudja fizetni az 1,75 milliárdos hitelt, az RBI-nek mintegy 2 milliárd eurónyi friss tőkét kell emelnie, ami a bank jelenlegi piaci kapitalizációjának 40%-a. Az RBI többségi tulajdonosa, az RZB ellenzi új részvények kibocsátását, így az RBI-nek kevés választási lehetősége van, muszáj eladnia egy vagy akár több külföldi leányvállalatát, legalább a veszteségek megállítása miatt.

Egy a hir24.hu-nak adott interjúban tegnap a magyar Raiffeisen Bank vezérigazgatója a következőket mondta el:

Egy vagy két évvel ezelőtt (Orbán Viktor miniszterelnök) kifejezte a vágyát, hogy több magyar tulajdonú bank legyen Magyarországon. Most a bankok 80%-a van külföldi tulajdonban. Egy ilyen bank létrehozása nagyon nehéz és időigényes feladat, úgy tűnik a kormány egy másik utat választ, és kiszekálja a külföldi tulajdonú bankokat Magyarországról, a bankadóval, a devizahitelezés körüli mizériával, a tranzakciós illetékkel, és a bankszektor ellen évek óta folytatott verbális agresszióval. A Raiffeisen bank 27 éve aktív Magyarországon, nem csak egy fellángolásról van szó. Több-száz milliárd forintot fektetett be az országban, emberek ezreinek adott munkát, sok tíz milliárd forint  adót fizetett be évente, és hozzájárult az ország üzleti kultúrájához.

Hivatkozás:

Csökkent a Raiffeisen nyeresége, napi.hu, 2013. november 27.

Kivonul a bank? Fokozódik a bizonytalanság Raiffeisen-ügyben, Napi.hu, 2013. november 20.

Apró magyar bank falná fel a Raiffeisent, Index.hu, 2014. január 7.

“Kiszekálja a kormány a külföldi bankokat az országból”, hir24.hu, 2014. január 7.

Kiszivárgott: 300 forintért (!) viheti a magyar milliárdos a Raiffeisent, napi.hu, 2014. január 7.