Székely Gábor nyilvános vitát kezdeményez a Zalaegerszegi Törvényszékkel

március 10, 2018

Ma Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan ügy, amibe ne lehetne belenyúlni – interjú Székely Gábor egykori bíróval|Székely Gábor. Fotó: Budapest Beacon|

„Beszélgessünk bírói, bírósági, hivatali korrupcióról; barátoknak, családtagoknak, rokonoknak, szeretőknek osztogatott státuszokról, klientúraépítésről; eltussolt okirat-hamisításokról, hűtlen kezelésről, hivatali visszaélésről, zsarolásról; mutyiról, uram-bátyámozásról, a bírósági végrehajtásban tapasztalható törvénytelenségekről, visszaélésekről; illetékkel, illetékbélyeggel való mókolásról; szexuális visszaélésekről; eltussolt pszichológiai alkalmatlansági vizsgálatokról, igazgatási-szakmai pályázatok elbírálásáról….” – ezekkel a szavakkal invitálta nyilvános vitára a Zalaegerszegi Törvényszéket Székely Gábor, miután a bírósági szervezet kemény hangvételű levélben reagált az egykori bíróval készült interjúnkra.

A Budapest Beacon négyrészes interjúsorozatot indított, melyben egykori és jelenleg is státuszban lévő bírókat faggattunk arról, mi történik ma a törvénykezésben: hogyan csorbul a bírói függetlenség, miként lehet valakiből bíró, milyen befolyásolási kísérleteket tapasztalnak, mi a szerepe az Országos Bírói Hivatal élén álló Handó Tündének.

Elsőként a ma már ügyvédként dolgozó egykori bírót, Székely Gábort kérdeztük, aki előre megírt ítéletekről és leköteleződésről beszélt, ugyanakkor hangsúlyozta, miszerint Handó Tünde vagy Polt Péter nem okozója a hibáknak, hanem csupán tünet, és szerinte hiú ábránd azt gondolni, hogy leváltásukkal gyökeres változás áll majd be a bíróságok életében. Székely állításaira a Zalaegerszegi Törvényszék hosszú levelében reagált, melyben kiemelték, miszerint a volt bíró számukra „némileg zavaros nézeteit” a „saját helyzete és személyes sértettsége határozza meg”, továbbá, hogy minden alap és konkrét tények nélkül bírálja egyrészt a bírósági rendszert, másrészt a Zalaegerszegi Törvényszéket.


Korábbi cikkeink a témában:

Ma Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan ügy, amibe ne lehetne belenyúlni – interjú Székely Gábor egykori bíróvalMa Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan ügy, amibe ne lehetne belenyúlni – interjú Székely Gábor egykori bíróval

Előre megírt ítéletek, hűbérurak, leköteleződés, zsarolás, ellehetetlenítés, korrupció, bosszú – ezek nem egy hollywoodi mozi hívószavai, hanem a mai magyar igazságszolgáltatás mindennapos velejárói, legalábbis Székely Gábor egykori bíró szerint. A magyar bíróságokról szóló négyrészes interjúsorozatunk első része. 


A Törvényszék az interjúban feltett, Székely Gábor által megválaszolt kérdésekre tételesen is reagált – részletekbe nem bocsátkoznánk, aki kíváncsi, ide kattintva elolvashatja a teljes levelet.

Az érdekes fejlemény azonban csak most jön: a zalaegerszegiek levelére interjúalanyunk viszontválaszt küldött szerkesztőségünknek, amit az alábbiakban közlünk. Részleteket ezúttal sem emelnénk ki, egy kivételével, miszerint Székely felajánlotta a Törvényszék számára, hogy egy sajtónyilvános találkozón vitassák meg nézetkülönbségeiket, ennek pedig lapunk örömmel biztosít teret és lehetőséget.

Addig is, az alábbiakban teles egészében, változtatás nélkül, minimális szerkesztéssel közöljük Székely Gábor egykori bíró levelét.

„Tisztelt Szerkesztőség!

A portálukon megjelent, velem készített videó-interjúhoz és annak írásos kivonatához a Zalaegerszegi Törvényszék által, 2018. február 22. napjával keltezett reflektálásával kapcsolatosan az alábbi megjegyzéseket szeretném fűzni és kérem, lehetőség szerint annak megjelentetését!

A „megjegyzéseket” a „Zalaegerszegi Törvényszék” jegyzi, amelyből sajnos nem lehet megállapítani, hogy a mestermű szerzője a Zalaegerszegi Törvényszék törvényes képviseletében eljáró törvényszéki elnök dr. Sorok Norbert, aki a bíróvizsgálatom során a további kinevezésemet a meghunyászkodástól tette függővé, vagy dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő, aki kollégiumvezetőként egészen addig alkalmasnak talált a határozatlan idejű bírói kinevezésre, amíg meg nem tudta, hogy a fegyelmi eljárásban jogorvoslatot merek előterjeszteni vagy a szakmai vizsgálatom kapcsán írásbeli észrevétellel szeretnék erre-arra rávilágítani.

Rendkívül beszédes és az ’50-es évek hangulatát idézi továbbá a törvényszék fenyegetőzése a kamarai etikai eljárásra történő utalással, amely többek között a szólásszabadság korlátozásának közvetlen motivációját is bizonyítja.

Elkerülve a sajtóban történő további üzengetést, felajánlom a Tisztelt Törvényszék képviselőjének vagy képviselőinek a sajtó-nyilvános álláspont-ütköztetést. Hozhatják a vállukra szállt Minerva baglyát is!

Beszélgessünk bírói, bírósági, hivatali korrupcióról; barátoknak, családtagoknak, rokonoknak, szeretőknek osztogatott státuszokról, klientúraépítésről; eltussolt okirat-hamisításokról, hűtlen kezelésről, hivatali visszaélésről, zsarolásról; mutyiról, uram-bátyámozásról, a bírósági végrehajtásban tapasztalható törvénytelenségekről, visszaélésekről; illetékkel, illetékbélyeggel való mókolásról; szexuális visszaélésekről; eltussolt pszichológiai alkalmatlansági vizsgálatokról, igazgatási-szakmai pályázatok elbírálásáról….

Amennyiben mégis a sunyibb megoldást választanák, pontosan tudják, hogy milyen eljárást, eljárásokat kell indítaniuk, kezdeményezniük, hogy bizonyítékot szolgáltassak, nevekre, évszámokra, ügyszámokra hivatkozhassak.

De addig is, amíg megszületik a stratégia, felajánlom, hozza nyilvánosságra a Törvényszék a fegyelmi eljárásom kapcsán született (a Nagykanizsai Járásbíróság Elnöke 2014.El.IV.D.1/11., a Zalaegerszegi Törvényszék Elnöke 2014.El.I.J.31. számú, a Budapest területén működő Ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság és a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzF4/2015., SzfF.9/2015., SzF16/2016., SzfF15/2016. számú eljárások), a szakmai vizsgálatom során született (a Zalaegerszegi Törvényszék Elnöke 2014.El.VI.A.11.19. számú, a Budapest területén működő Ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság és a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SZÉ4/2015., SzfÉ.13/2015., SZÉ8/2015., SzfÉ.10/2016., SZÉ3/2016., SzfÉ.14/2016. számú eljárások), leginkább pedig a munkaügyi bíróság (a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.374/2016. szám, a Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Mf.20.675/2017. szám) előtt született valamennyi okiratot és hanganyagot. Ez utóbbiak különösen érdekesek.

Részemről – kérésre teljes bizonyító erejű magánokiratban – hozzájárulok valamennyi irat, hanganyag nyilvánosságra hozatalához!

Tisztelettel:

Székely Gábor”