Több ellenzéki párt is annak a gyakorlatnak a megszüntetését szeretné elérni, miszerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának több intézményénél is bevett gyakorlat, hogy előbb kirúgnak valakit, majd később ugyanabba a munkakörbe – alacsonyabb fizetésért – közmunkásként visszaveszik. A gyakorlat – melyet korábban az ombudsman is bírált – a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint is létezik.

Nyolcvanhat százalékkal nőtt a közmunkások száma a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által fönntartott intézményekben, de nem azért, mert új embereket vettek föl, hanem mert számos – a pedagógusok munkáját segítő – dolgozó került közmunkásstátuszba – írta egy május 14-i közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A PDSZ azt írta: nélkülük megállna az élet az iskolákban. „Méltatlanul kizsigerelik és megalázzák őket”, ezért a szakszervezet felszólítja az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) vezetőjét, „hogy haladéktalanul állítsa le ezt a visszataszító gyakorlatot”, s tegyen intézkedéseket a közmunkás létbe kényszerítettek eredeti foglalkoztatási viszonyának helyreállítása érdekében”.

A Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási portáljának összesítése és a KLIK adatai szerint 2014 decemberében még csak 2378, 2015 áprilisában viszont már 4421 közmunkást foglalkoztattak.

Balog Zoltán emberminiszter azt ígérte: ha van ilyen eljárás, ki fogja vizsgálni, mert ez törvénytelen.

„Már láttam napközis tanárt, aki közmunkásként látja el a feladatát, amiért így 51 800 forint nettó fizetést visz haza – mondta Kordás László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában május 14-én, miután a hír napvilágot látott. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a gyakorlat létezik, de úgy pontos, hogy a közalkalmazotti viszonyt megszüntetik, majd az illető egy évig munkanélküli, és ha ezalatt nem talál másik állást, akkor lehet visszafoglalkoztatni közmunkásként.

Ennél sokkal gyorsabban is megtörténhet – mondta a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke. A szintén az Egyenes Beszédben, annak május 20-i adásában nyilatkozó Szél Bernadett arra hívta föl a figyelmet, hogy 2013 óta már nincs meg az idevonatkozó rendelet azon pontja, amely garantálta, hogy egy adott intézmény csak meglévő létszám fölött alkalmazhat közmunkásokat. Amikor az állampolgári jogok biztosa az idevonatkozó garanciák megerősítésére kérte a kormányzatot, utóbbi válaszul kiiktatta a munkavállalók védelmét biztosító garanciákat – tette hozzá az ellenzéki politikus.

A kormányzat nem csak tűri ezt a helyzetet, de még elő is segítette azzal, hogy az önkormányzatok kivéreztetésével a városvezetés több településen is ezzel próbál meg spórolni – utalt Szél arra, hogy nemcsak a KLIK-nél létezik ez a gyakorlat, hanem országos jelenség.

Harminc-ötven százaléknyi bérrel kapnak kevesebbet azok, akik ugyanazt a munkát végzik, amit korábban. Arról nem is beszélve, hogy milyen feszültségeket gerjeszt egy munkahelyen az, ha valaki közmunkásként jóval kevesebb pénzért végzi ugyanazt a munkát, mint a közalkalmazott kollégája – mondta az LMP társelnöke. Szerinte többen azért sem mernek nyilvánosság elé állni, mert félnek, hogy még a közmunkaprogramból is kirúgják őket, márpedig a nullánál még az 52 ezer forint is több.

Az LMP idevonatkozó törvényjavaslata minden kiskaput be szeretne zárni – közölte a politikus. Azt szeretnék, ha a dolgozóknak nem kellene minden nap attól rettegniük, mikor veszítik el a munkájukat – mondta Szél, aki szerint „a kiskapukat azért nyitogatják”, hogy megvalósuljon Orbán Viktor teljes foglalkoztatásról szőtt álma. Az nem érdekli őt, hogy ehhez emberek nyomorán keresztül vezet az út – tette hozzá.

A Demokratikus Koalíció (DK) törvényben tiltaná meg, hogy a közszférában dolgozókat „embertelen és igazságtalan” módon közmunkásként foglalkoztassák vissza a korábbinál lényegesen kisebb jövedelemmel – mondta május 15-i sajtótájékoztatóján Borka-Szász Tamás, a párt szociális munkacsoportjának vezetője. A DK politikusa úgy fogalmazott: az Orbán-kormány „rabszolgatartó társadalmat szeretne bevezetni”.

Először a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál cserélték közmunkásokra az addigi alkalmazottakat: 2013-ban tizenkilenc takarítót elbocsátottak, majd huszonkét közmunkást fölvettek helyettük. Az állampolgári jogok biztosa akkori vizsgálatában rámutatott, hogy a közfoglalkoztatás céljával ellentétes, ha azt álláshelyek kiváltására használják.

„A közfoglalkoztatottak alkalmazása nem vezethet oda, hogy évek óta fennálló, határozatlan idejű jogviszonyokat, meglévő munkahelyeket szüntessenek meg, és az így felszabaduló státuszokat lényegesen alacsonyabb bérezésben részesülő, a közfoglalkoztatás jellegéből és határozott idejéből adódóan kiszolgáltatott helyzetben lévő közfoglalkoztatottakkal töltsék be” – olvasható Szabó Máté ombudsman két és fél évvel ezelőtti közleményében.

Az Európai Bizottság is aggodalmának adott hangot akkor, amikor – amint arról korábban írtunk – a 2014-es, Magyarországgal foglalkozó országjelentésben többek között azt írta: fennáll a veszély, hogy a közfoglalkoztatás kiszorítja a munkajogi viszonyban végzett munkát.