Mintegy ezer ember vett részt azon a kedd késődélutáni-koraesti budapesti tüntetésen, melyet számos civilszervezet hirdetett meg részben a menekültek melletti szolidaritásul, részben a szerb határon épülő kerítés elleni tiltakozásul. A transzparenseken EU-, NATO- és kapitalizmusellenes jelszavak is olvashatóak voltak. „Nyomorultak, szegények, kiszolgáltatottak sorsán élősködni égbekiáltó bűn” – hangzott el az egyik beszédben.

A tüntetésen több ismert politikus és volt politikus is megjelent, többek közt Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) budapesti elnöke és országgyűlési képviselője, Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, Vágó István, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja. Szintén látható volt a sokaságban Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ, Mécs Imre, az SZDSZ és az MSZP, illetve Molnár Péter és Ungár Klára, a Fidesz és az SZDSZ volt országgyűlési képviselője.

A transzparenseken olvasható jelszavak között föltűnt több német és angol nyelvű szélsőbaloldali szöveg is: „A kapitalizmus öl” – állt az egyiken. Utóbb a Budapest Beacon tudósítója megtudta: ezeket a transzparenseket a No Border Serbia nevű, a tüntetésen vendégművészként megjelent szervezet aktivistái hozták magukkal.

„Egyenesen szeretnénk állni, szeretnénk tükörbe nézni, nem akarjuk, hogy még egyszer eltörjék a gerincünket. Elég volt az idegengyűlöletből, elég volt a falakból. Eddig és ne tovább!” – közölte a Facebookon meghirdetett, a Szent István-bazilikánál, a tervezett délután hathoz képest jelentős késéssel kezdődött esemény konferansziéja, aki nem mutatkozott be.

A bácskai Gyantár Edit – bár, hogy ő kicsoda, az nem derült ki – több vajdasági szervezet közös levelét olvasta föl. A Koszovóból, Szíriából vagy Szomáliából érkezőket „nem holmi betolakodóknak tartjuk” – állt a levélben. Akik megélték Jugoszlávia fölbomlásának következményeit, sejtik, „milyen szörnyűségeket élhetnek át azok, akiket a szegénység mellett háborúk is sújtanak”. A vajdasági nemzetiségeket fölsorolva Gyantár úgy folytatta: „a kulturális sokszínűség nekünk nem átok, hanem gazdagság, amit a magunk javára kell fordítani”. Hangsúlyozta: senki sem születik illegálisnak.

A levél úgy folytatódott: „képmutató és erkölcstelen a más országokból jövők kiközösítése és megalázása, amíg Magyarországról is százezrek mennek Nyugatra”. A levél szerint a szerb határon épülő fal „ennek az elvtelen politikának állít emléket”.

A sokaság a Szent István-bazilikától a Parlament elé vonult, ahol az aktivisták jelképes kerítésszaggató performance keretében fejtették ki idevonatkozó álláspontjukat.

„Eddig, és ne tovább” – mondta, immár a Kossuth téren fölállított színpadról a konferanszié, mire Orbán Viktor berezelt, nyilván. A kerítés ügye nem vallási vagy politikai kérdés, hanem emberi – folytatta.

Még az egypárti alaptörvénybe is beleírta a kormány az elesettek megsegítésének fontosságát – hangsúlyozta Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyekkel foglalkozó jogásza. A kormányzat a menekültekről, mint lehetséges terroristákról beszél. „A szélsőségesek a déli határon portyáznak. Attól félünk, hogy nem lesz hatékony védelem a menekülteknek” – utalt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ez irányú szándékaira. Hangsúlyozta: a menekültügyi törvény módosításával Magyarország kiiratkozott a civilizált európai országok sorából. (Hogy miért most iratkozott ki, miért nem az alaptörvény, az új választójogi törvény, az új médiatörvény vagy az Alkotmánybíróságot kicsináló törvény elfogadásakor, azt nem sikerült megtudnunk.) Iván Júlia köszönetet mondott mindenkinek, aki istápolja a Magyarországra érkezett menekülteket. Külön megemlítette azokat a rendőröket és a menekültszállások azon munkatársait, akik a jelentős politikai nyomás ellenére emberségesen viselkednek a menekültekkel. „Mi vagyunk így együtt azok, akik lemossuk a szégyent, amivel ez a kormány bemocskolja a hírnevünket” – folytatta. Közölte: „drága és embertelen intézkedés a fal”. Annak a pénznek, amit áldoznak rá, sokkal jobb helye is lenne. Jelentős fújolások közepette megjegyezte: stadionépítésre idén kilencvenhét milliárd forintot szán a költségvetés. „A menekültügyi kiadások ennek a harmincadát sem érik el” – tette hozzá.

A Város Mindenkié aktivistája, Pfalz Aziz a saját származásán keresztül igyekezett az idegenellenesség tarthatatlanságára rávilágítani. Kiderült: magyar anyától, szíriai arámi apai nagyanyától és bajor apai nagyapától származik. Magyarországon született, de ifjúságát nagyrészt Szíriában töltötte, most pedig Magyarországon él. Közölte: akik Szíriából menekülnek, azoknak a nagy része a halál elől jön el szülőhazájából. Úgy folytatta: Magyarország a világ egyetlen országa, amely a hajléktalanok üldözését alaptörvénybe foglalta, „a hajléktalanok után pedig a kormány a menekültekben találta meg a bűnbakot, akik ellen háborút folytathat”.

A ghánai-magyar Dagadu Sena, az Irie Maffia énekesnője saját szerzeményét adta elő a capella.

Szegeden már a harmadik párt jelentkezett azzal, hogy segítenék az aktivisták munkáját, de ezt következetesen visszautasítjuk – mondta beszédében Kékesi Márk, a Migszol Szeged alapítója. Nem akarjuk azt a látszatot kelteni, hogy ez egy ellenzéki ügy – mondta az aktivista. „A kerítés a menekültek áradatát nem fogja föltartóztatni, ebben biztos vagyok” – mondta Kékesi. „A kerítés a magyar választóknak szól” – tette hozzá. „Elképesztő erre milliárdokat költeni” – mondta, nagy tapssal kísérve. „Nyomorultak, szegények, kiszolgáltatottak sorsán élősködni égbekiáltó bűn” – közölte. Szintén nagy tapsot kapott, amikor arról beszélt, hogy Szegeden a legkülönbözőbb egyházak, a helyi tudományegyetem és az önkormányzat is segíti a menekülteket – utóbbi „egy huszonnégy négyzetméteres álomszép faházzal és három mobil WC-vel”.

Kékesi szavaiból kiderült: három dolgot adnak a menekülteknek. Egyrészt ételt, italt és ruhát, másrészt információt, harmadrészt emberi szót.

Angol nyelvű, tolmács által fordított beszédében az ugyancsak a Migszol Szegedet erősítő Amy Rodgers azt mondta a tüntetőknek: jó, hogy eljöttek, hiszen ez azt mutatja, „hogy a magyarok a kerítés ellen vannak” – ezzel némileg ellentmondott az előtte fölszólaló Kékesi Márknak, aki ugyebár azt állította, hogy a kerítés a magyar választóknak szól. A történelem legnagyobb menekültválságáról van szó – állította Rodgers. „A magyar kormány végérvényesen a bűnösök oldalára állt azzal, hogy kerítés építésébe fog, amit rabokkal építtetnek” – folytatta. A szónok az Európai Uniót is bírálta, amiért a menekültek „egyre nehezebben kapnak vízumot”. Úgy vélte: „sok mindenre szükség van ahhoz, hogy a kontinens emberibbé váljék, de kerítésre nem”. Nagy tapsot kapott, amikor bejelentette: aktivisták szolidaritásból blokád alá vonták a londoni magyar nagykövetséget.

Zárásként a közönség az obligát Ha én rózsa volnékot – különös hangsúllyal a megismételt második versszakra – hallgathatta meg Barna Margit előadásában.

A DK és az MSZP politikusát arra kértük, hogy a szélsőbaloldali transzparenseket kommentálják. „Az természetes, hogy úgy jönnek össze emberek, hogy a világ egyéb dolgairól különbözőképpen gondolkodnak” – közölte ezzel kapcsolatban a Budapest Beacon kérdésére Vágó István (képünkön). „Itt azok jöttek össze, akik erről a kerítésről egyféleképpen gondolkoznak. Minket itt és most az a cél köt össze, hogy ezt a kerítést ne építsék meg, és gondolkozzanak másféle, emberséges, humánus megoldáson” – tette hozzá az ellenzéki politikus. Vágó azt mondta: a NATO-, EU- és kapitalizmusellenes szövegek őt is „végtelenül” fölháborították. „Kicsit gondolkoztam, hogy itt kell-e lennem, de arra jutottam, hogy az a cél, amiért itt vagyunk, fontosabb, mint hogy egyéb ügyekben konfrontálódjam velük” – fogalmazott.

„Nem nagyon értek vele egyet, de van olyan közös pont sokunkban – a falellenesség – ami összehoz bennünket” – mondta ugyanerről a Budapest Beaconnek Kunhalmi Ágnes, aki arra is fölhívta a figyelmet, hogy „Orbán Viktor a Jobbik segítségével a trianoni határra húz falat”. Azt mondta: nem ért egyet a No Border Serbia által hozott szövegekkel, de azzal igen, „hogy egy tüntetésre szabadon hozhat mindenki olyan transzparenst, amilyet akar”.