Bőny főutcája szerdán. Fotó: MTI

Sajtóinformációk szerint a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője, Győrkös István a gyanúsítottja a szerda reggeli, bőnyi rendőrgyilkosságnak.

Gépkarabéllyal adott le öt-hat lövést a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben egy idős férfi szerda reggel, és megölt egy 46 éves rendőrt. Az áldozatot hősi halottá nyilvánítottak és alezredessé léptettek elő – jelentették be a Központi Nyomozó Főügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetői győri sajtótájékoztatójukon.

A 76 éves férfinél – aki sajtóhírek szerint nem más, mint Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű radikális szélsőjobboldali félkatonai szervezet vezetője – házkutatást akartak tartani a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) munkatársai, ám a gyanúsított még a bejutásuk előtt rájuk lőtt. A rendőrök viszonozták a tüzet. A gyanúsított által leadott egyik lövés egyikőjüket a fején találta el. Az Ügyészség tájékoztatása szerint olyan súlyosak voltak a sérülései, hogy „életét semmilyen módon nem lehetett volna megmenteni”.

A lövöldözésben a támadó is megsérült, akit végül fegyverhasználat nélkül sikerült elfogni, majd miután a Terrorelhárítási Központ (TEK) sürgősségi orvosai a helyszínen stabilizálták állapotát, átadták a mentőknek, akik kórházba vitték. A fegyverest azóta megműtötték, a rendőrség tájékoztatása szerint az állapotát sikerült stabilizálni, ezért nincs egészségügyi akadálya annak, hogy őrizetbe vegyék. Az elkövetőt a TEK fogta el, ám az nem derült ki, hogy miért nem eleve ők mentek ki a helyszínre, a Kisalföld információi szerint ugyanis illegálisan tartott fegyverek miatt akartak házkutatást tartani nála.

Az MNA korábban két részre szakadt, a fiatalok elutasították Győrköst

Az üggyel kapcsolatban még zajlik a nyomozás, tanúkat hallgatnak ki. Az elkövető személyéről hivatalosan csak a gyanú megalapozása után adnak további információkat, ám – ahogyan azt említettük – sajtóinformációk szerint a gyanúsított a paramilitáris MNA vezetője, Győrkös István.

Az atv.hu úgy tudja: a hungarista szervezet nemrég két része szakadt: a Győrkös által vezetett, nagyjából húsz főt számláló „öregekre”, és az ő befolyásukat, egyben a magát Szálasi Ferenc vérvonalához soroló Győrköst elutasító, körülbelül száz fős „fiatalokra”.

MNA. Fotó: MTI

Utóbbiak képviselőjével a portál megpróbálta fölvenni a kapcsolatot, ám a fiatalember nem tudott túllépni azon a körülményen, hogy az atv.hu honnan szerezte meg az elérhetőségét, majd „ehhez a telefonbetyárkodáshoz én a továbbiakban nem kívánok asszisztálni” felkiáltással elköszönt.

Bár korábban a sajtóban felröppent a hír, miszerint Győrkös Áder János köztársasági elnök rokona lenne, ezt az érintett ugyancsak az atv.hu megkeresésére cáfolta.

Az MNA 26 éves fennállása alatt rengeteget változott, de lényegében és tartalmában ugyanaz maradt, ami volt. […]Folyamatos szabadkőműves és titkosszolgálati aknamunka ellenére itt vagyunk, és leszünk is. A táborban kimerítő fizikai és szellemi foglalkozások lesznek, melyek keretében néhány napra kiszakadhattok a polgári lét szánalmas rabságából, magyarok és szabadok lehettek

– írja idei, nyári táborára való meghívójában az MNA.

A kiképzőtáborban önvédelmet, lövészetet és alakzatban mozgást is tanítanak a résztvevőknek:

Győrkösnek már korábban is meggyűlt a baja a hatóságokkal

Győrkös István már a 90-es évek elején is elítélték közösség elleni izgatás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt. Akkor egy évet kapott. 1989-ben alapította az MNA-t, amely máig a hungarizmus örököseként határozza meg magát. Az MNA kiképzőtáboraival kapcsolatban már 2009-ben is felmerült, hogy ott nem csak airsoft, hanem éles lőfegyvereik is vannak. Akkor Draskovics Tibor, a szocialista kormányok rendészeti minisztere bejelentette, hogy ahol az MNA tevékenysége a bűncselekmény határát elérte, ott a Nemzeti Nyomozóiroda beavatkozott – írja a 444.

Akkor Győrkös elismerte, hogy az ő tulajdonában van az a terület, ahol a táborokat szervezték, de tagadta, hogy éles lőszert is használtak volna. Azt mondta, festékkel,vagy műanyag golyóval lőnek célra.

Mesterlövész a kocsi tetején. Fotó: MTI

A kiképzőtáborok szervezésén túl Győrkös István a 90-es években részt vett a hungarista mozgalom szervezésében is. A rendszerváltás után az ő csoportja kezdte el használni először az árpádsávos zászlót, 1992. október 23-án pedig ott voltak Göncz Árpád kifütyülésénél is. 1997-ben Győrkös is ott volt az a Budapest ostromában elesett német katonákról megemlékező „Becsület Napja” nevű felvonulás ötletgazdái között is.

Az MNA-hoz közeli, szélsőjobboldali Hídfő is úgy tudja, hogy a lövöldözés egyik sérültje az MNA vezetője.

Az MNA egykori tagjaként bemutatkozó levélíró az alábbiakat juttatta el a Kisalföldhöz:

„Az Arcvonal 2012 szeptemberében szakadt ketté, amiért az idősebb Gy. I., a lövöldöző, össze akart dolgozni nem liberális baloldali csoportokkal a kilakoltatások ellen. Ennek következtében 1:2 arányban szétszakadt a mozgalom, mert sokan nem kívántak ilyen elemekkel együttműködni. Az emberek kisebb része követte Gy.-t, a nagyobbik, körülbelül 150 ember pedig az észak-kelet magyarországi regionális vezetés irányítása alá került.

Gy.-t nem rázta meg a szakadás, pár hetes nyugvást követően a felerősített propagandának köszönhetően ismét nőni kezdett a taglétszám, bár a korábbit így sem sikerült elérniük.

Míg a keleti központtal rendelkező csoportnál folyamatos volt a lassú lemorzsolódás, addig ez Gy.-knél 2014 elején következett be, mikor egyik napról a másikra leállíttatta a nyilvános szerepléseket. Ezt követően a különböző csoportok sorra váltak inaktívvá, olyan szinten, hogy az ismerőseim beszámolói alapján az idei „sas-hegyi” nyári táborukban mindössze 11 ember vett részt, javában a családból. Mára a két szervezet együtt nem tesz ki 30 főt a még bent lévő barátaim állításai alapján.

Tekintve, hogy mint az egyik dunántúli területi vezető, gyakran beszéltem vele, így számomra két dolog nem világos. Először, hogy miért kezdett el lövöldözni. Folyton arról beszélt, hogy nem a rendőrök és a katonák az ellenség. A tagságban nem egy katona, rendőr is volt.

Másodszor pedig, tisztában volt vele, hogy figyelik, nem ez volt az első kivonulásuk, így teljesen ostoba, amatőr dolog lett volna illegálisan fegyvereket beszerezni, ráadásul több évtized ilyen „munka” után. Minden általam látott fegyvere engedéllyel volt tartva.”

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):