A bevándorlás és a terrorizmus közé egyenlőségjelet tévő kormányzati propaganda elérte célját. A magyarok többsége fejben összeköti a migránsokat és a terroristákat, és hitelt ad a menekültáradat megindulásával kapcsolatos különböző konspirációs teóriának is – derül ki a Medián által a HVG-nek készített kutatásából.

„A legtöbben a gazdasági helyzetet és a munkanélküliséget tették a napjainkat leginkább meghatározó problémalista elejére (a válaszadók 30, illetve 28 százaléka) a Medián november végi felmérése során. Ennél valamivel kevesebben, a válaszadók 21 százaléka érzékelte úgy, hogy a menekültügy a legfontosabb társadalmi probléma, szemben például az egészségüggyel (15 százalék)” – olvasható a Mediánnak a HVG-ben megjelent elemzésében.

A közvélemény-kutató intézet szerint a válaszadók 23 százaléka a „félelem” szó hallatán a terrortámadásokra, a migránsokra asszociált, és további kilenc százalék az ezektől aligha független háborúra.

A menekültválság, mint fenyegetés olyan súlyos problémákat is háttérbe szorított, mint a betegségek, a bűnözés vagy az elszegényedés. Ráadásul ez az aggodalom szinte politikai hovatartozástól függetlenül uralja a közhangulatot: még a menekültekkel leginkább empatikus DK-s szavazók körében is az ilyen reakciók voltak a leggyakoribbak – derül ki a Medián fölméréséből.

A kormányzati kampány a jelek szerint elérte a hatását: a félelem és a bevándorlás fogalmát annak ellenére tartósan összekapcsolják az állampolgárok, hogy jelentős létszámban már hónapok óta nincsenek migránsok Magyarországon.

A menekültekkel szembeni távolságtartás a Medián hasonló tárgyú szeptemberi felmérésének eredményeihez képest is erősödött – mégpedig úgy, hogy közben a magyar társadalom általában véve nem vált intoleránsabbá, hiszen például a homoszexuálisok és a zsidók megítélése nem változott számottevően. Csak azoktól idegenkedik jobban a magyar társadalom, akikben bevándorlót lát: az itt élő színes bőrűek számát korlátozni kívánók aránya egy év alatt 47-ről 60 százalékra, a menekültek befogadását elutasítóké 66-ról 83 százalékra nőtt.

A szeptember közepi adatokkal összehasonlítva közvélemény 2015. november végén valamivel még nagyobb ellenszenvvel tekintett a menekültekre, még nagyobb arányban gondolja őket agresszívnak és követelődzőnek. E tekintetben a pártok támogatói közötti sorrend nem változott: a migránsoktól legfőképpen idegenkedő Jobbik- és Fidesz-szavazóktól a középen lévő szocialista és bizonytalan választókon át a menekültekkel leginkább empatikus kispárti baloldali szavazókig terjed a skála. Hasonlóan alakul a vélemények pártállás szerinti megoszlása az esetleges muszlim térhódítás megítélésében, amely a magyar társadalom abszolút többségét jellemző vízió.

„A kormányzati és általában a jobboldali kommunikáció kulcseleme, hogy egyértelmű összefüggést sugall a terrorizmus erősödése és a menekülthullám között. Ezt a narratívát követi a magyar társadalom többségének a véleménye. Figyelemre méltó, hogy a szocialista párt erősen lecsökkent tábora ebben a kérdésben közelebb áll a jobboldalhoz, mint a DK fémjelezte menekültbarát blokkhoz” – áll a Medián által jegyzett írásban.

Beérni látszik a kormányzati propagandának a terrortámadások elkövetőit a migránsokkal azonosító üzenete is: a magyarok többsége maga is hajlamossá vált effajta összemosásra.

„Ami a menekültekkel való bánásmódot illeti, a mérsékelt többség helyesli az »emberséges« eljárást, bár jóval szélesebb támogatást élvező nézet, hogy börtönbüntetéssel kellene sújtani az illegális határátlépőket. Az egészségügyi kockázatra utaló állításokat pedig szinte teljes egyetértés övezi” – közli a Medián.

A HVG-ben olvasható elemzésből kiderül: a válaszadók elsöprő többsége szerint nincsenek pozitívumai a menekültek esetleges befogadásának. „Nemcsak az emberséges bánásmód támogatottsága esett vissza jelentősen az utóbbi két hónapban, hanem az erre törekvő civilek munkájának elismerése is” – áll az elemzésben.

A kormányzati kommunikáció sikere az Európai Unió kvótajavaslatának növekvő népszerűtlenségében is megnyilvánul. Hasonló tendenciák fedezhetők föl a szerb határon lefektetett kerítés növekvő támogatottságában. Mivel a Fidesz és a Jobbik szavazói már szeptemberben is szinte egy emberként támogatták a kerítést, annak népszerűség-növekedése főleg a nem újnyilas ellenzéki pártok szimpatizánsai egy részének átállásának köszönhető. Míg szeptemberben az MSZP szavazóinak 40, addig novemberben 75 százaléka támogatta a kerítést.

A Medián szerint a megkérdezettek 53 százaléka hajlamos a menekülthullám mögött valamilyen külső mozgatóerőt látni. „Közülük a legtöbben a legnagyobb »háttérhatalmat«, az Egyesült Államokat gyanúsítják, de szép számmal emlegették a zsidókat, Izraelt, Soros Györgyöt (képünkön), akár képtelen kombinációkban, mint amilyen »Izrael és az Iszlám Állam«. Talán nem meglepő, hogy a jobbikosok az átlagnál is gyakrabban vélnek sötét mozgatóerőket látni a háttérben, de az talán inkább, hogy a baloldal és különösen az MSZP szavazói sem mentesek például az Amerika-ellenes összeesküvés-elméletektől” – zárul a HVG írása.