Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs

Szerdán Budapestre látogatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Kiderült: a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik stadionjának építésében egy magyar cég is részt vehet.

Budapesten folytatott tárgyalásokat Szijjártó Péter külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov szerdán. A látogatásról állítólag Orbán Viktor és Vlagymir Putyin állapodott meg korábban. Az orosz külügyminiszter első alkalommal látogatott a magyar fővárosba azóta, hogy Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Szijjártó fontosnak nevezte az Európai Unió (EU) és Oroszország közötti együttműködést a jól működő Európa érdekében, ugyanis szerinte az orosz erőforrások és a fejlett európai technológia párosítása vezet majd az EU gazdasági megerősödéséhez.

Szijjártó megerősítette a kormány korábbi álláspontját, miszerint a globális konfliktusok csak erős transzatlanti és orosz együttműködéssel kezelhetők hatékonyan, emellett fölsorolta azokat a területeket is, amelyek hátrányba kerültek és kárt szenvedtek Magyarországon az orosz szankciók miatt. Ennek a folyamatnak a megállítása érdekében a magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök négy gazdasági együttműködési megállapodást is kötött.

Az EU-s szabályozások keretén belül a magyar fél ennek megfelelően növelné gazdasági jelenlétét: ösztönözni szeretnék az oroszországi magyar vállalkozásokat, így Moszkvától néhány kilométerre Eximbankos hitelből egy magyar húsüzemet létesítenek, Tula megyében pedig egy takarmánygyár épül, és a Richter is készen áll arra, hogy nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó teljes termelésre álljon át Oroszországban. A korábbi híreszteléseket megerősítve Szijjártó azt is elárulta, miszerint egy magyar magánvállalat is részt vehet a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság egyik stadionjának építésében.

Az MVM Magyar Villamosművek Zrt. és a Roszatom együttműködése egyébként zökkenőmentes, a Paks II beruházás pedig rendkívül fontos Magyarország versenyképessége szempontjából – folytatta a magyar külügyi tárcavezető.

Fölvetődik a kérdés, miért pont a júliusi, varsói NATO-csúcs előtt láttuk vendégül az orosz külügyminisztert, ám Szijjártó szerint nincs ok az aggodalomra, hiszen minket sem zavar, ha Putyin például Görögországba látogat. Mindemellett a magyar külügyminiszter visszautasította, hogy Magyarország Oroszország trójai falova lenne Brüsszelben, majd hozzátette: kifejezetten veszélyesnek tartja, hogy egy nagy országgal való együttműködés miatt bárkinek is magyarázkodnia kell. Lavrov teljes mértékben egyetértett kollégájával: szerinte nem nyugtatni kell a közvéleményt, hanem nem kell „természetellenes módon” lázítani.

Szijjártó az uniós szankciókat is szóba hozta: elmondása szerint Magyarország nem akar fű alatti döntést, hazánknak pedig az az érdeke, hogy a minszki megállapodás (A kelet-ukrajnai ukrán–orosz fegyveres konfliktus tűzszüneti megállapodásai — a szerk.) feltételei megvalósuljanak. Erre meg szoktuk kérni az összes felet – utalt ezzel Szijjártó az ukrán kormányra, amelyet szerinte ugyanúgy emlékeztetni kell a megállapodásra, és amely egyébként nem érdekelt az együttműködés létrejöttében — jegyezte meg Lavrov.

Az orosz külügyminiszter Orbán Viktorra is szakított időt egy rövid megbeszélés erejéig.

A Jobbik helyeselte a magyar kormány közeledését Oroszország irányába, Gyöngyösi Márton, a párt parlamenti képviselője dicsérte a kormány elkötelezettségét a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése terén.

A Lehet Más a Politika (LMP) ezzel szemben kudarcnak ítéli Lavrov látogatását, mivel szerintük a magyar kormány újfent elszalasztott egy lehetőséget, hogy még az első részlet lehívása előtt felmondja az országot hosszú évtizedekre adósságcsapdába kergető paksi hitelszerződést.

A magyar külügyminiszternek a tárgyalásokon egyértelművé kellett volna tennie, hogy Magyarország a nyugati értékközösség tagja, és a közös álláspontot képviseli a szankciók és az ukrán-orosz konfliktus ügyében, a külügyminiszter azonban nem foglalt egyértelműen állást a szankciók feltételei mellett, lebegtette azok föloldását, és nem juttatta kifejezésre eltérő véleményét akkor sem, amikor Lavrov egyoldalúan az ukrán felet hibáztatta a kialakult helyzetért — írja a Magyar Liberális Párt (MLP).

A Demokratikus Koalíció (DK) is keményen fogalmazott a találkozóval kapcsolatban: szerintük a találkozó arra enged következtetni, hogy Oroszország politikailag mára bevette Magyarországot.