Hétfőn több mint ötezer menekült érkezett, miközben a rendőrség gőzerővel építi a kerítést a magyar-horvát határon. Prágában Orbán mellett tüntettek, Brüsszel pedig nem talált kivetnivalót a menekültekkel kapcsolatos magyar jogszabályváltozásokban.

Ötvennégy ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság a hétvégén – tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője hétfőn az MTI-t. A bíróság huszonkilenc vádlottat egy, huszonkettőt kettő, egyet három, egyet pedig öt évre utasított ki Magyarországról. Egy fiatalkorút a bíróság megrovásban részesített. A vádlottak többségében afgán és iraki állampolgárságúnak vallották magukat, de volt köztük olyan is, aki iráni és pakisztáni személyi adatokat közölt. Az ítéletek fellebbezés hiányában jogerőre emelkedtek.

Újabb tizennyolc menekült bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt kedd reggelig – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészség 264 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt – tudatta a csoportvezető ügyész.

A Police.hu adatai szerint hétfőn 5335 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök. A tájékoztatás szerint közülük száztíz emberrel szemben a magyar-szerb, 5224-gyel szemben pedig a magyar-horvát határon intézkedtek.

Brüsszel nem vitatja a magyar jogszabály-változtatásokat

Az Európai Bizottság (EB) nem vitatja annak a magyar törvénynek a létjogosultságát, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az illegális határátlépést – mondta a brüsszeli testület hétfői sajtótájékoztatóján Natasha Bertaud szóvivő.

Az EB azt szorgalmazza, hogy Magyarországon törvényben biztosítsák a menedékkérők számára a cselekményükkel arányos bánásmódot és alapvető emberi jogaikat – tette hozzá Bertaud. Az Európai Unió (EU) álláspontja szerint egyetlen menedékkérőtől sem lehet eleve megtagadni a menedékkérelem beadásának a jogát, senkit nem szabad e joga gyakorlásában megakadályozni, és visszatoloncolni csak azután szabad bárkit is, hogy egyedi jelleggel megvizsgálták az érintett személy konkrét helyzetét – hangsúlyozta.

Szerdára elkészül a letenyei tranzitzóna

Szerdára elkészül Letenyén az a tranzitzóna, ahol a Horvátország felől Magyarországra az itt belépni szándékozó migránsokat fogják regisztrálni – tájékoztatta a Zala megyei kormánymegbízott hétfőn az MTI-t. Rigó Csaba azt mondta: a kormánydöntés alapján letenyei helyszínre kijelölt tranzitzóna építése folyamatosan zajlik, hétfő délig tizenhárom konténert állítottak fel és további tizenöt érkezik még aznap. A helyszín a senkiföldje, vagyis a régi magyar-horvát közúti átkelőhelyen a Mura-híd közelében lévő terület.

A létesítménynek szerdáig kell elkészülnie, így a hátralévő napokban kiépítik hozzá a közművek csatlakozását, valamint az informatikai kapcsolatot, a Zala Megyei Kormányhivatal a konténerek berendezéséhez, valamint a működéshez is segítséget nyújt. Naponta reggel hat és este tíz között folyamatosan jelen lesz olyan, angolul tudó munkatársuk, aki a menekültek számára felvilágosítást nyújt, továbbá ügyvédi és tolmácsolási segítséget is biztosítanak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) által indított idegenrendészeti eljárásoknál.

A kormánymegbízott hozzátette: az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlése szerint Zala megye teljes horvátországi szakaszán kiépítik az ideiglenes drótakadályt. A negyvenkét kilométeres zalai magyar-horvát határon korábban csak a Mura által nem védett területeken kezdték meg az ideiglenes műszaki zár felállítását, de a mostani döntés szerint a folyóparti szakaszokon is végig elkészül a drótakadály.

Együtt járőröznek a magyar és szlovén rendőrök

Közös járőrözésbe kezdenek a teljes magyar-szlovén határszakaszon a magyar és a szlovén rendőrök, illetve folyamatosan informálják egymást – közölte a belügyminiszter hétfőn a rédicsi határátlépőnél.

Pintér Sándor a határ szlovén oldalán tartott megbeszélést szlovén kolléganőjével, Vesna Györkös Žnidarral, illetve a két ország rendőri vezetőivel, majd a tárgyalásokat követően arról beszélt az újságíróknak, hogy megegyeztek a közös járőrözés elindításáról.

A magyar belügyminiszter elmondta: megegyezésük szerint a járőrözés a teljes határszakaszra kiterjed, és folyamatosan tájékoztatják egymást és információkat adnak át egymásnak a menekülthullám kezelése érdekében.

Szabálytalanul építették a kerítést?

A Népszabadság szerint a magyar-szerb határon létesített kerítést szabálytalanul építették, mivel a kormányzati döntéstől eltérően a nemzetbiztonsági kabinet döntési jogkör nélkül és közjogi felhatalmazás hiányában kezdte meg a másfél méter magas gyorstelepítésű drótakadály (gyoda) építését. Harangozó Tamás, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezető-helyettese ezért a belügyminiszterhez fordult, hogy megtudja: ki adott utasítást a kerítés műszaki paramétereinek a megváltoztatására, és ki vállalja a közjogi felhatalmazás nélküli építésért a felelősséget.

Prágában szimpátiatüntetés volt Orbán mellett

Európát, illetve a kereszténységen és a görög-római kultúrán alapuló európai hagyományokat védik ma a magyarok azzal, hogy megpróbálják megállítani az Európába irányuló menekülthullámot – hangzott el azon a szimpátiatüntetésen, amelyet több cseh civilszervezet tartott közösen hétfőn délután Prágában a magyar kormány migrációs ügyben tanúsított politikájának támogatására.

„A magyarok a múltban már megvédték Európát a törökök ellen, és ma is az elsők voltak, akik kiálltak Európa és értékei megvédése érdekében, s megpróbálták meggátolni az illegális bevándorlók beözönlését kontinensünkre” – jelentette ki Pavel Skácel, a Szláv Stratégiai Tanulmányok Intézetének (ISSTRAS) egyik vezetője a prágai magyar nagykövetség előtti rögtönzött nagygyűlésen. A szimpátiatüntetés mintegy öt-hatszáz résztvevője magyarul és csehül azt skandálta: „Köszönjük, köszönjük!”, „Orbán, Orbán”, illetve „Ria, ria, Hungária”.

Világkvótára tesz javaslatot Szijjártó

Magyarország javasolni fogja az ENSZ-ben, hogy a bevándorlási nyomás kezeléséből ne csak Európa vegye ki részét, hanem világkvóták révén a világpolitika azon nagy szereplői is, akik részesei voltak azoknak a döntéseknek, amelyek nyomán instabil térségek jöttek létre földrészünk közelében – jelentette ki az MTI-nek hétfőn New Yorkban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (képünkön). A tárcavezető, aki szombaton szólal föl az ENSZ közgyűlése hetvenedik ülésszakának általános vitájában, közölte: Európában a második világháború óta még sohasem fordult elő, hogy olyan sok és olyan súlyos kihívással kell egyszerre szembenézni, mint most.

Szijjártó: veszélyben az arab kapcsolatok

Akár eurómilliárdokba is kerülhet Magyarországnak, ha visszaállnak a határellenőrzések a schengeni térségen belül – mondta a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjúban Szijjártó Péter.

Szerinte a migrációs válságnak komoly gazdasági hatása van, és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra nagyon vigyázni kell a jelenlegi helyzetben. A bevándorlási kihívások kezelésének eltérő megítélése jól láthatóan politikai konfliktusokat okoz, vigyázni kell, hogy ezek ne alakuljanak át a gazdasági együttműködés területén érzékelhető visszaesésre.

Mivel a termelő nagyvállalatok kiszámíthatóságra építik működésüket, ezért nagy veszteséget jelenthet számukra, ha a schengeni zónán belüli határellenőrzés miatt később érkezik be az alapanyag és az alkatrész a termeléshez – folytatta a miniszter.

Szijjártó szerint Magyarország migrációs politikája miatt nem fog eltávolodni a nyugati országoktól, annak a kockázata azonban megvan, hogy az arab térséggel a kapcsolatok veszélybe kerüljenek. Mint mondta, az arab országokkal való együttműködést befolyásolhatják a Magyarország iszlámellenességéről szóló híradások, ezért most sok energiát kell fordítani arra, hogy egyértelművé váljon az arab térségnek: Magyarország ugyanolyan nyitott és toleráns ország, mint eddig volt.

Bakondi: „borzalmas nagyságrendű” az utánpótlás

„Borzalmas nagyságrendű” az utánpótlás a migránsokból – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfőn az M1-en. Hozzátette: Fekete-Afrikából és távolabbi ázsiai országokból is jöhetnek még. A migránsok között hetvenkilenc ország állampolgárait regisztrálta eddig Magyarország.

Ferenc pápa: a falak nem jelentenek megoldást

A falak sohasem jelentenek megoldást, a hidak építése viszont igen – mondta Ferenc pápa az európai migrációval kapcsolatban hétfőn az Egyesült Államok és Róma közötti repülőúton tartott sajtótájékoztatóján. „Köztudott, mi lesz a falak végső sorsa. […] Minden fal leomlik: ma, holnap vagy száz év után” – jelentette ki a pápa. „Az akadályok emelése több vagy kevesebb ideig működik, de nem jelent megoldást. A probléma attól még fennmarad, csak a gyűlölet lesz miatta nagyobb” – tette hozzá. A katolikus egyházfő szerint Európa nehéz helyzetben van, és nem könnyű megoldást találni a migrációs áradatra, azonban nincsen alternatíva a bevándorlók befogadásával szemben, és a jelenség részleges feltartóztatásának egyetlen módja az, ha a kivándorlásra kényszerülők országai hatékony segítségben részesülnek. A pápa úgy véli: a migráció hosszú válságfolyamat eredménye, „az emberek évek óta tartó háborúk, évek óta tartó éhezés elől menekülnek”. „A kizsákmányolt kontinens”, Afrika példáját említette, ahol a pápa szerint befektetésekkel kell munkát teremteni és megállítani a vándorlást előidéző válsághelyzetet.