Szocializmus újratöltve: a nemzeti dohánypanama keretei között áruhiánnyal küszködnek a trafikok

december 10, 2015

Nemzeti dohányboltHiába adták be a derekukat a dohánymultik, és bólintottak rá a központosított dohánykereskedelemre, a trafikok egyelőre meglehetősen nehezen jutnak áruhoz, mivel a monopolhelyzetbe hozott cég rendszere az indulás után nem sokkal megadta magát. A cég szerint mindenről a multik tehetnek, de szerintük a trafikosok túlnyomó többsége amúgy is elégedett.

Ahogy arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, még tavaly ősszel döntött az Országgyűlés arról, hogy 2016 szeptemberétől a trafikok kizárólag állami, vagy az állammal szerződésben álló dohány-kiskereskedelmi ellátóktól vásárolhatnak dohányterméket.

Seszták Miklós fejlesztési miniszter a döntést úgy indokolta: a törvénnyel a dohány-nagykereskedőket szeretnék megakadályozni abban, hogy aránytalan mértékben befolyásolják a kiskereskedőket, csakhogy a tárcavezető érvelése finoman szólva sem helytálló, hiszen épp egy monopolhelyzetben lévő cég az, amelynek erre valódi lehetősége lenne. Az igazi cél ezzel szemben valójában inkább az volt, hogy az évi mintegy tizenhatmilliárd forint hasznot hozó üzletet átirányítsák az államhoz, vagy az állam által kijelölt céghez.

2015 júniusában a British-American Tobacco (BAT) Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik megalapította az Országos Dohányboltellátó Kft-t (ODBE), melyet a cégbíróság 2015. június 19-én jegyzett be. Érdekes módon az új cég tudott a tenderről, amely a koncesszió nyerteséről hivatott dönteni, a versenytársak azonban nem. Ennek persze könnyen oka lehet, hogy idén tavasztól a BAT felügyelő-bizottságában helyet kapott a kormányfő tanácsadója, Habony Árpád londoni cégének ügyvezetője, Lánczi Tamás, a Századvég Zrt. vezető kutatója, míg a Tabán Trafik a Lázár János kancelláriaminiszterrel jó kapcsolatot ápoló Sánta János érdekeltségébe tartozó Continental Dohányipari Csoport terítőcége (Ő maga konkrétan a cégcsoport vezére – L. Á.). A jólértesültséggel kapcsolatban persze mindez csak puszta feltevés, akár véletlen egybeesés is lehet.

A nagy dohánycégek azonban nem adták föl, és a kormány által kért évi hatszázmillió forintos koncessziós díj helyett hajlandóak lettek volna annak tízszeresét, évi hatmilliárdot fizetni, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azonban formai hibákra hivatkozva lemondott a felkínált százmilliárd forintos koncessziós díjbevételről, és inkább a kilencmilliárdot választotta. A nyertesek a koncesszió húszéves időszaka alatt tehát összesen mintegy 180-200 milliárd forintnyi biztos bevételi forrásra tehetnek szert kockázatmentesen, cserébe kilencmilliárd forintnyi koncessziós díjért. A konzorcium idén ráadásul mindössze tíz, jövőre száz, és csak 2021-től fizet évi hatszázmillió forintot. Jó üzlet, na.

A haszonból a BAT huszonöt, a Tabán pedig hetvenöt százalékot kap majd – ezt korábban Sánta János maga is megerősítette a Figyelőnek adott interjújában.

Egyes vélekedések szerint a dohányelosztót kárpótlásként kapta Sánta, mert az érdekeltségi köréhez tartozó vállalkozások, illetve rokoni szálakkal hozzá kötődő személyek korábban ötszáz trafikhoz juthattak, csakhogy a dohányboltok mégsem jelentettek akkora üzletet, mint azt előzetesen várták. Tény – Lázár János kancelláriaminiszter ismerte el –, hogy a Fidesz parlamenti frakciója írta a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslatot, annak megalkotásában azonban szerepet játszott a Continental is, mint szakértő. Sánta János – aki abban az időben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke is volt – tagadta, hogy ő írta volna a tervezetet, de elismerte, hogy részt vett a kidolgozásban. Egyes sajtóhírek szerint konkrétan Sánta számítógépéről küldték ki a trafiktörvényt Brüsszelbe annak idején, ám ez szintén csak feltételezés. Orbán Viktor buzdítására Sánta egyébként még a jobboldali sajtóba is beszállt, és idén nyáron megvette a Napi Gazdaság (azóta már Magyar Idők) 49 százalékát.

A feltételrendszer egyébként pont úgy lett kialakítva, hogy kizárja az amerikai és brit dohány-nagykereskedőket a közbeszerzési eljárásból. Bár a Philip Morris, a Japan Tabacco és az Imperial is az Európai Bizottsághoz (EB) fordult amiatt, hogy a kormány monopolhelyzetbe hozta a Tabán Trafik és a BAT közös cégét, mivel Brüsszelben nem egyik napról a másikra döntenek, és ha lesz is az ügyből kötelezettségszegési eljárás, az nem holnap lesz, a nagy cégek meghajoltak a Fidesz diktátuma előtt, és szerződést kötöttek az OBDE-vel.

A monopolhelyzetbe hozott nagykereskedő végül az eredeti tervekhez képest némi csúszással, 2015 november közepén lépett be a gyártók és a trafikosok közé, csakhogy nem sokkal az indulás után máris összeomlott a cég árumegrendelő és kiszállító rendszere – írja a Nol.hu.

A cég honlapja szerint december közepéig az ODBE viszonteladói központjaiban „az ellátás biztonságának érdekében” készpénzzel csak korlátozott mennyiséget vásárolhatnak a kiskereskedők. Állításuk szerint az intézkedés keveseket érint, és csak átmeneti, de amúgy is a multik tehetnek róla. A torlódást szerintük az okozta, hogy a nagy dohánygyárak egy része – elsősorban a Philip Morris – sokáig nem írta alá a szerződést velük, majd amikor november végén beadták a derekukat, és december 2-től elkezdtek kiszállítani az ODBE raktáraiba, az addigra már komoly áruhiánnyal küszködő trafikosok valósággal megrohanták a dohányellátót. Csakhogy a multik állítólag már korábban értesítették trafikos partnereiket arról, hogy ők időben leszállítottak minden tételt az ODBE-nek, így miattuk biztosan nem alakulhatott ki fennakadás.

A korlátozás azt jelenti, hogy a soron kívüli kiszállításokat leállították, a viszonteladói központokba beérkező kiskereskedők pedig sorszámot húzhatnak, de ha későn érkeznek, akár áru nélkül is maradhatnak. „Volt, aki hatvan kilométert utazott a semmiért” – mondta a lap egyik forrása, aki szerint nem sokkal jobb a helyzet az ODBE internetes árumegrendelő rendszerében sem, amely amellett, hogy akadozik, a megrendeléseket sem megfelelően teljesíti. Akadt olyan trafikos, aki a visszaigazolás érkezésekor egészen más márkával szembesült, mint amit megrendelt, az eredetileg kért termék ugyanis már elfogyott, vagy éppen nem volt az ellátónál.

„Nem ekkora forgalomra tervezték a rendszert” – mondták a Nol.hu-nak név nélkül nyilatkozó dohányboltosok. Korábban a gyártók még közvetlenül szállítottak ki, és – ha ezt a forgalom indokolta – hetente többször is megfordultak a trafikokban, rendkívüli megrendelés esetén pedig egy nap alatt díjmentesen leszállították a kért terméket. Jelenleg az OBDE dönti el, melyik dohányboltnak hányszor szállít egy héten, rendkívüli, ad hoc megrendelésekre viszont havonta csupán egyszer van lehetőség.

„Bő egy hónappal az indulás után mind tapasztalataink, mind a visszajelzések alapján megállapíthatjuk, hogy a dohányboltok túlnyomó többsége elégedett” – kommentálta a problémákkal kapcsolatos felvetéseket az OBDE.