A Takarékbank államosítása

október 13, 2013

takarekbank

2013. június 27.-én a Magyar országgyűlés elfogadott egy „különleges törvényt”, a Takarékbank államosításáráról, a tulajdonosok és a szakértők tiltakozása ellenére. A törvényjavaslat szerint a cél az iparági átszervezés, a szolgáltatás korszerűsítése és a szakmaiság növelése volt.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Főtitkára kifogásolta, hogy a törvény megsértette a Takarékbank részvényesei és ügyfelei érdekét. Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szintén kritizálta a törvényjavaslatot, és „elfogadhatatlannak” nevezte azt. Mindenestre, a törvényjavaslatot 48 órával annak benyújtása után a parlament elfogadta a törvényt, ami Csicsáky Pétert, a Takarékbank elnök-vezérigazgatóját a lemondásra ösztönözte.

A törvényjavaslatban szerepelt a Takarékbank 655 millió forintos tőkeemelése is, melyet a Magyar Posta a Takarékbannk 20%-os tulajdonrészéért cserébe biztosított. A múlt novemberben a Magyar Fejlesztési Bank által megszerzett 38,46%-kal együtt a  két állami bankon keresztül a kormány ténylegesen megszerezte a Takarékbank feletti közvetett irányítást. Arra hivatkozva, hogy a vétel „nyilvánvalóan nem befojásolja a bankszektor versenyképességét” a kormány nem kérte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előzetes engedélyét az MFB 2012-es megvásárlásához. Ennek a tranzakciónak a részletei nem ismeretesek, hiszen azokat üzleti titoknak nyilvánították.

Mindamellett, hogy a törvényjavaslat benyújtását megelőző pénteki napon az utolsó pillanatban tájékoztatták a meglepett részvényeseket, a Takarékbank részvényeseinek nem sok szava lehetett a kérdésben, többen vádolták meg azzal a kormányt, hogy indokolatlanul veszi semmibe a részvényesi jogokat és a magántulajdont.

A parlament által elfogadott, ritkán használt lex specialis (különleges törvény) doktrínára hivatkozva felülírták a Takarékpénztárra vonatkozó meglévő törvényt, beleértve  a magántulajdonjogra, a kereskedelmi ügyletekre és az értékpapírok adásvételére vonatkozó szabályozást is. A különleges törvény értelmében a kormánynak sem a GVH, sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a hozzájárulását nem kell beszereznie, és bármikor eladhatja Takarékbank részvényeit.  Azon túl, hogy a részvények 20%-a a Postabankhoz vándorolt (ezáltal a részvényesek kezében lévő részvények 20%-kal „hígultak”), a törvény a z új többségi tulajdonosnak biztosít jogot, hogy új igazgatókat nevezzen ki és működési szabályzatot írjon elő. Az ezzel ellenkező részvényesek részvényeit a kormány szerzi meg.

Nem meglepő módon a múlt hónapban megtartott találkozón a Takarékbank részvényesei hivatalosan is jóváhagyták a fentieket. Vojnits Tamás, a Takarékbank új főnöke, a kormány megbízottja azt a feladatot kapta, hogy „újítsa fel” a magyar bankszektort. Számos Takarékbanki részvényes alkalmatlannak tartja őt erre a feladatra, hiszen sosem dolgozott hitelszövetkezetben vagy takarékszövetkezetben.   Saját védelmében Vojnits elmondta, hogy „megfelelő mértékben tanulmányozta takarékszövetkezetek működését más országokban ahhoz, hogy tudja, mit csinál”.

A Takarékbank államosítása számos kérdést vetett fel azzal kapcsolatban, beleértve hogy milyen lépéseket fognak tenni azért, hogy a kissebségi részvényesek méltányos hozama biztosítva legyen, amennyiben az állam eladja részvényeit. Dávid Ferenc szerint a kormány lépésének következményeként a bank részvényei a piaci érték ötödére értékelődtek le.

Amennyiben a kormány úgy dönt, hogy a eladja részvényeit a Takarékbankban, nem tisztázott, hogy ehhez a PSZÁF vagy a GVH szabályozása rálásson az ügyletre, vagy hogy külföldi vállalatok pályázhatnak –e az állam kezében lévő részvényekre, különösen annak tükrében, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezett a bankszektorban a magyar tulajdon növelésének irányába.

Az ATV-nek múlt hónapban Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója által adott  interjúban jelezte szándékát arra vonatkozóan, hogy bankjának érdekében áll az állam Takarékbanki részesedésének felvásárlása, mivel a nagyjából 1500 bankfiók országszerte  tökéletesen alkalmas arra, hogy a 2014-ben kezdődő EU-s finanszírozást országos szinten kezelje.

Az ilyen EU forrásokat élvező országokat kifejezetten bátorítják olyan PPP konstrukciók létrehozására, amelyek EU hátterű finanszírozást biztosítanak elsősorban agrárfejlesztési és megújuló energia fejlesztésekre. Orbán többször kezdeményezett konzultációkat az ilyen PPP-k létrehozásával kapcsolatban, melyet ő „zöld banknak” nevez.

Csányi úr, Magyarország vezető bankára , februárban benyújtott egy javaslatot a parlamentnek, melyben egy „zöld bank” partneri megállapodást körvonalazott a kormánnyal, melyben utóbbinak 25%-os részesedése lenne. Csányi javaslatát nem tűzték napirendre augusztusban, a Takarékbank államosítását követően.

Fülöp András, a Budapest Deloitte Touche Tohmatsu Ltd. partnere szerint, ha nincs országos szintű hálózat a finanszírozás megoldására, ha nincsenek kidolgozott projektek, ha nem állnak rendelkezésre azok a szakértők, akik tisztában lennének az EU különösen összetett finanszírozási rendszerével, akkor az EU kevéssé lesz érdekelt abban, hogy az ilyen forrásokat elérhetővé tegye. Egy ilyen bank képes lehetne a kisvállalkozásoknak különböző pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket nyújtani, beleértve az EU finanszírozást is különböző hitelek kihelyezését, áthidaló finanszírozást, állami garanciákat és projektfinanszírozási tanácsadást. Magyarországon jelenleg csupán kettő pénzintézet létezik, amelynek a szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy Orbán „zöld bankjaként” működjön: a Takarékbank és az OTP. A Takarékbank államosításával úgy tűnik eldőlt, hogy a kormány kit választ partneréül Magyarország „zöld bankjához”. Talán az az OTP jövőbeni partnerét, és a „házzasság” feltételeit is.