Balkáni állapotok a magyar költségvetési rendszerben – ez a címe a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest által készített kutatásnak. Átláthatóság tekintetében Magyarország az elérhető száz pontból negyvenkilenc pontot ért el. A számvevőszék az egyetlen pozitív kivétel a hazai rendszerben.

Az Open Budget Survey 2015 egy százkét országban elvégzett felmérés a költségvetés átláthatóságáról, a költségvetési folyamatok ellenőrzéséről, és a lakosság közpénzügyi döntésekben történő részvételéről. A 2014-es évet vizsgáló felmérést az International Budget Partnership (IBP) nevű költségvetési átláthatósággal foglalkozó nemzetközi szervezet jegyzi, amelynek Magyarországra vonatkozó részét a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) készítette.

A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul. A száznegyven kérdésből álló kérdőívre adott válaszokat véleményezhette a kormány is. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezt meg is tette.

Átláthatóság

Az átláthatóság számszerű megjelenítését szolgálja az Open Budget Index (OBI), amelynek 0 és 100 közötti értéke mutatja, hogy az adott ország kormánya mennyire részletes és érthető információkat tesz könnyen elérhetővé valamennyi polgára számára.

Ebben az összevetésben a vizsgált tizenöt európai uniós tagország közül Magyarország a maga 49 pontjával az utolsó helyen végzett. A felmérésből olyan országok maradtak ki, mint a Benelux-, vagy a balti államok, illetve Írország és Finnország, de ezek feltehetően amúgy is megelőznének minket.

Regionális viszonylatban csak a Balkán áll rosszabbul, és Ukrajna is csak alig marad le tőlünk. Románia messze megelőzve Magyarországot 75, Szlovákia 57, Lengyelország pedig 64 pontot ért el.

Világviszonylatban is kiemelkedően nehéz dolga van a magyar állampolgárnak, ha meg akarja tudni, mire költik az adóforintjait: az OECD tagországai közül egyedül Törökországban rosszabb az átláthatóság, mint Magyarországon, miközben Oroszország például megelőz bennünket.

Öt fekete-afrikai ország is átláthatóbb Magyarországnál. Közülük Uganda 62, Malawi 65, Dél-Afrika pedig 88 pontot ért el.

Miért fontos az átláthatóság?

Ha nincs átláthatóság, nincs hatékony elszámoltatás, van viszont növekvő korrupció – pontosabban növekvő lehetőség a korrupcióra –, és komoly hátrányba kerül az adott ország a nemzetközi tőkebefektetésekért folytatott versenyben is: ha nem látja át a befektető, mire fektet be, akkor az állampapírokat is csak drágábban lesz hajlandó megvenni.

A nyilvánosság bevonása

Az átláthatóság önmagában nem elegendő a kormányzás minőségének javítására, a nyilvánosság bevonására is szükség van. Ennek érzékeltetésére azt vizsgálták: a kormányzat milyen mértékben biztosít lehetőséget a lakosságnak és a civilszervezeteknek a költségvetési folyamatban való részvételre. Ideális esetben a kormányzat, a törvényhozás, és a számvevőszék a teljes folyamat alatt biztosítja ezen lehetőséget. Ebben az összevetésben Magyarország a lehetséges száz pontból csupán 31-et ért el. Hazánkban a törvényhozás és a számvevőszék több lehetőséget biztosít a nyilvánosság bevonása terén, mint a végrehajtó hatalom.

Költségvetési felügyelet

Fontos kérdés, hogy a törvényhozás és a számvevőszék milyen mértékben képes a költségvetési folyamat hatékony felügyeletére, ezek a szervezetek ugyanis kulcsszerepet játszanak a költségvetés tervezésében és végrehajtásának ellenőrzésében. Magyarországon a törvényhozás korlátozott felügyeletet gyakorol a költségvetési ciklus tervezési szakasza során, és korlátozott felügyeletet végez a végrehajtás során is. A hatékony felügyelet fő akadályai közé tartozik, hogy a költségvetési irányelveket az Országgyűlés nem vitatja meg, illetve hogy a költségvetési ügyekben nincs rendszeres konzultáció a végrehajtó és a törvényhozó hatalom között.

Van kivétel: a számvevőszék, amely belátása szerint ellenőrizhet, függetlensége biztosított, megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, egyedül a minőségbiztosítási rendszere hagy némi kívánnivalót maga után.

Miért tartunk ott, ahol?

A felmérés szerint ennek számos oka van, de talán a legfontosabb az, hogy a magyar kormány a nemzetközileg elfogadott nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket (ez korábban Magyarországon létezett), a féléves jelentést, illetve a polgárok költségvetését (érthető, az átlagember számára is átlátható költségvetés) – el sem készíti, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a balkáni országokat is magába foglaló régiónkban jellemző színvonaltól is messze elmarad.

Nem derül ki például egyértelműen, hogy mire és mennyi pénzt fordítanak a költségvetésben, a magyarázatok nagy része nem tartalmi, az elfogadott költségvetésben nem frissülnek az indoklások, a havi jelentésekben pedig összevontan közlik a kiadásokat és az adósság összetételét. További probléma, hogy tartalékokkal, maradványpénzekkel és az átcsoportosított pénzekkel a kormány gyakorlatilag azt csinál, amit akar.

Költségvetési szakasz	Költségvetésidokumentum	Információtartalom
Előkészítés	Irányelvek	Nem készül
Előkészítés	Törvényjavaslat	Korlátozott
Jóváhagyás	Elfogadott költségvetés	Korlátozott
Jóváhagyás	Polgárok költségvetése	Nem készül
Végrehajtás	Évközi jelentés	Megfelelő
Végrehajtás	Féléves jelentés	Nem készül
Végrehajtás	Zárszámadás	Korlátozott
Felügyelet	Számvevőszéki jelentés	Megfelelő

A fenti táblázatban látható a nyolc költségvetési kulcsdokumentum, és azok magyarországi állapota.

A javulás nem pénzkérdés

Semmilyen meglepetés nem érhette a kormányt – mondta Romhányi Balázs a KFIB ügyvezetője (képünkön) az ATV Start című műsorában csütörtökön. Szerinte átláthatóságot teremteni nem a gazdagok hobbija, hanem tisztán politikai szándék kérdése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy öt fekete-afrikai ország is megelőzött bennünket – tette hozzá.

Hogy politikailag mennyire bünteti a társadalom azt a kormányt, amelyik költségvetési szempontból fegyelmezetlen, vagy nem átlátható költségvetést készít, az kulturális kérdés is. Németországban vagy az Egyesült Államokban erre sokkal jobban odafigyel a civil szféra is – mondta Romhányi.

Nem az a kérdés, hogy jó-e egy ország gazdasági helyzete, hanem hogy a rendelkezésre álló információk alapján valós képet lehet-e alkotni róla. Számos olyan ország van, ahol akár gazdasági, akár költségvetési szempontból nagyon rossz a helyzet, de mégis valós képet lehet alkotni. Magyarországon nem ez a helyzet – magyarázta a KFIB ügyvezetője.

Az IBP és magyar partnerszervezete ezért azt ajánlja a kormánynak, hogy hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak. Készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, valamint bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól.

Javasolják továbbá, hogy a nyilvánosság hatékonyabb bevonása érdekében legyenek meghallgatások és felmérések, a kormány pedig hozzon létre olyan intézményeket, amelyek révén az állampolgárok részt vehetnek a vizsgálatokban – ezáltal nagyobb betekintést nyerve a költségvetésbe.

Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetésitörvény-javaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése azonban kifejezetten romló tendenciát vetít előre.