A Helsinki Biztosság szerint Budapestnek kellene megoldást találnia a pályaudvarok környékén kialakított menekült-tranzitzónákban tapasztalható áldatlan állapotokra, Tarlós István főpolgármester viszont úgy látja: a fővárosnak az egész problémával nem is kellene foglalkoznia, ennek ellenére eddig is mindent megtett, ahogyan ezután is meg fog. A tranzitzónákban továbbra is biztosítják a humanitárius szolgáltatásokat, de nem biztos, hogy a jelenlegi formában tovább működteti őket a főváros. A főpolgármester szerint egyébként a helyzetet úgy lehetne kezelni, ha nem engednénk be több embert az országba.

Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint a fővárosnak, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH), és a Magyar Államvasutaknak (MÁV) közösen kellene megoldást találnia az elsősorban a budapesti Keleti pályaudvarnál tapasztalható állapotokra. Egy milliós városban meg kellene tudni oldani, hogy éjszakára fedél kerüljön néhány száz ember feje fölé, mert a kialakított tranzitzónák erre nem alkalmasak, ráadásul az a menedékkérő, akinek elindult a menekültügyi eljárása, jogosult az elhelyezésre – hívta föl a figyelmet a jogvédő a TV2 Mokka című műsorában hétfőn.

Ha a Helsinki Bizottságnak annyi felelőssége, információja, és realitásérzéke lenne, mint nekünk, akkor lehetne erről vitatkozni – mondta kedden Tarlós István (képünkön) szintén a Mokkában. A főpolgármester szerint jogi értelemben Budapestnek ezzel az egész problémával nem is kellene foglalkoznia, polgárai érdekében mégis mindent megtett. Nem csak a gondoskodás miatt alakították ki a tranzitzónákat, hanem azért is, hogy a menekültek ne szóródjanak szét városszert – emlékeztetett a főpolgármester. „Előre megmondtuk, hogy nem szállásadók vagyunk” – tette hozzá.

Eredetileg úgy volt, hogy a menekültek továbbmennek, mivel azonban a továbbküldés lehetőségei bezárultak, nem sok értelme van a tranzitzónáknak. A humanitárius szolgáltatásokat fönntartják a migránsoknak, de ha így folytatódik a helyzet, nem biztos, hogy a főváros szívében lesz ennek a helye – mondta Tarlós.

A tény az, hogy ezrével özönlenek be a határon keresztül az emberek, akiknek egy nagy része nem is azonosítható. A kérdés kezelésnek a főpolgármester szerint egyetlen módja van: a menekülteket nem lehet a továbbiakban ellenőrizetlenül beengedni az országba. Ez egy népvándorlás, egy megszállás – tette hozzá.

Azt akarjuk, hogy rend legyen, de a higiénés feltételek biztosításán túl nem akarjuk ezeket az embereket Budapesten összegyűjteni. Az Európai Unió (EU) nem képes megoldani a helyzetet, és Magyarország sem fogja. Egyszerűen „ezeket az embereket nem lehet beengedni, mert az ellentétes a magyarok alapvető emberi érdekeivel” – véli Tarlós.

Szerkesztői kérdésre, miszerint ha ez a jelenség mégis tovább folytatódik, és nem állítják meg a határon az embereket, akkor a főváros mit kíván tenni a helyzet kezelése érdekében, a főváros első embere azt válaszolta: kénytelenek leszünk kezdeményezni, hogy hatósági eszközökkel kezeljék, ám hogy ezek mik, arról már nem beszélt.

Egészségügyi kockázatok, erőszakos cselekmények – sorolta aggályait a főpolgármester. Szerinte ez egy tarthatatlan állapot. Tarlós végül még ki is javította a szerkesztőt, mondván nem menekültek, hanem migránsok, hiszen menekült az, aki a háború elől menekül, azt viszont előbb meg kellene állapítani, hogy valóban így van-e.

A tranzitzónákat augusztus első felében nyitották meg, miután a józsefvárosi II. János Pál pápa téren és Budapest más pontjain is egyre több menekült telepedett le hosszabb-rövidebb ideig.