A Helsinki Bizottsághoz hasonlóan a TASZ is azt javasolja, hogy mindkét kérdéshez húzzunk be egy ikszet.

A Kétfarkú Kutyapárt és Helsinki Bizottság után a TASZ is az érvénytelen szavazásra buzdít. „A kormány mostani visszaélése a népszavazás intézményével nem mindennapi túlkapás, hanem az emberi jogi szemlélettel alapjaiban összeegyeztethetetlen aktus” – hangsúlyozza a jogvédőszervezet. Szerintük a októberi népszavazás a rendszerváltás utáni első olyan, amely nemcsak egyes részleteiben veti fel a jogszerűség kérdését, hanem teljes egészében jogellenesen kerül megrendezésre, és csúfot űz a nép hatalomgyakorlására hivatott eszközökből.

A Magyar Helsinki Bizottság valamint a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is az érvénytelen voksolásra buzdít az október 2-i népszavazáson.

„Az október 2-i népszavazás embertelen és megtévesztő, ezért azt javasoljuk, hogy az állampolgárok érvénytelen szavazattal üzenjenek a kormánynak. A menekültellenes népszavazás és az azzal kapcsolatos kampány gyűlöletkeltő, ráadásul álságos is, mert a jogszerűtlen népszavazás valójában alkalmatlan a nép akaratának érvényre juttatására. A kormány mostani visszaélése a népszavazás intézményével nem mindennapi túlkapás, hanem az emberi jogi szemlélettel alapjaiban összeegyeztethetetlen aktus” – hangsúlyozza a jogvédőszervezet.

Embertelen, mert…

A TASZ szerint „a népszavazás annak a közel másfél éve kezdődött kampánynak, állami politikának a része, amely a menekülő emberekkel szembeni gyűlöletkeltésre, a kiszolgáltatott emberekkel vállalt szolidaritás felszámolására törekszik. […] A kampány célja az, hogy tájékoztatás helyett aláássa a tényeken alapuló, racionális, szabad választópolgári döntés puszta lehetőségét is. Felnőtt, tájékozott, felelős választópolgárok helyett gyűlölködő, a közügyeinkről és mások sorsáról legrosszabb ösztöneink alapján döntő alattvalókat akar formálni. […] A népszavazás és az azt kísérő kampány végső soron a menekülő emberek emberi mivoltát tagadja meg.

A TASZ szerint a világnak megoldást kell találnia arra, hogy a soha nem látott tömegek kénytelenek elhagyni az otthonukat, ám ezek a megoldások csak részben épülhetnek a menekültek befogadására: szükség van  a menekülésre okot adó helyzetek, körülmények – háború, időjárási katasztrófák, mélyszegénység – mérséklésére is. „Ezek a válaszok csak úgy születhetnek meg, ha nem a gyűlölet szítása viszi el az erőforrásokat, és ha ezek a megoldások a jogrendünket, illetve kultúránkat meghatározó értékek, vagyis az emberi jogok alapjain állnak” – jegyzik meg.

„A kollektív bűnösség sulykolása és a gyűlöletkeltés kifejezetten akadályai a hatékony bűnmegelőzésnek: az ezekre épülő kormánypolitika valójában a terrorcselekmények melegágya. Ráadásul az európai államok a bűncselekmények következetes üldözésével éppen annak az alkotmányos értékrendnek a megőrzését is biztosítják, amelynek része az emberek egyenlősége. Ezzel az értékrenddel pedig összeegyeztethetetlen lenne, ha a bűnelkövetőket a származásuk alapján ítélnénk meg, ahogyan az is, ha a kollektív bűnösség elvét követnénk, a plakátok sugalmazása szerint. Röviden: a menekültválságnak nem létezik olyan megoldása, amelyik nem a segítségnyújtással kezdődik” – magyarázza a TASZ.

Jogszerűtlen, mert…

A jogvédőszervezet szerint a mostani népszavazás a rendszerváltás utáni első olyan, amely nemcsak egyes részleteiben veti fel a jogszerűség kérdését, hanem teljes egészében jogellenesen kerül megrendezésre, és csúfot űz a nép hatalomgyakorlására hivatott eszközökből.

A demokratikus jogállami intézmények megfelelő, független működése esetén a kormány kérdését ennek megfelelően eleve nem lehetett volna népszavazásra bocsátani, amely így most „ahhoz hasonló helyzetet teremt, mintha egy választáson kizárólag jogellenesen nyilvántartásba vett jelöltek közül választhatnánk”.

Egy országos népszavazás csak akkor jogszerű, ha a népszavazásra bocsátott kérdés egyértelmű mind a választópolgár, mint pedig a törvényhozó – vagyis az Országgyűlés – számára. Ennek az alkotmányos követelménynek a teljesítése nélkül a népszavazások teljesen értelmetlenek, alkalmatlanná válnak a nép közvetlen hatalomgyakorlásának biztosítására. Márpedig a menekültellenes népszavazáson feltett kérdés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem lehet egyértelmű.

A legfőbb probléma, hogy a kérdésben szereplő „kötelező betelepítés” fogalma a magyar, európai és nemzetközi jog számára ismeretlen. Mivel a választópolgár nem tudhatja egyértelműen, miről kell döntenie a szavazófülkében, szavazatával képtelen akarata kifejezésére, számára nem lehetséges a tájékozott döntés sem egyik, sem másik lehetőség mellett.

A jogalkotó –  vagyis az Országgyűlés – számára szintén nem egyértelmű a kérdés, hiszen az jogilag értelmezhetetlen, a nép döntésének megvalósítására kötelezett képviselők tehát nem tudhatják majd: egy esetlegesen érvényes és eredményes népszavazás eredménye milyen közjogi aktusra kötelezi őket – magyarázza a TASZ.

Szerintük ezzel a jogalkotó az esetleg érvényes és eredményes népszavazást biankó felhatalmazásként is értelmezheti, és bármelyik tetszőleges tartalmú, akárcsak érintőlegesen menekültpolitikai vagy bevándorláspolitikai vonatkozású döntésre ráfoghatja az Országgyűlés, hogy azt a választópolgárok akaratából hozza meg. A nem egyértelmű kérdés következtében tehát a népszavazás eredménye ahelyett, hogy megkötné a jogalkotó kezét, éppen a jogalkotó tetszőleges döntés meghozatalára szóló felhatalmazását erősíti.

A népszavazásnak nem lehet jogkövetkezménye sem, hiszen országos népszavazást olyan kérdésről lehet tartani, amelynek eldöntése az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, csakhogy ez a jelenlegi kérdésre nem igaz. Akárhogyan is dönt tehát a nép, döntését az Országgyűlésnek nincs felhatalmazása érvényre juttatni.

Hogy miért nem az Országgyűlés hatásköre?

Egyfelől lehetséges, hogy a népszavazás az Európai Unió (EU) közösségi menekültpolitikájának valamely olyan kérdésre vonatkozik, amelyről az EU egyik szerve dönthet. Ebben az esetben az Országgyűlésnek nincs hatásköre a közösségi döntés felülírására. Ez ugyanakkor nem jelenti Magyarország szuverenitásának korlátozását: Magyarország népe korábban már egy önkéntes és tájékozott döntésben, egy jogszerű, érvényes és eredményes országos népszavazásban támogatta hazánk európai uniós tagságát, az ezzel járó előjogokkal és előnyökkel, valamint kötelezettségekkel és hátrányokkal együtt. Az uniós tagság velejárója, hogy egyes kérdésekben – Magyarország szabad akaratából, egyenlő és méltányos feltételek mellett – más tagállamokkal együttesen kell döntenünk. Részben a menekültpolitika is ilyen kérdés – magyarázza a TASZ.

Másfelől elképzelhető, hogy a népszavazást kezdeményező kormány elismeri az EU döntéshozó szerveinek hatáskörét egyes, menekültpolitikával kapcsolatos kérdések közös eldöntésében. Ebben az esetben a népszavazási kérdés bizonyára arra vonatkozik: Magyarország egy jövőbeli menekültügyi kvótaszabályozás ügyében milyen álláspontot képviseljen a közös, összeurópai döntéshozatal során. Csakhogy az EU döntéshozatali szerveiben képviselt magyar álláspont kidolgozása a kormány, nem pedig az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Országgyűlés ebben nem kötheti meg a kormány kezét. Így egy esetlegesen érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés a népszavazási kérdés ezen értelmezése szerint se tudna olyan döntést hozni, amely saját feladat- és hatáskörébe tartozik.

Akárhogy is próbálunk értelmet tulajdonítani az értelmetlen népszavazási kérdésnek, megint csak arra jutunk: „nekünk, választópolgároknak nincs lehetőségünk egy országos népszavazáson keresztül döntést hozni a feltett kérdésben. Ez a népszavazás – és az azt kezdeményező kormány – tehát paródiát csinál Magyarország szuverén népének hatalmából” – összegez a jogvédőszervezet.

Üzenet a kormánynak

A jogvédőszervezet mindezt figyelembe véve úgy látja: az érvénytelen szavazat lehetővé teszi a hatékony politikai véleménynyilvánítást, üzenete a távolmaradásnál egyértelműbb. „Az érvénytelen szavazattal szavazó választópolgár tudatja: élni akar állampolgári jogával, vállalja az ezzel járó fáradozást. Véleményét akkor is kinyilvánítja egy fontos közügyben, ha a szavazólapon nem talált elfogadható alternatívát” – írja a TASZ.

Az érvénytelen szavazatok nem járulnak hozzá a népszavazás érvényességéhez, ami a kormány számára presztízskérdés.

Azoknak, akik nem bíznak a szavazás tisztességes lebonyolításában, a TASZ azt ajánlja, hogy mindkét válaszlehetőséget jelöljék be, mert úgy nehezebb meghamisítani a szavazólapokat az egyik válasz javára.

„Egy ilyen népszavazáson csak úgy maradhatunk hűek az emberi méltóságra, egyenlőségre és valódi aktív állampolgárságra épülő missziónkhoz, ha aktívan véleményt nyilvánítunk, és erre ösztönzünk másokat is. Ezért arra kérjük a választópolgárokat, hogy szavazzanak érvénytelenül” – írják.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):