Teljes csőd a „közszolgálati” hírtelevízió

március 17, 2015

Screen Shot 2015-03-19 at 3.31.51 AM

Bakiparádé, hanghiba, képhiba, és nulla százalékos nézettség – mindezt nyolcvanmilliárdból. Nagyjából ennyit tudott felmutatni két nap leforgása alatt az újjáalakult, úgynevezett köztelevízió. Ennek ellenére szerintük nincs dráma — valószínűleg „gépházzajról” lehet szó —, ugyanakkor az ellenzéki pártok szerint ez „nézhetetlen selejt”, amit „jelenlegi formájában meg kell szüntetni”, de Kész Zoltán például sóval hintené be az egészet.

A Nielsen Express felmérése szerint a hírcsatornává alakított M1 az első napján elérte azt a mélységet, aminél egy tv-csatorna esetében már nemigen lehet mélyebbre menni: kora este egy ideig a kereskedelmileg fontos 18 és 49 év közötti korosztályban a nézettség konkrétan 0,0 százalék volt – közölte az Atv.hu. A fél nyolcas Híradó sem teljesített valami fényesen: míg március 8-án még több mint 330 ezer fő nézte, addig március 15-én már csak alig 240 ezer.

Az új „közszolgálati” adóvá alakult Duna TV kifejezetten, az új Petőfi TV (az M2 műsorán nyolctól) pedig kicsivel jobban teljesített, ám ebben komoly szerepet játszik a Formula 1-es Ausztrál Nagydíj közvetítése – írja az Index. Az M1 nézettségi adatai ellenére a „köztelevízió” csatornái körülbelül négy százalékkal több nézőt vonzottak összesen, mint egy héttel korábban.

legnezettebb

A „köztelevízió” az adatok ellenére úgy látja: az új M1 hírműsorai megverték a TV2-t, az RTL Klubot és az ATV-t is, méghozzá 5,3 millió (!) nézővel – legalábbis összesített elérésben. A Comment.blog szerint ezt a számot nem használják sehol, mert csak azt mutatja meg, kik azok, akik egyben minimum egy percre belenéztek valamelyik műsorba. Ezt mérni konkrétan értelmetlen, ez nem nézettség.

A valódi nézettségi-adatok alapján például az ATV utcahosszal verte az állami hírcsatornát: az Egyenes Beszédre 341 ezren voltak kíváncsiak, a háromnegyed hatos Híradót 228 ezren, a háromnegyed hetest pedig 238 ezren nézték meg hétfőn.

Ha a nézettségi adatokon nem is nevet senki, az adáson legalább lehetett. Az Index például a neves angol komikus után Nemzeti Benny Hill-csatornának nevezte el az M1-et. Többször is összeomlott a közvetítés: a műsorvezető tátogott, képtelenek voltak külső helyszínre kapcsolni, majd jöttek az összevissza vágott bejátszások, végül a másodpercekre elsötétedő képernyő. Aztán ott volt a köztársasági elnök, akinek a nevét Áder helyett Ádárnak tüntették fel, ráadásul a hibát egy óra alatt sem sikerült kijavítani. A hírösszefoglalóban beszámoltak Orbán Viktor beszédéről (körülbelül egy percből félben), megmutatták, hogyan zavarták meg tüntetők az állami megemlékezést, majd alig néhány másodpercben beszámoltak az ellenzéki pártok ünnepi megemlékezéseiről, és a kormányellenes tüntetésről is.

Az MTVA vezérigazgatója, Szabó László Zsolt az indulás napján az Origónak adott exkluzív interjújában a bakikról azt mondta: „csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit”.

Kormánypárti politikusok sem nézték a „köztelevíziót”. Bencsik János a Nol.hu-nak például úgy nyilatkozott: „én csak az Origón olvastam, hogy mókás volt az indulás”, de a portál szerint volt olyan államtitkár, aki azt mondta: felháborító, hogy a sajtó ezzel foglalkozik. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nem kívánta kommentálni az ügyet, L. Simon Lászlóról, a Miniszterelnökség államtitkáráról pedig kiderült, hogy nincs ideje tv-t nézni.

A „köztelevíziót” jelenlegi formájában meg kell szüntetni – közölte a Demokratikus Koalíció. Hétfői sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt alelnöke, Varju László azt mondta: az erre fordított pénzt hasznosabb célokra is el lehet költeni, mint a magyar választók tudatos átverése és a Fidesz pártérdekeinek elvtelen kiszolgálása. Nem sokkal ezután a Magyar Szocialista Párt is közleményt adott ki: Lukács Zoltán, a párt alelnöke gyalázatosnak tartja, hogy „évi nyolcvanmilliárd forintot lapátolnak a nézhetetlen selejtet gyártó köztelevízióba”. A hétfőn képviselői esküt tett független politikus, Kész Zoltán még ennél is keményebben fogalmazott: „hintsük be sóval a köztelevíziót” – mondta hétfőn este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Közben a példaképnek tartott BBC is beszámolt az ügyről: a technikai nehézségek miatt a nézők üres képernyőket bámulhattak Magyarország újraindított állami tv-csatornájának első napján – írja a brit közszolgálati csatorna.

A Klubrádió az osztrák Der Standard beszámolójából szemezgetett. A lap szerint a rajt katasztrofális volt, az adó a BBC illetve a Fox News paródiáját szolgáltatta: néma mikrofonok, egymásra vetített vágóképek, sikertelen helyszíni kapcsolások, a zavarodottságtól dadogó riporter, a kamerába tehetetlenül bámuló műsorvezetők.

A 444 a katasztrofális rajt okát is megtalálta: belsős információik szerint gyakornokok hadával csináltatnák az M1 híradóit, ezért is omlott össze az adás. Ez lehet az oka annak is, hogy hétfő délután híradók helyett órákig a parlamenti vitát közvetítették – annak ellenére, hogy előzetesen bejelentették, nem lesz parlamenti közvetítés a csatornán.

Lakner Zoltán politológus Hír24-en megjelent véleménycikkében úgy fogalmaz: „az M1 nyilvánvalóan arra jött létre temérdek pénzből, hogy a kormány által megélt és sugallni vágyott alternatív valóságot közvetítse”. Szerinte „ha Orbán valóban elhiszi, hogy ez így rendben van, akkor az állami hírtévé nem megnyitni fogja előtte az utat, amely visszavezet a választókhoz, hanem végképp bezárja őt saját, egyre szűkülő világába”.