Magyarország kis ország, tízmilliós lakossággal, így küzdenie kell a The Economistbe történő bekerülésért. Az ország főleg azért tud jól teljesíteni, mert költségelőnyös helyzetben van, továbbá, mert az egész Közép-Európa gazdasági növekedését hajtó német gazdaság is erős – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Zanny Minton Beddoes, a The Economist főszerkesztője.

Zanny Minton Beddoes, a brit gazdasági hetilap, a The Economist főszerkesztője (képünkön) csütörtök délután élőben válaszolt a lap Facebook-oldalán feltett kérdésekre. Tekintettel arra, hogy Matolcsy György jegybankelnök utóbbi időkben többször is bírálta a lapot, azt állítva, hogy a The Economist nem publikálja a magyar gazdasággal kapcsolatos híreket, a Budapest Beacon az alábbi kérdést tette föl a főszerkesztőnek: „A magyar jegybank vezetője szerint a The Economist szándékosan kerüli, hogy az Orbán-rezsim unorthodox gazdaságpolitikájának sikereiről számoljon be. Valóban kerülik a sikereket, vagy ez csak egy trükk, hogy növeljék a lap különkiadásának – mely kizárólag az Orbánomics névre hallgató gazdasági csodával fog foglalkozni – példányszámát?”

Minton Beddoes válasza a következő volt: „Magyarország gazdasága valóban jól teljesít. 2014-ben ez volt Közép-Európa leggyorsabban növekedő gazdasága, alacsony inflációval és munkanélküliségi mutatóval. A devizahitelek unorthodox forintosítása – mint ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök előre jelezte – nem tette tönkre a bankrendszert vagy a befektetői bizalmat. Magyarország főleg azért tud jól teljesíteni, mert költségelőnyös helyzetben van, továbbá mert az egész Közép-Európa gazdasági növekedését hajtó német gazdaság is erős. Magyarország számára – mint ahogy a többi volt kommunista ország számára is – inkább az az igazi kérdés, hogy át tud-e alakulni az alacsony keresetű, gyenge termelékenységű országok ellátási láncából valódi gazdasági erőművé, magas hozzáadott értékű iparágakkal, erős hazai kutatással és fejlesztéssel. Ehhez Magyarországnak kiváló közszolgáltatási és erős intézményi hátteret kell felépítenie.

Nem arról van szó, hogy figyelmen kívül hagyjuk Magyarország sikereit, csak korlátozott lehetőségeink vannak a mintegy ötven európai országból érkező politikai és gazdasági hírek közlésére. Magyarország kis ország, tízmilliós lakossággal, és küzdenie kell a lapba történő bekerülésért a nagyobb gazdaságokkal és a máshonnan érkező rossz hírekkel. Az európai kiadásunk különösen egyoldalúvá vált az eurózóna utóbbi hónapokban tapasztalható válsága miatt. A magyarok talán sajnálják, hogy a The Economist nem ír többet az országról, de lehet, hogy annak kellene örülniük, miszerint a problémáik nem annyira súlyosak, hogy azokról érdemes legyen beszámolni, szemben például a Görögországra eső figyelemmel.”