“Ha egy fa kidől egy parkban, de senki sincs ott, aki hallhatná, akkor volt ennek hangja?”

Jávor Benedek a zöld párt társelnöke és Lázár János a miniszterelnöki hivatal államtitkára, fideszes parlamenti képviselő ma este „nyilvános” vitát tart a paksi atomerőmű két új reaktorblokkjának felépítésére vonatkozó döntésről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az eredetileg nyilvános vitát viszont zárt ajtók mögött fogják megtartani azon a jogi egyetemen, ahol Orbán Viktor miniszterelnök fia is hallgató. Valójában Orbán fia a vitát szponzoráló diákszövetség vezetője. A beszámolók szerint a dékán csak tegnap döntött arról, hogy a vitán csak az egyetem tantestülete és hallgatói vehetnek részt. A sajtó számára nem tették lehetővé a részvételt.

A Jávorhoz közeli források szerint a vita élő közvetítését, illetve kivetítőn történő megjelenítését is elutasították. Jelenleg nem ismeretes, hogy a vitáról hang-, vagy videofelvétel a nyilvánosság számára elérhető lesz-e.

A vitára közel hét héttel azután kerül sor, hogy a parlament elfogadta az Orbán és Putyin orosz elnök között január 14-én megkötött keretmegállapodást. A keretmegállapodás az orosz Roszatom állami atomenergia cég részére 10-12 milliárd eurós megbízást ad.  A Magyarországot a 21. század nagyobb részére az atomenergiához kötő döntés az előtt született meg, hogy akár a parlamentben, akár a kormány tagjai között arról vitát kezdeményeztek volna.

A kormány azon állítása, miszerint egy 2009-es határozat felhatalmazta a kormányt egy ilyen döntés meghozatalára, hamisnak bizonyult. A kérdéses határozat pusztán arra hatalmazta fel a kormányt, hogy előzetes tanulmányokat készítsen és azokról beszámoljon a parlamentnek. Bár a tanulmányok elkészültek, azokat sosem terjesztették be a parlament elé. Válaszul azokra a kérésekre, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a kormány döntését alátámasztó tanulmányokat, a kormány tíz évre titkosította azokat.

A magyarok a paksi erőmű bővítésének döntéséről az orosz állami médiából értesülhettek. Másnap Lázár János sajtótájékoztatót tartott, ahol a sajtó képviselőinek elmondta, „az Európai Bizottság ismerte a megállapodás részleteit és nem emelt kifogást az ellen.” A három nappal később megtartott következő sajtótájékoztatón Lázár módosította az állításait, és elmondta, Magyarország megküldte Brüsszelnek a megállapodás egy másolatát december 14-én (valójában december 10-én, két teljes héttel karácsony előtt), és nem kapott erre vonatkozóan választ január 13-ig, amit a kormány „igennek” vett.

A kormány folyamatosan azt állította, hogy megkapta az Európai Bizottság jóváhagyó levelét, de ezt a levelet még mai napig sem hozta nyilvánosságra. Ehelyett a kormány bemutatta Orbán Viktor Manuel Barroso-nak írt január 23-i keltezésű levelét, melyben tájékoztatja az Európai Bizottságot a döntésről.

A kritikák rámutatnak, hogy a keretmegállapodás csak kevés részletet tartalmaz, és a döntést társadalmi és szakértői viták nélkül hozták meg. Azt is megkérdőjelezik, hogy miért kellett most meghoznia a kormánynak a döntést, amikor a jelenleg üzemelő négy, egyenként 500 MW teljesítményű paksi blokk leállítása nem esedékes 2032-2036 előtt.

Az ellenzéki vezetők közül Jávor Benedek volt a döntés egyik legszókimondóbb kritikusa, aki elmondta a Budapest Beacon-nek, hogy a magyar energiaellátás jövőjének függővé tétele az atomenergiától „Magyarországot ismét az ipari forradalom vesztes oldalára taszítja”.

A gyakorló környezetvédő Jávor 2010-ben került a parlamentbe a Lehet Más a Politika (LMP) színeiben. 2013 elején Jávor és párttársa, Szabó Tímea elhagyta az LMP-t és megalapították a Párbeszéd Magyarországért szervezetét, mely szinte azonnal választói szövetségre lépett a Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök nevével fémjelzett Együtt 2014-gyel.

Mivel Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózik mindennemű vitától az április 6-i választások előtti időszakban, talán a ma esti vita áll legközelebb egy nyilvános vitához, amin a döntést ellenző politikai táborok képviselői a választások előtt részt vesznek. Nagy kár, hogy a sajtó nem lesz jelen. És a vita nem is nyilvános.