[Vajon meddig élvezhetik még a budapestiek a Római-part varázsát? Fotó: MTI, Mohai Balázs]

A budapestiek 88 százaléka megvédené a közparkokat, és 94 százalékuk támogatja, hogy a fővárosnak kiemelt stratégiai célja legyen a zöldterületek védelme. A Római-parton a budapestiek 58 százaléka megóvná a Duna-part jelenlegi, természetközeli állapotát, és a védművet a parttól beljebb, a Nánási út-Királyok útja mentén fejlesztené. Mindössze a lakosság 19 százaléka gondolja úgy, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét a főváros jelenlegi elképzelései szerint kell megoldani. A Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatása alapján a Greenpeace Magyarország úgy látja: a Fővárosi Közgyűlésnek kiemelt védelmet kell biztosítania a budapesti zöldterületeknek, így a Római-part természetközeli partszakaszának is, és vissza kell vonnia áprilisi, a parti mobilgát nyomvonalát megszavazó határozatát.

Amint arról lapunk is beszámolt, a Fővárosi Közgyűlés április elején minden józan szakmai érv és a helyiek tiltakozása ellenére azt a döntést hozta, hogy a tervezett Római-parti mobilgát ne a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon, hanem közvetlenül a parton épüljön meg.

Az Együtt és a Párbeszéd szerette volna megkérdezni az embereket, hogy egyetértenek-e a döntéssel, ám az ellenzéki pártok által benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését múlt pénteki ülésén a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) megtagadta, mondván, a főváros törvényesen jelölte ki a védmű nyomvonalát, így e kérdésben nem tartható népszavazás.

Népszavazás útján tehát nem sikerült megtudni, mit akarnak a budapestiek, de a Závecz Research (ZRI) reprezentatív felmérése alapján már kicsit tisztább a kép: a közvélemény-kutató intézet augusztus 18-a és 22-e között ötszáz budapesti lakost kérdezett meg telefonon arról, szeretné-e, hogy a Római-parti fás fövenyből egy kő- és betonsivatagot varázsoljon a főváros. A ZRI azonban ennél többet is kérdezett – derül ki a Greenpeace Magyarország terjedelmes, szerkesztőségünkhöz csütörtökön eljuttatott közleményéből.

Mindössze 11 százalék látja úgy, hogy a Római árvízvédelmének ügyében a Fővárosi Közgyűlésnek kellene döntenie

Először nézzük a Római-partot, amellyel kapcsolatban az első kérdés magára a gátra, pontosabban arra vonatkozott, ki hol építené meg a védművet. A válaszadók 58 százaléka nem a part mentén, hanem beljebb, a jelenlegi nyomvonalon fejlesztené az árvízi védekezést. Mindeközben a part menti mobilgátat csupán 19 százalék támogatja és majdnem ugyanennyi – 16 százalék – azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. 7 százaléknak egyik megoldás sem tetszik.

[Ábra: Greenpeace Magyarország]

A következő kérdés már kicsit közelebb állt a népszavazási kérdéshez. Arra próbált a ZRI választ kapni, kinek kellene döntést hoznia a Római-part árvízvédelmének ügyében: a III. kerületieknek, a budapestieknek, a Fővárosi Közgyűlésnek vagy egy szakértői zsűrinek? A válaszadók 57 százaléka népszavazással döntene a kérdésben. Többségük – 38 százalék – a III. kerületi lakosság népszavazásos döntésére bízná a kérdést, míg 19 százalékuk az összes budapestit kérdezné meg népszavazáson. A megkérdezettek 27 százaléka pártatlan szakértő zsűritől várná a döntést. A legkevesebben azok vannak, akik a Fővárosi Közgyűlésre bíznák a kérdést: mindössze a megkérdezettek 11 százaléka hagyná a politikusok kezében az ügyet.

[Ábra: Greenpeace Magyarország]

Elsöprő többség látná szívesen, ha Budapest kiemelt stratégiai célja lenne a meglévő zöldterületek megőrzése és azok növelése

A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a budapestiek számára kiemelkedően fontos a zöldterületek védelme. A megkérdezettek döntő többsége, 88 százaléka szerint nem szabad beépíteni a meglévő közparkokat, közkerteket. A válaszokból arra lehet következtetni, hogy a budapestiek fokozottabb védelemben részesítenének olyan értékes zöldterületeket, mint például a Városliget, a Margitsziget vagy a Népliget, és nem támogatják ezeken a területeken az ingatlanberuházásokat.

[Ábra: Greenpeace Magyarország]

A Závecz Research – a Greenpeace megbízásából – arra is rákérdezett, szerenék-e a budapestiek, hogy a főváros kiemelt stratégiai célja legyen a meglévő zöldterületek megőrzése és azok növelése. Erre a fővárosiak elsöprő többsége, 94 százaléka igennel válaszolt: közülük 71 százalék növelné is a zöldterületek mennyiségét, 23 százalék pedig a jelenlegi helyzet fenntartására helyezné a hangsúlyt. Mindeközben a budapesti lakosság mindössze 3 százaléka látja úgy, miszerint nincs szükség arra, hogy a zöldterületek védelme és fejlesztése a főváros kiemelt stratégiai célja legyen.

Ennek tükrében a Városliget, a Római-part, a Margitsziget, a Népliget, a Gellérthegy és minden kisebb közpark és közkert olyan területek, melyek védelmet kellene élvezzenek az amúgy kifejezetten alacsony, egy főre eső zöldfelületi aránnyal rendelkező Budapesten.

[Ábra: Greenpeace Magyarország]

Greenpeace: a Fővárosi Közgyűlés vonja vissza a mobilgát nyomvonalát megszavazó áprilisi határozatát

Az eredmények tükrében a Greenpeace Magyarország úgy látja: a fővárosnak konkrét lépéseket kell tennie a budapesti zöldfelületek védelméért és fejlesztéséért. A környezetvédő szervezet ennek érdekében a következőket javasolja:

• Budapest a kerületekkel együtt dolgozzon ki stratégiát a fővárosi zöldterületek védelmére és növelésére.
• Feleljen főkertész (városi tájépítész) a stratégiai program megvalósulásáért.
• A városi zöldterületek és fasorok kapjanak az infrastrukturális hálózatokéval megegyező védelmet.
• A zöldterületen és egyéb közterületeken képződött forrásokat (pl. közterület-foglalás, közterületi reklám, közterületi parkolás) forgassák vissza a zöldterületek kezelésébe és fenntartásába.

Mindebből a Greenpeace szerint az is következik, hogy a Római-part árvízvédelmére is olyan megoldást kell találni, mely a lakosság mellett a Duna-part természeti, táji, parthasználati értékeit is megvédi.

„A mostani közvélemény-kutatásból egyértelműen kiderül: a budapestiek számára fontosak és védendők a főváros fái és összefüggő zöldterületei. Azt várjuk ezért a  Fővárosi Közgyűléstől, hogy ezzel összhangban járjon el a Római-part védelménél is: vonja vissza a mobilgát nyomvonalát megszavazó áprilisi határozatát, és készíttessen olyan alapos, ökológiai, szociológiai és árvízi biztonsági szempontokat egyaránt tartalmazó alternatív tervet, amellyel megőrizhető Budapest e rendkívül értékes, természetközeli Duna-partja” – nyilatkozta Gadó György Pál, a Greenpeace zöldterületi kampányfelelőse.

A tervezett gáttal kapcsolatos legutóbb hír egyébként, miszerint a Rómaira mobil gátat tervező cég három éve kudarcot vallott a hasonló visegrádi védmű tervezésével: a gátat kivitelező konzorcium a tervezés súlyos hibái miatt szerződést bontott a terveket készítő Tér-Team Kft-vel. A Tér-Team által tervezett földművet ugyanis néhány hét alatt elmosta a Duna, ráadásul egy tervezői mulasztás miatt kis híján súlyos baleset történt. Az új tervező a gátat a parti nyomvonal helyett a Dunától a lehetséges legtávolabbi pontra helyezte, amivel mindenki jobban járt – írta meg az Átlátszó kedden.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):