Reális, hogy a jelenlegi népszavazási törvény adta kereteken belül eredményes népszavazást írjanak ki – egyebek közt ez hangzott el a március 15-én bejelentett népszavazási kezdeményezés három spiritusz rektora, Gulyás Balázs, Lattmann Tamás és Vajda Zoltán által jegyzett pénteki budapesti háttérbeszélgetésen. Kiderült: ha terveik szerint alakul minden, idén lesz a népszavazás. A Jobbik lehetséges szavazóit igyekeznek megszólítani, de az újnyilas párttal semmiféleképpen nem tárgyalnak.

Vajda Zoltán (képünkön) szerint az őszi – a szó szoros értelmében „együgyű” – tüntetések több kérdésben sikeresek voltak. A kormányzat visszavonta a tervezett netadót, a magánnyugdíjpénztár-törvény pedig nem lett visszamenőleges hatályú. „Kész Zoltán sikere a miénk is” – tette hozzá Vajda.

Az aktivista szerint a népszavazási kezdeményezéssel „átléptünk a politikai cselekvés mezejére a népszavazással”, de ez nem helyettesíti a tüntetéseket: ettől még a tüntetések maradnak.

A népszavazási csomag tizenkilenc kérdésből áll, tizenöt témában. Azért van tizenkilenc kérdés, mert – bár lehetne sokkal több is, tekintettel arra, hogy a problémás ügyek száma végtelen – „nagy önkontrollt gyakorolva […] ennyiben limitáltuk” – fogalmazott Vajda. Azért bonyolultak a kérdések, mert igyekeztek úgy fogalmazni, hogy a eljussanak a népszavazásig. Mindenesetre a Nemzeti Választási Iroda hétfőn elfogadta mind a tizenkilenc kérdést, tehát az első akadályon túljutottak – tette hozzá. Ez annál is inkább nagy dolog, mert a 2014-es és 2015-ös népszavazási kérelmek négyötöde már ezen az első, formai körön elbukott.

A népszavazás célja „a rendszer egy-két elemének lebontása” – mondta Lattmann Tamás nemzetközijogász, aki szerint „a jogállamiság nagyon komoly hiátusa kezdett kialakulni”. Közölte: a rendszerben meglévő minimális kapaszkodókat próbálják a rendszer lebontása érdekében fölhasználni.

Azért, hogy a kérdések nehezen legyenek támadhatóak, a szervezők azok megfogalmazásakor a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a bíróságok által az elmúlt években vitt joggyakorlatból indultak ki – mondta Lattmann. „Hogy az első kapun átmentük, mutatja, hogy komolyak a szándékaink” – tette hozzá.

Az aktivisták azt várják, hogy az NVB-n is átmegy mind a tizenkilenc kérdés. „Mind a tizenkilencet meg tudjuk védeni jogi érvekkel” – így Lattmann. Az aktivisták az esetleges elutasítás(ok)ra is föl vannak készülve: ebben az esetben a Kúriához fordulnak.

„A rendszer nemcsak azért rossz, mert Orbán Viktor ül a tetején. Akkor is rossz lenne, ha más ülne ott” – vette át a szót Gulyás Balázs. A népszavazási csomag közvetlen célja, hogy ne lophassanak, hogy „a kormányzat ne költhesse el ostobaságokra a pénzünk, ne éljék föl a jövőnket”.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, a Fidesz 2011-ben megszigorította az eredményes népszavazás föltételeit. Ezzel összhangban tudósítónk azt kérdezte: még ha meg is kezdődhet a népszavazás érdekében az aláírásgyűjtés, sőt: ha össze is jön a szükséges kétszázezer érvényes aláírás, hogy fogják elérni, hogy egy, a Fidesznek a népszavazásra vonatkozó bojkottfölhívása esetén a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon. „A bojkottfölhívás a saját gyengeségük jele lesz” – reagált Gulyás. „Ezzel maximum technikailag tudják megúszni a dolgot, de nem tudják elfedni annak kifejeződését, hogy több millió ember másik rendszert szeretne az Orbán-rendszer helyett” – mondta az aktivista.

Vajda szerint ugyanakkor eredményes lesz a népszavazás: „Ötven százalék fölött lesz a részvétel és többségben lesznek az igenek. A Fidesz-szavazóknak is számítunk az »igen« szavazatára. Egy Fidesz-szavazó például nem szeretné, hogy jóváírják a magánnyugdíjpénztári vagyonát?”

A Budapest Beacon kérdésére válaszolva hangsúlyozta: nem lenne elégedett azzal, ha például két és fél millió „igen”, és félmillió „nem” jönne össze, „mert akkor az nem érvényes”. Hangsúlyozta: a cél mind a tizenkilenc kérdésben az eredményes népszavazás. További érdeklődésünkre, miszerint ezt reálisnak tartja-e, igennel válaszolt.

„Ez egy rendszerbontó népszavazás lesz, ahol az emberek ítéletet mondhatnak az Orbán-rendszerről”. A 2008-as népszavazás is átértékelődött egy ilyen mezőbe” – egészítette ki az eddigieket Gulyás Balázs, hozzátéve, hogy az 1989-es négyigenes népszavazást érzik magukhoz közelállónak. „Emlékeztetni kell az embereket arra, hogy most is beleszólhatnak a hatalom dolgába” – fűzte hozzá Lattmann, aki egyébként egyetért azzal, „hogy ez egy marha nehéz feladat lesz, nem kérdés”. Vajda hangsúlyozta: „a bonyolult kérdéseket már most elkezdtük egyszerű tőmondatokban megfogalmazni”.

Lattmann részéről egy kérdésre felelve elhangzott: nem félnek attól, hogy a demokrata pártok nem támogatják a majdani aláírásgyűjtést. Ahogy Veszprémben egy – végül sikeres – civil jelölt mögé álltak be, úgy beállhatnak a népszavazási kezdeményezés mögé – mondta Gulyás. Vajda szerint „mindenkinek közös érdeke, hogy lebontsuk az Orbán-rendszert”. Bár Vajda együttes önkormányzati képviselő a XVI. kerületben, határozott nemmel válaszolt azon kérdésünkre, miszerint az Együttre az aláírásgyűjtési kampányban inkább számítanak-e, mint a többi demokrata pártra. „A pártokkal nem egyeztettünk erről” – mondta. „Minden demokratikus és civil erőre szükség van” – egészítette ki Vajdát Gulyás.

Kérdésünkre, hogy a Jobbik felé betonfal van-e, Gulyás azt mondta: „Meglepne, ha a Jobbik támogatná az egészet, hiszen a Kuruc.info úgy számolt be a március 15-i tüntetésünkről, hogy »az induló vonatok árnyékában tüntettek«.” Megismételt kérdésünkre immár Vajda azt mondta: „A Jobbikkal, mint párttal nem gondolom, hogy tárgyalnunk lenne.” A Jobbik lehetséges szavazóit érdemes megszólítani – derült ki szavaiból. Ha a népszavazási kezdeményezés sikeres lesz, az remélhetően a civiltársadalom és a demokrata pártok megerősödésével jár, vagyis áttételesen a Jobbik ellen is hat – vélte Gulyás. „Demokratikus úton kényszeríti térdre az Orbán-rendszert. Akik ebben részt vesznek, erősebbnek fognak tűnni azoknál, mint akik nem” – tette hozzá. Lattmann szerint a népszavazási kérdések által sugallt világkép „nagyon nehezen egyeztethető össze a Jobbik cigányozó, zsidózó világképével”, ugyanakkor „nem a mi feladatunk ütni-vágni a Jobbikot”, viszont akik alternatíva hiányában a Jobbikra történő szavazáson gondolkodnak, azok egy sikeres népszavazási kampány után megváltoztathatják pártpreferenciájukat.

Lapunk azon kérdésére, hogy hosszabb távon esetleg pártalapítás lehet-e a dologból, nem kapunk egyértelmű választ. A végcél az új Magyar Köztársaság, a pártalapítás egyelőre nem aktuális.

Vajda, akinek saját bevallása szerint meggyőződése, „hogy a tizenkilenc kérdésnek át kell tudni menni” az NVB-n. Gulyás szerint, ha a hatalom a kérdések közül „sokat kilő, az fölemeli a dolgot”: azt mutatja, hogy félnek a kérdésektől.

További kérdésünkre Gulyás úgy felelt: az útblokádosokkal semmilyen kapcsolatuk nincs. „Ez nem egy hatékony módszer, mert aránytalanul akadályozza az embereket” – fogalmazott.

Ugyancsak a Budapest Beacon kérdésére Lattmann úgy reagált: ha minden a tervek szerint megy, az elméletileg lehetséges legjobb esetben 2015 végén, „a legrosszabb forgatókönyv szerint” 2016 nyarán lehet a kezdeményezésből népszavazás.

A népszavazási kérdések kezdeményezője pro forma mindegyik esetben Vajda, azonban ténylegesen hárman együtt döntenek a kérdésekről – derült ki.

Azt is megtudtuk: a honlap a www.ujmagyarkoztarsasag.hu oldalról is elérhető. Ezen már több mint kétezer szimpatizáns megadta a nevét és elérhetőségét.

Gulyás szerint „a Fidesznek nincs érdemi válasza a népszavazási ötletre”. Ezt Vajda annyival toldotta meg, hogy egy pár nappal ezelőtti sajtótájékoztatóján Rogán Antal fideszes frakcióvezető „sem tudott mit lépni”.