Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Fotó: ATV

Tíz százalékkal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig öt százalékos járulékcsökkentést adnának. A VOSZ főtitkára szerint először állapodjanak meg a járulékcsökkentésről, utána el lehet kezdeni számolni, mekkora béremelés fér bele.

Pénteken folytatódnak a bértárgyalások, melyen a kormány a Magyar Nemzet információi szerint 10 százalékos bruttó minimálbér-emelést, és 5 százalékos munkaadói járulékcsökkentést ajánl majd föl a munkaadók és munkavállalók képviselőinek.

Arra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalt a csütörtöki kormányinfón, hogy a kormány célja „határozott és jelentős” béremelés a bértárgyalásokon, amelyek egyébként nem most kezdődtek: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, a VKF már több fordulóban tárgyalta a kérdést. Lázár a kormány béremelési ajánlatával kapcsolatban konkrét számot nem említett, azt viszont kijelentette, miszerint elengedhetet­len a jelentős béremelés, mert a versenyképességet nem lehet tovább az olcsó munkaerővel és az alacsony bérekkel biztosítani Magyarországon.

A vállalkozók három lépcsős – az első évben 5, a másodikban és a harmadikban pedig 2,5-2,5, tehát három év alatt összesen 10 százalékpontos – munkaadói járulékcsökkentést szeretnének – közölte az ATV Start műsorában Dávid Ferenc pénteken. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a délutáni tárgyalásokon is ezt az álláspontot fogják képviselni. Nyilván ez nem azt jelenti, hogyha egyelőre csak a jövő éviről sikerül megállapodni, akkor azt ne fogadnák el, de ők mindenképpen hosszabb távban gondolkodnak.

A másik oldalról ott van a minimálbér megemelése, de hogy az elfogadható-e, azt Dávid Ferenc egyelőre nem tudja megmondani. Szerinte először az 5 százalékról kellene megállapodni, és utána el kell kezdeni számolni, ugyanis a 10 százalékos emelés nem csupán a bért emeli meg, de a bérhez tapadó egyéb közterhek is emelkednek. Meg kell nézni, hogy ezt az egyes ágazatok hogyan bírják majd (nyilván nem ugyanúgy érinti az egyes ágazatokat a minimálbér emelése), és hogy nem megy-e a versenyképesség rovására a dolog, ha ugyanis túl nagy terhet jelent az emelés, akkor össze is omolhat az adott vállalkozás, ezt pedig nyilván senki nem szeretné.

A munkaadói érdekképviseletek a pénteki tárgyaláson egyelőre semmibe nem mennek bele, az első és legfontosabb kérdés ugyanis az, hogy a kormány meddig tud elmenni az élőmunka terheinek csökkentésében. Ha mondjuk az lenne a válasz, hogy minden marad úgy, ahogy eddig – és nem lenne járulékcsökkentés –, akkor arra Dávid Ferenc azt tudná mondani, hogy nagyságrendileg 3-5 százalékkal lehet megemelni a minimálbért, de ugye a hírek szerint nem erről van szó.

Egyébként a minimálbér emelése azért is fontos, mert a VOSZ főtitkára szerint bele fogunk fulladni a közfoglalkoztatásba (el kell távolítani egymástól a közmunkásbért és a minimálbért, persze nem úgy, hogy az előbbit visszavágjuk) – vissza kell az embereket hozni a normális foglalkoztatásba. Mindenáron az a cél, hogy főleg a fialok ne ragadjanak bele a közmunkába – magyarázta Dávid Ferenc.

A VKF pénteki ülésén egyébként a munkavállalói oldal a minimálbér esetében jövőre 10,4, 2018-ra pedig 11,8 százalékos emelést szeretne elérni, ez biztosítja ugyanis a szakszervezetek szerint azt, hogy a nettó minimálbér két éven belül elérje az egy főre számított létminimumot, ami jelenleg 88 ezer forint (a minimálbér jelenleg nettó 73 815 forint). A garantált bérminimum esetében ennél valamivel nagyobb, 16,3, illetve 13,3 százalékos emelést akarnak a munkavállalói érdekképviseletek.

Mindeközben újabb, országos sztrájkot hirdetett december 5-re a szociális ágazatban dolgozókért a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete. A sztrájkkal elsősorban azt akarják elérni, hogy november 12-e, a szociális munka napja fizetett munkaszüneti nap legyen, és január elsejétől 30 százalékkal emelkedjen az ágazatban dolgozók keresete – áll a szervezet közleményében. Mint írják, a szociális területen már most is nagy a munkaerőhiány, az alacsony keresetek miatt pedig egyre nehezebb munkavállalókat találni. A szakszervezet szerint fenntarthatatlanok az ágazatban tapasztalható munkafeltételek, és a több diplomával rendelkező munkavállalók a munkaszerződésben rögzítettnél sokkal többet kénytelenek dolgozni átlagosan 110 ezer forintos nettó bérért. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azzal reagált, hogy 2014 és 2016 között átlagosan 16 százalékkal, bruttó 24 ezer forinttal emelkedett az ágazatban dolgozók bére – számolt be ugyancsak a Magyar Nemzet.

A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete idén már kétszer, júniusban és szeptemberben is sztrájkolt.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):