Számottevő megszorítás az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és a honvédelemben, növekvő kiadások a bürokráciával, a sporttal és a környezetvédelemmel kapcsolatban – így jellemezhető az állami kiadások alakulása 2010 és 2015 között.

Alaposan átalakultak az állami kiadások 2010-2015 között – derül ki egyebek mellett a legújabb költségvetési zárszámadásból. Az adatokat a Napi.hu elemezte.

A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2015-ös költségvetés elszámolását – mindezt kilenc hónappal az év vége után, amikor már a 2016-os költségvetés is kifutóban van. Elvileg a 2015-ös elszámolásra kellett volna építeni a 2017-es költségvetés tervezetét, ám azt a kormány már tavasszal elfogadtatta a parlamenttel, így a mostani zárszámadási törvény – kis túlzással – csupán egy gazdaságtörténeti visszatekintés a másfél évvel ezelőtt történtekre.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ennek ellenére megállapította: a dokumentum megfelel a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek, a késés miatt azonban bővebb elemzést az elszámolás nem érdemel. Ugyanakkor, remek lehetőséget teremt annak bemutatására, hogy a második, illetve a harmadik Orbán-kormány miként alakította át az állam gazdálkodását.

Az államháztartás hiánya elsősorban a szektorális adók miatt csökkent

Az államháztartás hiánya tartósan a maastrichti 3 százalék alá került – tavaly már 1,6 százalék volt a GDP-arányos deficit, ez azonban inkább a bevételek növekedésének, mintsem a kiadások csökkenésének köszönhető. Az elmúlt öt évben a kormány számos olyan új szektorális adót vezetett be (tranzakciós illeték, biztosítási adó, távközlési adó), amely a költségvetés állandó bevétele lett.

A bevételek 2010 és 2015 között 24,5 százalékkal, a kiadások pedig 23,5 százalékkal nőttek, vagyis valódi strukturális változás nem következett be – mindez mintegy 17 százalékos aggregált infláció mellett. Ugyanakkor, az államháztartás kiadásainak szerkezete jelentősen átalakult – írja a funkciók szerinti elemzés alapján az orgánum.

A jóléti kiadásokon spóroltak

A kormány által most nyilvánosságra hozott adatok alapján az említett időszakban átlag feletti mértékben emelkedtek az állami működéssel kapcsolatos bürokratikus kiadások, a rendvédelmi kiadások, valamint jelentősen nőtt az állam gazdasági súlya.

Különösen szembetűnő a növekedés az állam pénzügyi költségvetési kiadásainál – ide tartoznak a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) és a Magyar Államkincstár működésével kapcsolatos pénzek –, ahol az emelkedés öt év alatt 122 százalék volt.

A kormányzati kiadásokon belül nagyot nőttek a rendvédelmi kiadások: erre a célra tavaly már 455,2 milliárdot fordított a kormány, szemben a 2010-es 304,7 milliárd forinttal. A tavalyi kiadásnövekedésben már szerepet játszottak a menekültválság miatti egyszeri kiadások is, de az elmúlt években elindult rendőri bérek emelése is.

A nyugdíjrendszernél, az oktatásnál vagy az egészségügynél már korántsem ilyen rózsás a helyzet – egyedül a kulturális és sportkiadásokra költött lényegesen többet a kormány (sportra 2010-ben 68,1, míg tavaly 149,3 milliárd forint ment el – igaz, ebben nem szerepelnek a társasági adóból átadott támogatások, azaz az úgynevezett Tao-pénzek).

Oktatásra az állam 17,8 százalékkal költött többet, ami éppen csak a reálérték megőrzésére volt elegendő, ugyanis – ahogyan azt már korábban jeleztük – 2010-2015 között 17 százalék volt az infláció.

Az egészségügynél még rosszabb a helyzet: tavaly 2754,9 milliárd forint ment el erre a célra – ez nominálisan csupán 15 százalékos növekedés 2010-hez képest, vagyis a kiadások reálértéke két százalékkal csökkent.

A sort két tétel zárja. Az egyik a honvédelem: e célra tavaly csupán 250,8 milliárd, míg 2010-ben 253,5 milliárd forintot fordítottak. A másik a nyugdíjkiadások: míg tavaly 2987,7 milliárd forintot fizettek ki ezen a címen, 2010-ben 3322,8 milliárd forinttal, igaz, 2012 után megszüntették a korhatár alatti nyugdíjakat – azok szociális ellátássá alakultak át –, vagyis a csökkenés itt látszólagos.

A gazdaságban terjeszkedett az állam

Míg a jóléti területekről visszavonult 2010-2015 között az állam, addig a gazdasággal kapcsolatos kiadásai a jelentősen nőttek, ami főként az uniós támogatásokkal magyarázható. A legnagyobb nyertes a környezetvédelem, ugyanis míg 2010-ben erre a területre alig 307 milliárd forint jutott, tavaly már 1288,1 milliárd. Szintén az uniós támogatásoknak köszönhető a közlekedési beruházások 80 százalékot meghaladó növekedése.

Reálértéken csökkent viszont az államadósság kezelésének költsége: erre a célra tavaly 9,3 százalékkal költött többet az állam, mint 2010-ben, ami szintén jócskán elmarad az ebben az időszakban bekövetkezett 17 százalékos áremelkedéstől.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):