Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete (fotó: http://www.niot.org/)
Novák Benjámin, a Budapest Beacon szerzője Tove Skarstein-nel, Norvégia magyarországi nagykövetével készített interjút az Európai Gazdasági Társulás és a Norvég Alapok pénzeinek felfüggesztésével kapcsolatban.
Az EGT és a Norvég Alap fejlesztési pénzeinek felfüggesztéséről
A Magyarországgal kötött együttműködési megállapodás értelmében kit neveztek meg Nemzeti Fókusz Pontként?
Amikor 2011-ben aláírásra került az együttműködési megállapodás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) jelölték ki, mint a magyar Nemzeti Fókusz Pont. Azonban 2014. január 1-től az NFÜ-t megszüntették, és ez adott okot a támogató országok aggodalmára.
2013 második felétől kezdték leépíteni és január 1-től új rendszer lépett a helyére, és ezzel van a probléma. Az új rendszerben nem szerepel az NFÜ, ezért az nem tekinthető a Nemzeti Fókusz Pontnak, pedig a 2011-es együttműködési megállapodásban egyértelműen ez szerepel.
Folytatott bármilyen konzultációt a magyar kormány a támogató országokkal a tervezett változtatásokról?
Nem. Pedig valójában pontosan ezt kellett volna tenniük, mivel az együttműködési megállapodásban az áll, hogy Nemzeti Fókusz Pontot a támogató országokkal közösen kell kiválasztani. Fel szeretném hívni ugyanakkor a figyelmet, hogy abban semmi különös nincs, ha egy nemzet kormánya – a kedvezményezett ország – úgy dönt, hogy meg szeretné változtatni a Nemzeti Fókusz Pontot. De ha így döntenek, akkor azt velünk, a támogató országokkal közösen, konzultálva kell megtenni. Ez az, ami nem történt meg Magyarországon. A magyar hatóságok előzetes konzultáció nélkül megváltoztatták a Nemzeti Fókusz Pontot.
De mivel itt a mi pénzüket adjuk egy kedvezményezett országnak, úgy gondoljuk, teljesen jogos, hogy csak velünk konzultálva, vagy a beleszólásunk mellett szervezheti át a támogatott ország a Nemzeti Fókusz Pontot. Ebben az esetben nem konzultáltak velünk, ez pedig a megállapodás megszegése.
Mi történt január 1. után?
Nos, kaptunk egy levelet, melyben tájékoztattak bennünket az új struktúráról. Erre úgy válaszoltunk, hogy az új struktúra nem a szabályok és előírások szerint lett kialakítva, és erről előzetesen konzultálni kellett volna. Ezután elkezdtük a konzultációs folyamatot a magyar hatóságokkal, de nem sikerült megállapodásra jutnunk, mert a javaslatuk nem volt elfogadható számunkra, a támogató ország számára. Majd négy hónappal később úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a pénzek folyósítását, mert elengedhetetlenül szükséges, hogy legyen Nemzeti Fókusz Pont.
A döntés részeként az összes támogató ország felfüggesztette a folyósítást?
Igen, természetesen a döntést Norvégia, Izland és Liechtenstein hozta meg. A támogató országok közötti konszenzusra van szükség egy ilyen döntés meghozatala esetében. Ebben az esetben mindhárom támogató egyetértett abban, hogy itt az ideje a támogatások felfüggesztésének.
Milyen egyedi problémákról folyt az egyeztetés?
Normális esetben, az EGT és a Norvég Alap által támogatott 16 ország legtöbbjénél a Nemzeti Fókusz Pont vagy a Miniszterelnöki Hivatal, vagy pedig a Pénzügyminisztérium. Ezzel nincs problémánk, bármelyiket el tudjuk fogadni. A legnagyobb gondunk azzal volt, hogy a Nemzeti Fókusz Pontnak egy központilag igazgatott testületnek kell lennie, amely utasításokat adhat a minisztériumoknak és más ügynökségeknek, ami fontos a programok megfelelő megvalósításához. De ebben az esetben a magyar hatóságok azt terjesztették elő, hogy egy állami tulajdonú cég, a Széchenyi Programiroda legyen a Nemzeti Fókusz Pont, ami nem része a kormány központi igazgatásának. A Széchenyi Programiroda egy állami tulajdonú vállalkozás, de nem része a központi igazgatásnak, ami számunkra nem elfogadható.
Miért aggasztja ez a támogató országokat?
A támogatók azért aggódnak, mert a Széchenyi Programiroda nem része a központi igazgatásnak, ami azt jelenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy például utasításokat adjon a különböző minisztériumoknak.
Az egyeztetések május 9-ig tartottak, amikor felfüggesztették a támogatásokat. Ezt megelőzően úgy érezték a támogatók, hogy nem haladnak a tárgyalási folyamatok?
Úgy éreztük, hogy nem haladnak a tárgyalási folyamatok, és az aggodalmainkat nem veszik figyelembe a magyar hatóságok, legalábbis nem olyan mértékben, ahogy azt a támogatók szerették volna. Amikor a támogatók valóban felfüggesztették a pénzek folyósítását, az egyfajta nyomásgyakorlás a tárgyalópartnerre, hogy dolgozzon komolyabban a megoldáson, mert végülis a megoldás megtalálása mindenki érdeke. Egyébiránt, ha nem sikerül megoldást találni a problémára augusztus végéig, akkor Magyarország elkezd pénzt veszíteni.
Mennyi pénzről beszélünk?
Nos a teljes magyar támogatási összeg a mostani finanszírozási periódusban 154 millió euró. Eddig mindössze 12 millió euró került kifizetésre, úgyhogy nagyjából 142 millió euróról beszélünk. Bár ez az összeg nem olyan nagy, mint az EU kohéziós alapja, ez is jelentős hozzájárulás a támogató országok részéről.
A miniszterelnöki hivatal által elrendelt, az EGT és a Norvég Alap magyarországi partnereinél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által folytatott ellenőrzésekről.
Tehát a magyar kormány úgy reagált, hogy komoly nyomás alá helyezte a magyar civil szektort, különösen az EGT és a Norvég Alap támogatásából részesülő civil szervezeteket.
Április vége felé, épp mielőtt a támogató országok bejelentették a folyósítás felfüggesztését, Lázár János, a miniszterelnöki hivatal államtitkára levelet írt Norvégia EU ügyekért felelős miniszterének. Itt vált forró témává az EGT Alap civil szervezetek támogatása. Lázár a levelében azzal vádolta meg Norvégiát, hogy beavatkozik a magyar belpolitikába. A levél híre a semmiből jött és nagy meglepetést okozott, még Magyarországon is.
Hogyan vált ennyire bonyolulttá a Norvégia és Magyarország közötti egyeztetés?
Ahogy említette, Lázár az EU ügyekért felelős miniszternek írt levelében azzal vádolt az Ökotárs Alapítványt, (a Norvég Civil Alap pénzeit továbbító alapítvány, amely közvetlenül áll szerződéses kapcsolatban az EGT és a Norvég Alap Finanszírozási Mechanizmus Hivatallal) hogy beleavatkozott a magyar politikába, mivel közvetlen vagy közvetett támogatást nyújtott az LMP-nek és ellenzéki pártoknak. Ez természetesen nem igaz.
A civil szektornak adott hozzájárulásunknak az a célja, hogy segítsünk az országban a civil szektor létrehozását. Úgy gondoljuk, hogy a civil szektor fontos szerepet játszik egy jól működő demokráciában. Egyáltalán nem áll szándékunkban beleártani magunkat a magyar politikába. Természetesen a norvég EU ügyekért felelő miniszter ezt Lázárnak küldött levelében egyértelműen megfogalmazta. Nincs ilyen szándékunk. Azt is megírta a levelében, hogy az Ökotárs Alapítványt egy nyílt pályázat során választották ki a civil alap magyarországi alapkezelőjének, nagyon is objektív feltételrendszer szerint – a támogatástovábbítási tapasztalat az egyik ilyen fő feltétel volt – és, hogy a magyar kormány részt vesz a kiválasztó bizottságban, és hogy ott kellene inkább a befolyásával élnie.
A civil szervezeteken keresztül elosztott pénzek kizárólag a támogatóktól érkeznek. Miért fontos ez ebben a vitában?
Azért fontos ez a tény, mert a civil alap nem használ fel magyar közpénzeket. Nincs közük a magyar közpénzekhez. Ezért a KEHI-nek nincs felhatalmazása arra, hogy ezeket a pénzeket vizsgálja. De fontos megjegyezni, hogy a civil alap pénze nem magánpénz és nem adomány. Ez a támogató országoktól érkező pénz. Ezért a mi felelősségünk biztosítani azt, hogy a pénzeket jól költik el, mivel a kormányomnak igazolnia kell a norvég adófizetők felé, hogy ezeket a pénzeket az eredeti szándékkal összhangban költik el.
Néhányan azt sugallták, hogy a magyar kormány csak azért „kreálta” ezt az egész problémát a civil alappal kapcsolatban, hogy elterelje a figyelmet a nagyobb jelentőséggel bíró és égetőbb EGT és Norvég Alap fejlesztési forrásairól.
Ezzel kapcsolatban nem tudok mit mondani, ez két teljesen különböző kérdés.
Mennyi pénzt osztanak szét a civil Alapon keresztül?
Nagyjából 13,5 millió eurót.
13,5 millió euró a 154 millió euróból?
Igen, a teljes támogatás kevesebb, mint 10 százalékát. Ez a támogatási összeg viszonylag kis részét teszi ki a magyarországi támogatásnak.
Mit fűzne Csepreghy Nándor, a miniszterelnöki hivatal helyettes államtitkárának nyilatkozatáshoz, amikor az alábbiakat állította: “Az EGT Civil Alapján keresztül folyósított pénzek magyar közpénzek, nem pedig magánadományok.” Egyetért ön ezzel?
A civil alap pénze nem magánpénz, de nem is magyarországi közpénz. Ez a három támogató ország közpénze. És ez teljesen különbözik a magyar közpénzektől.
Csepreghy azzal vádolja az Ökotárs Alapítványt, hogy megpróbálják a vitát átfordítani úgy, hogy úgy tűnjön, a magyar kormány harcot indított a civil társadalommal szemben. Gondolja, hogy Csepreghy következtetései jogosak?
Minden, amit ezzel kapcsolatban el tudok mondani, az az, hogy a magyar kormány vizsgálatot indított az Ökotárs Alapítvány ellen, anélkül, hogy konzultáltak volna velünk, támogatókkal. Nyitottak vagyunk a magyar kormány aggodalmaival szemben, de először a Finanszírozási Mechanizmus Hivatallal kellett volna felvenniük a kapcsolatot, ezzel szemben nem csak az Ökotárshoz mentek el közvetlenül, hanem a civil alap pénzeinek újraelosztást végző, illetve kedvezményezett szervezetekhez is, amivel indokolatlanul nagy nyomást helyzetek rájuk, és arra kényszerítették őket, hogy átadjanak olyan dokumentumokat, amelyek természetüknél fogva is bizalmasak. Nyitottak vagyunk meghallgatni bárki aggodalmát, még a magyar kormánytól érkezőket is, de velünk, mint támogatókkal fel kell venni a kapcsolatot azért, hogy együtt dolgozhassunk a probléma megoldásán.
Csepreghy azt mondta, nem igazságos, hogy bizonyos esetekben a civil alap pénzügyi támogatást nyújt az általa „bal-liberálisnak” nevezett civil szervezeteknek. Van abban bármiféle politikai motiváció, hogy mely civil szervezet részesül támogatásban?
Természetesen nincs. Ez nem így működik. A civil alap nagyon áttekinthető módon, a magyar kormánnyal egyetértésben került felállításra. Fontos, hogy azt se felejtsük el, a civil alap azért célozza meg az elsőbbségi területeket, mert ez a civil alap nem bármiféle civil szervezet támogatására jött létre. A célcsoportban egyértelműen és leszűkítve szerepelnek az elsőbbségi területek. Ezek között az elsőbbségi területek között szerepelnek a demokrácia elősegítése, környezetvédelmi kérdések, emberi jogok, más olyan területek, amelyeket fontosnak tartunk. Nyilvánvaló, hogy azok a szervezetek, amelyek támogatásért folyamodnak a civil alaphoz, ezeken a területeken végzik a tevékenységüket. A kiválasztott projektek az alapján kerülnek kiválasztásra, hogy segíteni tudják-e a az adott elsőbbségi terület kitűzött céljának elérését, elég erősek-e technikai értelemben, illetve, hogy megfelelnek-e a nagyon objektív is feltételrendszernek,ami ahhoz szükséges, hogy megkapják a támogatást. Nincsenek figyelembe véve politikai szempontok, hogy egy adott szervezet kapcsolatban áll-e az LMP-vel, a szocialistákkal, a Fidesszel, vagy bármely másik szervezettel. Ha a projekt megfelel az elsőbbségi terület céljainak, és képes megfelelően megvalósítani a projektet, akkor ezt fogják figyelembe venni.
A Magyarország és az EGT között folyó egyeztetések helyzetéről
A kormány-barát Magyar Nemzet Online jól értelmezte, hogy a magyar egyeztetés az EGT támogató országokkal Brüsszelben sikeres volt?
A nagyobbik támogatás még mindig fel van függesztve. A végleges megállapodás még nem született meg. Bár jelentős előrelépés történt a brüsszeli egyeztetés során, és a magyar fél számos változtatási javaslatot tett arra nézve, hogy megfeleljen az elvárásainknak, még vannak olyan jelentős technikai kérdések, amelyekkel foglalkozni kell. A norvég küldöttség, beleértve az izlandi és a liechtensteini tagokat is, elmondták, addig nem fogják a felfüggesztést megszüntetni, amíg a magyar kormány nem állíttatja le a KEHI vizsgálatát a civil alap pénzeiből részesülő szervezeteknél.
A támogató országok meghívták a magyar hatóságokat, hogy vegyenek részt egy ellenőrzésben a civil alapnál, amelyre ősszel kerül sor, ha aggodalmaik vannak az Ökotárssal kapcsolatban. Amit észre kell venni itt, hogy a támogató országok érdeke az, hogy az Ökotárs alapkezelőként a megjelölt funkciók szerint működjön, a szabályok és követelmények betartása mellett. Az ősszel esedékes vizsgálat egy független vizsgálat lesz, amire meghívtuk a magyar hatóság képviselőit is. A KEHI egyoldalúan nem végezhet ilyet.
A támogatók feltétele a felfüggesztés feloldására csak a KEHI vizsgálat leállítása volt? Más nem merült fel?
A KEHI vizsgálata legalábbis az egyik fő akadálya annak, hogy az EGT és a Norvég Alap pénzeinek folyósítása folytatódhasson. Szerintünk le kell állítaniuk az egyoldalú vizsgálatot, és a Finanszírozási Mechanizmus Hivatal aggodalmaival kellene foglalkozniuk, amiért az Ökotárs a felelős. Be kell fejezniük az indokolatlan nyomásgyakorlást a civil szervezetekre.
Az EGT és a Norvég Alap hivatalos döntésének a felfüggesztéséről és az Európai Bizottság azon döntése közötti kapcsolatról, hogy nem fogadnak be további számlákat Magyarországról.
Az Európai Bizottság hivatalosan nem függesztette fel a fejlesztési alapok folyósítását Magyarországra. Pusztán arra kérte Magyarországot, hogy ne küldjön több számlát Brüsszelnek, amíg nem ad megfelelő magyarázatot a bizottságnak arra, hogy miért vezette be az EU források adminisztrációjának új rendszerét. Ezzel szemben az EGT és a Norvég Alap hivatalosan is felfüggesztette a fejlesztési források folyósítását. Van kapcsolat a kettő között?
Az Európai Bizottság által a magyar kormánnyal szemben emelt kifogások nem hasonlíthatóak össze az EGT és a Norvég Alap támogatóinak kifogásaival. Azonban mind az EGT és a Norvég Alap, mind pedig az Európai Bizottság kifogása abból ered, hogy megszüntették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.
Ön tudja, hogy az Európai Bizottság megoldásra jutott-e már Magyarországgal kapcsolatban és folyósítja-e a pénzeket Magyarországra a jelenlegi finanszírozási periódusban?
Erről nem engem kellene megkérdeznie. Az Európai Bizottság tudna erre válaszolni. Természetesen az Európai Bizottságot, így az EU-s forrásokat szintén érintették azok a változások, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bezárása jelentett. Teljesen normális dolog, hogy minden támogató, függetlenül attól, hogy ki az, biztos akar lenni abban, hogy az új felállás is elég erős és stabil, rendelkezik a megfelelő képességgel és az átlátszó gyakorlatoknak megfelelően végzi a tevékenységét. Mindannyiunknak azonos aggodalmaink vannak.
Azok a jelentős változások, amelyek az NFÜ megszüntetéséből fakadnak,vitán felül nagy jelentőséggel bírnak mind az EU-s források,mind pedig az EGT és a Norvég Alap támogatói számára. Emiatt ragaszkodunk ahhoz az EGT és a Norvég Alap támogatójaként ahhoz, hogy a források felhasználását a Nemzeti Fókusz Pont kezelje, ami lehet a Pénzügyminisztérium, vagy a miniszterelnöki hivatal is, biztosítva a legnagyobb szintű elszámoltathatóságot.
Hivatkozás:
Norvég Alap: sikeresen tárgyaltak, kehi.kormany.hu; 2014. június 13.