Középső sor, balról jobbra: Orbán Gáspár, Orbán Viktor és Csányi Sándor

Hosszú elemzést közölt a 444 a Fidesz-közeli újburzsoázia néhány kiemelkedő alakja és a Csányi Sándor vezette OTP közötti kapcsolatról. Csányi — aki ebben a leosztásban az oligarchák bankára — pénzintézete legalább huszonhatmilliárd forintot hitelez a Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz vagy éppen idősebb és ifjabb Sánta Jánoshoz köthető cégeknek.

Az állam aktív szerepet vállal az új, úgynevezett „nemzeti” (Fidesz-közeli — a szerk.) burzsoázia és elit létrehozásában — írja a 444. Amellett, hogy a fideszes többségű Országgyűlés e „nemzeti” tőkések igényeinek megfelelően hoz törvényeket, az állam döbbenetes mennyiségű pénzt is juttat ennek az új osztálynak a közbeszerzési eljárások és a jövedelmező állami megbízások segítségével. A „nemzeti” tőkéseknek azonban rengeteg hitelre is szükségük van — írja a lap, amely emlékeztet: „az eredetileg exportfinanszírozásra létrehozott, állami Eximbank hitelez” Vajna András Fidesz-közeli kaszinómogulnak és filmügyi kormánybiztosnak a TV2 megvásárlására és működtetésére, és juttat hiteleket a „nemzeti” tőkéseknek a növekedéshez és terjeszkedéshez.

Az Eximbank hitelez Garancsi István hazai vállalkozásainak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai pedig kölcsönt nyújtanak Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamásnak — olvasható a cikkben. A Szemerey tulajdonában lévő Növekedési Hitelbank (NHB) óriási hiteleket kapott kedvező feltételek mellett a növekedési hitelprogram keretében az MNB-től, a forrásokat pedig Szemerey egyéb cégeinek üzleti tevékenységére, valamint a család barátainak üzleteire fordították.

A 444 szerint ez az új osztály immár egy újabb, magánszférából érkező hitelforrásra, a Csányi Sándor által vezetett OTP Bankra is számíthat.

Mészáros Lőrincnek, a gázszerelőből lett fideszes felcsúti polgármesternek és milliárdos oligarchának a második Orbán-kormány idején történt felemelkedése a siker iskolapéldája lehetne a Harvard Business Schoolon. Nem zárható ki az sem, hogy Mészáros valójában valaki más strómanja, mindenesetre a papíron az ő tulajdonában lévő cégek üzleti beszámolói nem hazudnak.

„Nem csoda hát, hogy mások is részt akarnak venni ebben a sikertörténetben. Sajnos az átlag magyar ebből a gazdasági csodából ki van zárva, nem mehetünk be a Budapesti Értéktőzsdére Mészáros-részvényeket venni, hogy társtulajdonosok legyünk. Mégis van olyan tőkepiaci szereplő, amelynek sikerült egy kis részt kiharcolnia magának ebben a történetben, és ez az OTP” — írja a 444.

Mészáros cégeinek nem okoz gondot igen jövedelmező állami megrendelésekhez — ami amúgy az üzleti szféra egyik legkorruptabb szegmense Magyarországon — jutnia. Cégei számos területen sikeresek, legyen szó a mezőgazdaságban szektorról, vagy épp a — közvetítőkön keresztül futtatott — szállodaiparról. Mészáros cégei ugyanakkor hiába működnek „a versenyszférában példa nélkülien magas nyereséghányaddal, a profitot jellemzően osztalék formájában ki szokta venni”, ezért „szükség van forgóeszközökre, anyagra, és ehhez folyamatos likviditás kell” — magyarázza a portál, hozzátéve, hogy „Mészáros cégei szinte csak az OTP-től vettek fel pénzt, méghozzá nagyon sokat”.

„A nyilvános adatok alapján a Mészáros Lőrinchez közvetlenül köthető cégek 2014 szeptember és 2016 április között legalább 10,9 milliárd forint olyan OTP-hitelhez jutottak, ahol a hitelek fedezetét a cégek birtokában álló tárgyak, eszközök jelentik” — olvasható az elemzésben.

Ez azt jelenti, hogy Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója tényszerűen Mészáros Lőrinc bankára — állítja a lap. „Az elmúlt években Csányi Sándor nemcsak a legnagyobb magyar agrárvállokozóvá vált, hanem komolyan vehető vetélytárs nélkül uralja a mezőgazdaság bizonyos területeit”, ezáltal Mészáros legjelentősebb és legfontosabb versenytársa az agrárpiacon — teszik hozzá.

A 444 a szerinte várható Csányi-Mészáros ellentétre hívja föl a figyelmet: „A Mohácson épülő óriási, 15 milliárdos vágóhíd például az ő érdekeltsége, ha ez a cég év végén elkezdi a termelést, akkor a Csányi-féle Bonafarm csoport két tagjával, a Dalmand Zrt-vel és a Bóly Zrt-vel valamint a Pick Szeged Zrt.-vel kiegészülve Csányi válik az ország legnagyobb húsipari befektetőjévé. A húsiparban egyébként jelen van Mészáros Lőrinc is, a sertéstenyésztés mellett a Bakonyhús Kft-vel, és az elmúlt hetekben szóba került az is, hogy megvenné a bajba került Pápai Húst. Ez persze nem egy kaliber Csányi érdekeltségeivel, de amilyen tempóban Mészáros minden másban is gyarapodik, előbb-utóbb biztosan lesz súrlódás.”

A lap szerint mindenesetre azt „még csak találgatni lehet”, hogy Csányi és Mészáros között kooperáció vagy konfrontáció következik-e az agráriumban.

Az elemzés Garancsi István Fidesz-közeli oligarcha szerepével is foglalkozik. A Videoton FC elnöke a poszt-Simicska korszak egyik legfontosabb vállalkozója lett, miután Orbán és Simicska összerúgta a port. Garancsi érdekeltségekkel rendelkezik az építőiparban, a futballban — amellett, hogy a Videoton elnöke, a Csányi által elnökölt Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségi tagja —, a földgáz-kereskedelemben és a bankszektorban is. Céginek szintén az OTP hitelez. Garancsi építőipari vállalkozásának, a Market Építő Zrt-nek az OTP például négymilliárd forintos hitelt nyújtott. Ebből két és fél milliárd éppen a Csányi-közeli mohácsi vágóhíd kivitelezésére kapott hitel, másfélmilliárd pedig „az […] Eximbank által is finanszírozott projektje, a Párisi-udvar kivitelezési munkáit finanszírozza”. A Market Építőt ugyan az Unicredit és a K&H is hitelezi, „de mind a két OTP-hitel azután jött, hogy Garancsi átvette a céget” — állítja a 444.

Az orgánum szerint Garancsi több mint száz cégben tölt vagy töltött be funkciót, „szóval nem könnyű áttekinteni, hogy egész pontosan mit csinál”. Mindenesetre az OTP számos, Garancsihoz köthető céget hitelez.

Az OTP által hitelezett oligarchák sorában a 444 megemlíti a dohányban utazó hódmezővásárhelyi milliárdos Sánta János Józsefet és fiát, Sánta János Istvánt, Lázár János kancelláriaminiszter jó ismerőseit, a hírportál egyes forrásai szerint barátait.

„A Lázárral ápolt személyes viszonynál mindenesetre beszédesebb, hogy a trafikrendszer — eufemizmussal élve — átalakítását levezénylő Lázár gyakorlatilag olyan törvényt vitetett át a parlamenten, amit Sánta Jánosék Continental nevű cégénél írtak. A trafikpályázatokon a céghez kötődő emberek agyonnyerték magukat, később az NGM-nél olyan dohányipari különadót találtak ki, ami a Contientalon kívül minden céget súlyosan megterhel, aztán nem olyan rég egy csapásra a Continentalhoz került a dohány-nagykereskedelem is, hogy nem sokkal később kiderüljön, hogy feleannyit fizettek a koncesszióért, mint amiről szó volt. Sánta egyébként — Orbán hívó szavára – a párt/kormányzati szócső Magyar Időkbe (korábbi nevén Napi Gazdaság — a szerk.) is beszállt tulajdonosként” — írja a lap.

A Continental és az ugyancsak a Sánta-kötődésű Tabán Trafik 2014 októberében jutott öt-ötmilliárd forint OTP-hitelhez, „és mindezt megfejelte a két cég anyacégének, a Sánta családjának tulajdonában lévő Ventas Coffee-nak juttatott egymilliárd forintos hitel, szintén az OTP-től”.

2013 és 2015 között Csányi Sándor és Lázár János többször is beszólt egymásnak a nyilvánosság előtt, 2015-ben azonban kibékültek — emlékeztet a 444, hozzátéve, hogy bár a második Orbán-kormány az FHB-Takarék-Posta-MFB integrációval igyekezett versenytársat állítani az OTP-nek, „ez a kísérlet egyelőre nem hozott áttörést, inkább döcög”.

Miközben „a Csányi Sándor által vezetett bank őrzi pozícióit”, az OTP elnök-vezérigazgatója, egyben a leggazdagabb magyar állampolgár nem fogalmaz meg „magánemberként nyilvánosan éles kritikákat a kormánnyal szemben” — írja a portál.

Az OTP-csoport 2015 végi, úgynevezett konszolidált beszámolója szerint 1,804 billió forintot hitelezett magyar közép- és nagyvállalatoknak, s ebből legalább huszonhatmilliárd, ami Mészárosnak, Garancsinak és a két Sánta érdekeltségeinek ment. „Ami talán azt is jelenti, hogy a legnagyobb magyar bank a kormányközeli üzletemberek sikereihez kötötte saját útját” — zárul a 444 elemzése.