A Transparency International hétfőn közzétett tanulmánya szerint Magyarország továbbra is a külföldi vesztegetés elleni egyezményt korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem javít a helyezésén. A legaggasztóbb továbbra is a legfőbb ügyész szinte korlátlan hatalma, valamint hivatali idejének korlátlan meghosszabbíthatósága, de a közérdekű bejelentők is veszélyben vannak.

A Transparency International (TI) immár tizenegyedik alkalommal vizsgálta, hogy a kormányok hogyan hajtják végre a külföldi befektetések korrupcióját felszámolni hivatott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyezményét. Az eredmény továbbra is lesújtó: a korábbi évekhez hasonlóan idén is mindössze négy ország – az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc – alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit. Az említett négy ország 2011 és 2014 között 215 büntetőeljárást folytatott le külföldi befektetések során vesztegető vállalatokkal szemben, és 59 új eljárást is indított. Ugyanezen időszakban a többi 37 országban összesen 93 nyomozás indult, melyből csak harmincat sikerült lezárni.

Magyarországgal – amely az egyezményt közepes mértékben vagy korlátozottan végrehajtó tizenöt ország között szerepel – kapcsolatban a tanulmány kiemeli: megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége, továbbá a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét sem. További súlyos probléma, hogy a legfőbb ügyész meghatározó befolyást tud gyakorolni a nyomozásokra, mindezt pedig tetézi, hogy a parlamenti képviselők kétharmada által megválasztott legfőbb ügyész a kilencéves mandátumának elteltét, illetve a hetvenedik életévének betöltését követően is mindaddig hivatalban marad, amíg az utódját – szintén kétharmados többséggel – meg nem választják. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti képviselők egyharmada az új legfőbb ügyész megválasztásának a megakadályozásával az idők végezetéig hivatalban tarthatja a regnáló legfőbb ügyészt.

Korábban az Európa Tanácsnak (ET) a jogállamiság érvényre jutását vizsgáló testülete, a Velencei Bizottság és a korrupció elleni országok csoportja (GRECO) is igyekezett fölhívni a figyelmet a legfőbb ügyésszel kapcsolatos szabályozás hibáira, úgy tűnik, mindhiába.

A közérdekű bejelentők sem számíthatnak túl sok jóra: a tanulmány szerint tényleges védelmük hiánya tovább rontja a magyarországi korrupció elleni küzdelem hatékonyságát. Emiatt azok a polgárok, akik korrupcióra vonatkozó bejelentést tesznek, vagy nyilvánosságra hozzák az általuk észlelt korrupciós ügyet, nem számíthatnak arra, hogy az állam megvédi őket. Ehelyett megtorlás, sőt, hatósági vegzálás is várhat rájuk.

Bár Magyarország az elsők között írta alá az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét, ez az elmúlt tizenöt évben mégsem segített a korrupció megfékezésében – idézi közleményében Ligeti Miklóst (képünkön) a TI. A szervezet jogi igazgatója arra hívta föl a figyelmet, hogy a tanulmány szerint a magyarországi bűnüldözés évek óta egyetlen komoly nemzetközi vesztegetési ügyet sem tudott feltárni. Áttörést az hozhatna, ha a kormány, a hazai civilszervezetek és a nemzetközi szervezetek ajánlásait megfogadva, valós védelmet nyújtana a közérdekű bejelentőknek, és garantálná a nyomozások befolyásmentességét.

A Berlinben működő TI globális titkársága szerint a gazdasági szereplőknek és a korrupció ellen küzdő civilszervezeteknek is nyomást kellene gyakorolniuk a kormányokra az egyezmény következetes alkalmazása érdekében.

Ez a TI Magyarország saját tanulmánya, tehát az eredmény egyáltalán nem lepett meg – mondta Ligeti az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden. A kritika évek óta ugyanaz, amely azonban sajnos süket fülekre talál – tette hozzá. A szervezet jogi igazgatója szerint az a rendszer eleve nem lehet hatékony, amelyben a legfőbb ügyész indoklás nélkül bármely ügybe bele tud avatkozni. Bizonyíték semmire sincs, a magyar modell ugyanakkor igen nagy esélyt ad a korrupcióra – jegyezte meg Ligeti.

Közel százhúsz éve, 1896-ban Magyarország első bűnvádi törvényjavaslata készült. Akkor a képviselőházi vitában elhangzott, hogy szükséges kiegészítő megoldásokat biztosítani arra az esetre, ha az ügyész tétlen maradna, vagy tévedne szakszerűtlenség vagy rosszul fölmért politikai befolyás okán. A válasz erre a pótmagánvád intézménye volt, amelyben a sértett maga vihette az ügyet bíróság elé. Ma ez csökevényesen áll csak rendelkezésre, ráadásul pont korrupciós ügyekben áll fenn a probléma, ahol nincs egyedileg azonosítható sértett, csak az egész társadalom a kárvallott – mondta a TI jogi igazgatója.

Ligeti a közérdekű bejelenésekkel kapcsolatban megjegyezte: bár a kormány, a korrupció elleni program idén februárban vitára bocsátott tervezetében vállalta a bejelentők védelmének megerősítését, a végleges korrupció elleni stratégia már nem számolt ezzel a lehetőséggel.

Szerinte amilyen körülmények között zajlanak a magyar eljárások, ahogyan a magyar hivatalok működnek, remény sincs arra, hogy a magyarországi korrupciót eredménnyel csökkentsék.