Pintér Sándor titkosszolgákat ültetne a tv-k, rádiók és internetes portálok szerkesztőségeibe, legalábbis így értelmezhető a belügyminiszter által jegyzett múlt heti javaslat. Szőcs Géza miniszteri biztos is az újságírók között tenne rendet, méghozzá a szemet szemért elv alapján. A belügyminisztérium nem tagad, a kormány viszont igen.

Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a tartalomszolgáltatók – tv-k, rádiók, híroldalak – kötelesek lennének a jövőben munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit. Többek között erre is lehetőséget biztosítana a nemzetbiztonsági törvény, melyet Pintér Sándor belügyminiszter (képünkön) javaslatára írnának át – írja az Index. A rendvédelmi szervekről szóló harmincnégy oldalas módosítócsomagot a múlt héten nyújtotta be a belügyi tárca vezetője.

A szervezetek között – melyekbe a nemzetbiztonság titkosszolgákat delegálhatna – nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szerveket, tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezeteket, hírközlési és postai szolgáltatókat, energiaellátót, hadiipari kutatással foglalkozó üzemeket és intézményeket találni. Pintér azonban az érintett szervezetek közé sorolná még a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókat is, de hogy ez utóbbiak közé mi tartozik, azt a szakminiszter nem részletezi. Egyelőre más törvény sem definiálja, milyen tartalomszolgáltatókról van szó.

Pintér a módosítást mindenesetre azzal indokolja, hogy a hírközlési és postai piac liberalizációja és a kormányzati struktúra átalakulása teszi szükségessé a változtatást.

Harangozó Tamás, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezető-helyettese egy kedden benyújtott módosító javaslatában el is törölné az idevonatkozó passzust, szerinte ugyanis a módosítás akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján a hírportálokat, rádiókat, és televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek.

Az ellenzéki politikus szerint ráadásul csak egy kormányhatározatra lenne szükség ahhoz, hogy bármikor bővítsék az érintett szervek körét.

Az Index kérdésére a belügyminisztérium nem cáfolta, hogy a módosítást így is lehet értelmezni, ugyanakkor hozzátették, hogy „a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni”. Eszerint tehát akár ki is kerülhet rendelkezés a tervezetből, amennyiben a testület úgy határoz.

Szemet szemért, fogat fogért

„Igen, szigorú vagyok és indulatos. Törvény- és rendpártibb lettem, mint voltam. A tényleges katasztrófaokozás és a közmorál ellen végbevitt merényletek példás szankcionálásának híve lettem” – írja a Mandineren Szőcs Géza, a botrányosra sikerült milánói expóért felelős miniszteri biztos.

Szőcs azért lett ilyen dühös, mert az Index részletesen, cikksorozatban foglalkozott azzal, hogy milyen megkérdőjelezhető döntéseket hozott a magyar pavilonos szereplés körül Milánóban. „A milánói világkiállítás minden idők egyik legdrágább magyar kulturális programja volt, különösen, úgy, hogy a befektetett 5,2 milliárd forint egy jelentős részét sehol nem látható programokra költöttek el” – írta többek között a hírportál.

Emiatt, illetve azért, hogy a jövőben az újságírók ne nagyon fogalmazhassanak meg ilyen, és ehhez hasonló vádakat oly könnyen, Szőcs a médiatörvényt is megváltoztatná, méghozzá az alábbiak szerint: „Igen, tudnék javasolni megoldást. A sajtó hitelének helyreállítását törvényi eszközökkel. A tudatos, nyilvános hazugság közbűnténnyé nyilvánítását. A kártérítési elvek szigorítását. Például: ha egy lap leírja valakiről, hogy ellopott 100 millió forintot, azt az állítást gyorsított eljárásnak kell tisztáznia. És ha a megvádolt személy valóban ellopott 100 millió forintot, a legnagyobb szigorral kell lecsapni rá. De ha az ellenkezője bizonyosodik be – hogy az újságíró hazudott -, akkor neki kelljen kifizetnie az erkölcsi kárt, amelyet okozott. Hogy mennyit? Hiszen világos, nem? Százmillió forintot. Ekkorát hazudott, ekkora erkölcsi kárt okozott, ezt kell megtérítenie.”

A kormány szerint nem lesznek szerkesztőségi kémek

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleménye szerint „félremagyarázás, hogy titkosszolgálati munkatársak kerülnének az online tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe”.

A javaslatot „a magyar ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak” – áll a közleményben.

A javaslat „azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt”, nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában, vagyis, hogy a távközlési szolgáltatóknál – például a mobiltelefon-társaságoknál – legyenek ilyen alkalmazottak.

Arra, hogy a „tartalomszolgáltató” szó miért szerepel a törvényjavaslatban, a közlemény nem tér ki.