Néhány napja terjedelmes publicisztikát közölt a Látószög blogon Schmidt Mária. Az erősen Fidesz-közeli történész Soros György világuralmi ambícióiról írt értekezését a hungarianspectrum.org szedte ízekre. A lap ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Terror Háza főigazgatójának volt egy elmélete, majd ezután keresett valami „bizonyítékot”, amellyel azt alátámaszthatja.

„Ahhoz, hogy Soros kivásárolhassa a baloldalt, és mellékesen a liberalizmust is, szükséges feltétel volt az Egyesült Államok Demokrata Pártjának megvásárlása” – írta a Látószög blogon vasárnap megjelent terjedelmes publicisztikájában – ha úgy tetszik, nem tudományos értekezésében – Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. A CEU „nemhogy nem járul hozzá a társadalomtudományi gondolkodás plurálissá válásához, hanem az amúgy is hatalmas helyzeti előnyből induló posztkommunisták egyoldalú támogatójává válva, mindösszesen annyi történt, hogy a marxisták újabb, most már nyugati képviselői is megérkeztek hozzánk” – vélte egyebek mellett az erősen Fidesz-közeli történész. Mellékszálként megjegyzendő: a dolog szépséghibája, hogy Schmidt Mária fia, Ungár Péter, a Lehet Más a Politika (LMP) elnökségi tagja a CEU-ra járt.

A történészi szemmel meglehetősen ingatag lábakon álló művet a hungarianspectrum.org elemezte.

Bár az írás bevallottan nem tudományos értekezés, egy történésztől mégiscsak azt várnánk, hogy ellenőrzi a tényeket, s hogy nem von le vakon következtetéseket erősen megkérdőjelezhető források alapján, mindenféle fenntartás nélkül – írja a lap, amely szerint mindez arra enged következtetni, hogy a Terror Háza főigazgatójának volt egy elmélete, majd ezután keresett valami „bizonyítékot”, amellyel azt alátámaszthatja. Úgy tűnik, Schmidt Máriát nem zavarta, hogy a sztorijának nincs semmi értelme, és az „inkább hangzik a fantáziája szüleményének, mint ténynek” – teszi hozzá a hungarianspectrum.org cikkének szerzője, Balogh S. Éva.

Bányák Koszovóban

A lap egy koszovói esetet hoz föl példaként, amivel a Fidesz-közeli történész elbeszélése szerint Soros elég jól járhatott. Schmidt Mária két szervezetet is említ a Trepca melletti bányák bezárásával kapcsolatban. Az egyik az International Crisis Group (ICG), mely még a háború kitörése előtt megállapította, hogy Koszovó jövője szempontjából döntő fontosságú lenne a helyi bányatermelés felfuttatása, a kitermelés ugyanakkor alulfinanszírozott, az üzemek rosszul vezetettek, a természetre és az egészségre károsak. Schmidt abban nem téved – így a hungarianspectrum.org –, hogy Soros György és fia, Alexander benne voltak az ICG igazgatóságában, azt viszont elfelejti megemlíteni, hogy ott ült mellettük 41 másik igazgatósági tag – összesen 33 országból. Arról sem tesz említést, hogy az ICG költségvetésének nagy része kormányok és vállalatok hozzájárulásaiból származik, s csak kisebb részét teszi ki az alapítványok és magánszemélyek hozzájárulásai.

A másik az Orvosok Határok Nélkül (MSF), melyből a koszovói háború kitörése után az országba bevonuló, s a bányákat kisajátító ENSZ-erők helyi vezetője, Bernard Kouchner is érkezett. Aztán jött Soros, és befektetett.

Schmidt értekezésében a Trepca-sztori a magyar származású amerikai üzletember „ragadozó világátformálásának” prototípusaként szolgál – írja a lap. A recept: a gátlástalan pénzember talál egy gazdaságilag ígéretes projektet, odaküldi az (ál)civiljeit, akik destabilizálják a régiót, majd lefizeti a médiát, káoszt teremt, végül – amikor minden tönkrement – felajánlja a segítségét az újjáépítéshez, mindeközben szemezgetve a legjobb üzleti lehetőségek közül.

Csakhogy – így a hungarianspectrum.org –, ha egy pillantást vetünk az Open Society Foundations (OSF) által pénzelt szervezetek listájára, akkor láthatjuk, hogy az Orvosok Határok Nélkül nem kap(ott) egy árva fityinget sem Sorostól, vagyis a bányák civil szervezeteken keresztüli bezáratásával – majd „einstandolásával” – kapcsolatos összeesküvési-elmélet megdőlni látszik.

Az orosz meló

Kínos kezdés után kínos folytatás: Schmidt Mária értekezése szerint Soros gyakorlatilag egy személyben volt a felelős az 1998-ban kirobbant orosz pénzügyi válságért azzal, hogy a Financial Times-ban megjelent levelében abbéli meggyőződésének adott hangot, miszerint az orosz gazdaság erősen felülértékelt, ezért a rubel 15-20 százalékos leértékelését sürgette. Balogh S. Éva szerint nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, hogy az ember belássa: egy levél önmagában édeskevés lett volna a rubel összeomlásához.

A befektetési szakembereket tömörítő nemzetközi CFA Institute egyik munkatársa az orosz válságról azt írta, hogy az valójában az 1997-es ázsiai valutaválság (Asian flu) továbbterjedése volt. „A csökkenő gazdasági eredmény, a zuhanó olajárak, a hatalmas államháztartási deficitek és az erősödő dollárhoz rögzített valuta túlterhelték a pelyhesállú orosz kormányt. Hogy fenntartsák a dollárhoz kötött árfolyamot, Oroszország a devizatartalékaiból elkezdett Rubelt vásárolni, ám ahogy az ország fokozatosan elkezdte felhasználni devizatartalékait, hamar egyértelművé vált, hogy az hamarosan elfogy. Ekkor az orosz kormány már nem volt képes tartani a dollárhoz rögzített rubel-árfolyamot. Miután a tartalékok elfogytak, Oroszország fizetésképtelenné vált, és leértékelte a Rubelt a külföldi piacokon” – írta Ron Rimkus. Sehol egy szó Soros Györgyről.

Baloldal=Soros

Az „alternatív történelmi tények” után a lap cikke rátér Schmidt baloldallal kapcsolatos vádjaira. „Soros tehát foglyul ejtette a baloldalt, mely mára gátlástalanul kiszolgálja a globális nagyvállalatok és globális pénzügyi szereplők érdekeit” – írja a Terror Háza igazgatója. Szerinte ez az oka annak, hogy a baloldal élén már csak jól fésült üzletembereket, bankárokat, nagyvállalati menedzsereket, illetve olyan politikusokat látunk, akikből előbb-utóbb nagyvállalati lobbisták lesznek (Clinton, Schröder, Blair, Kern, Macron, Schulz, Gyurcsány, Bajnai).

„Ahhoz, hogy Soros kivásárolhassa a baloldalt, és mellékesen a liberalizmust is, szükséges feltétel volt az USA Demokrata Pártjának megvásárlása” – folytatja a történész, aki ennek bizonyítékát a

Saturday Night Live című televíziós showban látja, hiszen a műsor írói is tényként kezelik mindezt. Ám ez még mind semmi: Soros valahogy elintézte, hogy elfogadják a 2002-es McCain-Feingold féle pártfinanszírozási törvényt, ami Schmidt értelmezése szerint pénzügyi függésbe kényszerítette a Demokrata Pártot: „a Soros által létrehozott kampánytámogatással és szervezéssel foglalkozó szervezetek életfontosságúvá váltak a Demokrata Párt számára.”

Komment nincs, csak a néma döbbenet.

Mi voltunk a kísérleti egér, de amúgy is mindenhol ott van

Schmidt értekezése szerint Magyarország Soros számára a kísérleti egér szerepét töltötte be: „nálunk próbálta ki, hogyan, milyen szervezetekbe érdemes befektetnie, milyen hálózatot kell létrehoznia ahhoz, hogy érdekeit minél hatékonyabban képviselhesse”. Az Antall-, majd Boross-kormány nem volt partner a ködös ügyletekben (később a Horn sem az OTP bekebelezési kísérletének kapcsán), ezért Sorosnak a liberális értelmiségiekre kellett koncentrálnia: csaléteknek használta a roma-programokat, vagy a kórházak eszközellátását. „Az emberi jogokat Soros és aktivistái olyan gumifogalommá változtatták, ami tetszés szerint tágítható, bővíthető, és alkalmazható” – írja a történész. „A magyar kulturális és társadalomtudományi életben a Soros által támogatottak jelentős, sőt domináns pozíciókat foglaltak el” – teszi hozzá. Mára pedig Soros és a baloldal (ugye) egy és ugyanazzá vált.

„Mindenki előtt világos, hogy Soros »civiljei« vagyis hálózata állt a színes forradalmak mögött Ukrajnában, Grúziában, de Janukovics megbuktatásában is benne volt a keze, ahogy az arab tavaszban is” – folytatja Schmidt a nemzetközi vizekre evezve. Szerint most az Európai Unió a soros, benne Magyarországgal, de nem folytatjuk, mert ennél jobb szóviccel nem is lehetne lezárni a dolgot.

Az állandó ellenségkeresés/kreálás és a gyűlölet szítása Orbán hatalmának kulcsa: ha nem jár sikerrel, elveszíti a népszerűségét – elemez a cikk szerzője. Mindezek kapcsán természetesen a CEU ügye is előkerül, ami a lap szerint egyrészt nem az egyetem budapesti bezáratásával fog véget érni, ezért Schmidt – mivel Balogh S. Éva szerint ezzel ő is tisztában van – megelégszik azzal, miszerint a törvénnyel a kormány azt üzeni, hogy „Soros György mégsem mindenható, és nem is sebezhetetlen”.

A hungarianspectrum.org cikkének végkövetkeztetése, hogy amennyiben ezzel az ideológiával átitatott hatalom azon az úton halad, amit 2010-ben megkezdett, akkor a Soros György által „megmérgezett” fiatalok az országhatárokon kívül fogják megtalálni a számításukat, az meg azért elég jól látszik, hogy ők sokan vannak, elvesztésük tehát igen érzékenyen érintené Magyarországot.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):