Újabb – ezúttal a fővárosi Teleki Blanka Gimnáziummal közösen írt – nyílt levelet tett közzé a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete. Balog Zoltán emberminiszter szerdán személyesen hallgatta meg a miskolci tanárok panaszát, de sok újat nem tudott meg tőle a nagyérdemű. Egy biztos viszont: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ marad. Balog szerint egyébként azok a finanszírozásbeli gondok – mint például hogy a szülők visznek gyümölcsöt, WC-papírt, vagy a tanárok veszik a krétát – olyan problémák, amelyek már az ő gyerekkorában is megvoltak.

Újabb nyílt levél került nyilvánosságra a Tanitanek.com-on, melyet ismét a levelével elégedetlenségi mozgalmat elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara jegyez. E levél immár nemcsak a miskolciaké, a Herman Ottó pedagógusai közösen írták a korábban szintén nyílt levelet megfogalmazó zuglói Teleki Blanka Gimnázium tanáraival.

A két iskola nyílt levelében tulajdonképpen nyomatékosítják a korábban már fölvázolt, közoktatást sújtó rendszerszintű problémákat, egyúttal arra kérik Balog Zoltán emberminisztert (képünkön), hogy segítse a pedagógustársadalmat az áldatlan állapotok föltárásban, és a problémák orvoslásában.

A Teleki és a Herman Ottó hat pontban foglalta össze észrevételeit, melyeket az alábbiakban minimális szerkesztéssel közlünk:

Túlzott központosítás

Az állami fenntartást, felügyeletet jogosnak tartjuk azokban a kistérségekben, ahol a helyi önkormányzat erre nem képes.

Másutt viszont – most már a helyi tapasztalatok alapján mondhatjuk – a túlzott centralizáció kártékony, a mindennapi működést akadályozó hatású. A központosítás okozta bürokrácia miatt hiányosak vagy akadályozottak a mindennapi munkavégzéshez szükséges tárgyi és anyagi feltételek.

Kapják vissza az iskolák önálló gazdálkodási jogukat, mert a felmerülő problémákat operatív módon a keletkezés helyén lehet csak megoldani. Szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős (a KLIK, mint fenntartó, az önkormányzat, mint működtető) irányítását. Az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket mind az intézmény irányítása, mind a szakmai felügyelet szempontjából is!

Egymással nem koherens változtatások

Rövid idő alatt sok változtatás történt a magyarországi köznevelésben.

De ez a változássorozat – most már látható – túlterheli a rendszert, a reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Szakmai elvárásunk, hogy a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reform léphessen életbe – kizárólag felmenő rendszerben, gyakorló pedagógusok bevonásával, szakemberek által kidolgozva –, amelyet kellő alapossággal megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték. A bevezetendő változásoknak (például a mindennapos testnevelésnek) előzetesen teremtsék meg a feltételeit!

A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza! A változások nem érinthetik a tanulókat hátrányosan, nem érinthetik a már két évvel ezelőtt befejezett tantárgyak követelményeit – mindenkinek legyen joga a tanultak alapján letenni az érettségi vizsgát!

Ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés

A NAT (Nemzeti Alaptanterv – a szerk.) rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett.

A kompetenciaalapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli. A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. Tanárok és diákok egyaránt túlterheltek a tartalmi követelmények és a magas óraszámok miatt, miközben ezek egyike sem vezet el ahhoz a célhoz, hogy a tanulók egyéni képességeiket kibontakoztathassák, a tudás megújításának kompetenciáját elsajátíthassák.

A NAT újbóli átgondolásra szorul a fentiek szellemében, különös tekintettel a tananyag csökkentésére (elsősorban a lexikális tudásanyag és életkori sajátosságoknak nem megfelelő tartalom csökkentésével), az alaptanterv korszerűbb szemléletének kialakítására. A diákok heti óraszámát csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek kötelező munkaideje. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tankötelezettséget emeljék vissza tizennyolc évre, a rendszerből kikerültek számára pedig állítsák fel az integrációjukat segítő ellátórendszert.

Gyermekeink egészséges testi és lelki fejlődése, a jövő generáció sorsa függ ezektől a lépésektől!

A szabad tankönyvválasztás jogával élve kérjük vissza a magas színvonalú kompetencia alapú tankönyveket, a szakmai szempontból kifogásolható újak visszavonását!

Adminisztráció kontra tanítás

A pedagógus feladata a nevelés-oktatás, a gyerekekkel való foglalkozás. Erre tettünk esküt diplománk átvételekor. A jó pedagógus munkáját hivatásnak tekinti.

Ahogy a tanulás, úgy a tanítás is alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor. A megnövekedett bürokrácia, a minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere (portfólió, minősítés, tanfelügyelet, BECS [leánykori nevén PÖCS – a szerk.], stb.) – most már tapasztalatok alapján jelenthetjük ki – nem eredményez jobb minőséget az oktatásban, teremt viszont szakmai és bérfeszültséget, elvonja a pedagógus erejét és figyelmét az oktató-nevelő munkától (és nem mellékesen saját családjától is). Nem a kiégés ellen hat, hanem kiégést teremt. Az adminisztrációs terhek növelése helyett magas szintű, korszerű és a fenntartó által finanszírozott szakmai továbbképzésekre van szükség.

A bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan! Például méltatlan, hogy évtizedek óta kiválóan és eredményesen oktató, szűkebb-tágabb környezetükben elismert tanárokat Pedagógus I-be sorolt be a rendszer, ugyanakkor a mestertanárok eddigi kiválasztásának eljárásrendje megingatta a tanárok bizalmát a minősítési rendszerrel kapcsolatosan. Hibás döntés a mestertanári cím és az ellenőrzésekben való részvételük összekapcsolása is. A mestertanár épp a tanulókkal való foglalkozásban kellene, hogy kiteljesítse küldetését.

Alapfeltételnek tartjuk, hogy a tantestületekben a kölcsönös tisztelet és segítő szándék, és ne a fortélyos félelem igazgasson minket!

Nem a pedagógusok bére a rendszer legnagyobb problémája

Ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott, az állam sokat fordít a pedagógusok bérére.

De nem újabb és újabb béremelésről van szó, hanem egy korábbi ígéret többlépcsős megvalósításáról! Ráadásul, ahogy azt Miniszter Úr is elmondta, nőttek a pedagógusok terhei is. (Sajnos az emelés mértéke épp a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb mértékű.)

Az iskolákban vannak nem pedagógus alkalmazottak is: Kérjük, hogy az oktatást segítő dolgozók bérét azonnali hatállyal rendezzék! Javasoljuk, hogy a megszüntetett NOKS-státuszokat (szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gazdasági ügyintéző) állítsák vissza!

Az egész oktatási rendszert jellemző bérfeszültséget fel kell oldani!

A bizalmatlanságot sugalló kötelező benttartózkodási időt és a túlórák ingyenességét el kell törölni! Elvárjuk a kötelező kontaktórák számának korábbi szintre (20-22 óra) történő visszaállítását! Kérjük a minőségi munka elismerését, jutalmazását!

Az előttünk álló egyeztetés

Kérjük, hogy támogassa az olyan oktatási kerekasztal létrejöttét, amely rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon, a helyi viszonyokat ismerve képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni!

Segítse elő a szakmai szervezetek, a pedagógus-érdekvédelem és a döntéshozók között folytatott valódi párbeszéd kialakítását. Az oktatási kerekasztal tárgyalópartnereként számítsanak az alulról jövő kezdeményezésként alakuló közalkalmazotti tanácsok országos szintű szervezetére is! Egy nyílt levél csak indikátora lehet a bajoknak, nem hatolhat a mélységekbe, így a felsorolás közel sem teljes, oldalakon keresztül tudnánk folytatni. A munka java ezután következik. Kérjük Önt, támogasson bennünket abban, hogy ez a munka haladéktalanul megkezdődjön és hatékonyan elvégeztessék mindannyiunk legfőbb célja, az ország felemelkedése érdekében. Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét! A Tanitanek.com több mint húszezer (péntek délutánig több, mint huszonötezer – a szerk.) csatlakozójának és a csatolt nevelési-oktatási intézmények nevében (az aláírók után kerültek felsorolásra a honlapon szereplő intézmények), támogatásában bízva, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium és a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestületei.”

Balog Zoltán szerdán Miskolcon hallgatta meg az országos tiltakozást elindító tanárok panaszait – számolt be a Nol.hu. Az orgánum szerint aki a minisztertől válaszokat remélt, az csalódottan távozott, Balog viszont sok új dolgot tudott meg az általa irányított területről, egyes dolgokra ráadásul szó szerint rácsodálkozott. Annyi azért kiderült, hogy az iskolákat államosító Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK) nem akarják megszüntetni, az iskolaigazgatók pedig a kisebb, sürgős kiadások fedezésére szeptembertől úgynevezett igazgatói bankkártyát kapnak majd.

A miniszter csütörtökön a TV2 reggeli, Mokka című műsorának vendégeként arról beszélt, hogy regionális szinten is szükség van fórumokra, mert fontos, hogy meghallgassák, milyen problémák merülnek föl, és azokon miképp lehetne javítani. Ennek érdekében arra fogja utasítani a munkatársait államtitkári, helyettes államtitkári, főosztályvezetői, illetve KLIK-vezetői szinten, hogy külön fórumokon találkozzanak igazgatókkal, igazgatóhelyettesekkel, tanárokkal és szülőkkel. A megbeszélések eredményeként értelmes belső korrekciós javaslatok születhetnek, amelyek végrehajtására készen állnak – hangsúlyozta Balog.

Kemény, de fair volt a szerdai beszélgetés Miskolcon – folytatta a miniszter, aki az állítólagos, a Nol.hu által emlegetett egyes problémákra való rácsodálkozására úgy reagált, hogy az a „saját szava volt arra”, hogyan lehetséges az, hogy egy tanárt minősítenek, majd utána még tanfelügyelőt is küldenek rá. Balog egyébként a miskolci fórum után be is jelentette, hogy január után a már minősített tanárokra három évig nem küldenek tanfelügyelőt, tehát bő kilencezer tanár – legalább emiatt – már föllélegezhet.

A miniszter úgy véli: azért lehet most probléma a közoktatással, mert túl gyorsan kezdték el bevezetni a rendszert, szerinte pedig azok a finanszírozásbeli gondok – mint például hogy a szülők visznek gyümölcsöt, WC-papírt, vagy a tanárok veszik a krétát – olyan problémák, amelyek már az ő gyerekkorában is megvoltak. A diákok túlterheltségére szintén a gyerekkorával példálózott a miniszter, ugyanakkor szerinte a világ változik, és ha versenyképesek akarunk maradni, nemcsak többet kell dolgozni, de a diákoknak is többet kell tanulniuk. Balog Zoltán szerint az egész napos iskolának éppen az a célja, hogy a diák megtanulja az iskolában a tananyagot, és így a hétvégéje szabad lesz.

A fenntartásról szólva Balog kifejtette, hogy az örökölt anomáliák miatt kellett lépniük, az önkormányzati szintű finanszírozás ugyanis fenntarthatatlan volt, és billiós hiányt termelt. (Arról nem beszélt, hogy a KLIK mekkora adósságot halmozott föl indulása óta – a szerk.) Az intézményvezetőknek, az alsóbb szintű irányító szerveknek nagyobb autonómiát, felelősséget kell adni – tette hozzá.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mindeközben gőzerővel tárgyal a kormánnyal, de a sztrájk – már csak amiatt is, amit Balog Zoltán szerdán illetve csütörtökön mondott – egyre elkerülhetetlenebbnek látszik, formája és kivitelezése azonban egyelőre kérdéses. Hogy miért, és hogy mit gondolnak erről a pedagógusok, arról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak.