Itt az ideje, hogy Orbán Viktor lemondjon

Ungváry Krisztián, a XX. századi magyar történelem kutatója, doktori disszertációját A Horthy-rendszer mérlege címmel nyújtotta be tavaly. Bolgár Dániel, az ELTE fiatal történésze, aki másodikként olvashatta a művet, most azzal vádolja Ungváryt, hogy könyvében nem eredeti kutatásokon alapuló szövegek találhatóak, többet azok közül korábbi munkákból ollózott össze, és megkérdőjelezhető hitelességű forrásadatokat használt.

Valóban hihetetlenül gazdagok voltak a magyar zsidók?

Ungváry 2012-es könyvének egyik fő állítása az volt, hogy a Magyarországon az 1919 és 1945 között tapasztalható mélyen gyökerező antiszemitizmus és zsidó-ellenes politikák világi és anyagi okokra vezethetőek vissza. Azzal érvelt, hogy a magyar zsidó közösség faji alapon történő marginalizálása a politikai elit azon erőfeszítéseinek volt köszönhető, hogy „antiszemita szociálpolitikát hirdettek”. Ungváry részben azzal támasztotta alá állításait, hogy rámutatott, a holokauszt előtt „jelentős nemzeti vagyonnal” rendelkeztek a zsidók, és ez szolgáltatott alapot az egymást követő magyar kormányoknak az alapvető szociális szolgáltatások finanszírozására az 1930-as években.

Ennek az állításnak nem szenteltek túl nagy figyelmet, amíg 2014 közepén elkezdődött a doktori vizsgafolyamat. Bolgár Dániel, a magyar zsidóság szociális történelmével foglalkozó kutató nekiment Ungváry azon állításának, hogy a nemzeti vagyon jelentős része volt zsidók kezében Magyarországon, és ezt azzal támasztotta alá, hogy az Ungváry által használt statisztikák teljesen megbízhatatlanok, mivel azokat szélsőjobboldali álszakértők készítették, akik gyakran inkább kitaláltak egy számot, mintsem, hogy kutatást végeztek volna. Bolgár azonban azt is állítja, hogy Ungváry ezeket a forrásokat (mint például Bosnyák Zoltán, a nyilasok által 1944-ben létrehozott magyar zsidókérdéssel foglalkozó intézet elnökének művei) tényként könyvelte el, és azokkal szemben nem végzett kritikai értékelést.

Bolgár a Magyar Narancsban eredetileg megjelent cikkben az alábbiakat írta:

„Azok, akik a zsidó javak elrablásának tervét dédelgették, a jelek szerint csak álmodoztak arról, mekkora lesz a zsákmány. Nagy hibát követnek el azok a történészek, akik ezekre az antiszemita ábrándokra támaszkodva mérik fel a zsidó gazdagságot, ahogy azok az olvasók is, akik rájuk hagyatkoznak.”

Kényelmetlen leszámolás

Az eredeti cikket hosszú vita követte Bolgár és Ungváry között, melynek végén Ungváry az eredeti vádakra azzal reagált, hogy Bolgár felületes olvasó, és azt mondta, hogy művében több módon is alátámasztotta a Horthy korszak alatt a zsidók vagyonának mértékét. Ungváry Krisztián azt írta, “az „elitet leíró adatok” már önmagában is teljes mértékben elegendőek annak a tételnek a bizonyítására, hogy a zsidóság vagyona rendkívül jelentős volt, hiszen a társadalmi elitben a zsidóság magasan felülképviseltette magát”, és javasolta Bolgárnak, hogy látogasson el egy jobb könyvtárba és kölcsönözze ki a kor Statisztikai Évkönyveit. Végül a történész azzal vádolta meg kollégáját, hogy részrehajló vele szemben, és a támadás inkább személyes jellegű.

Válasz választ követett, majd Iványi Gábor, a budapesti Wesley College rektora javaslatot tett egy nyílt megbeszélésre Ungváry könyvével kapcsolatban. Ungváry ragaszkodott ahhoz, hogy ha ő megjelenik, akkor Bolgár Dániel is meghívást kapjon, hogy jobban megfogalmazhassa állításait. Bolgár meg is jelent az esti vitán és nyíltan azzal vádolta meg Ungváryt, hogy saját területén szakmaiatlan, és művében korábbi művekből plagizált.

Bolgár párhuzamot vont Ungváry művei és Bihari Péternek a témáról írt könyveinek tartalma között, és azt állította, hogy Ungváry teljes bekezdéseket vett át, de nem tüntette fel a lábjegyzetekben a forrásokat. Ahogy Bolgár mondta,

“Ungváry arra sem képes, hogy olyan minőségű munkát adjon ki a kezéből, mint amit általában egy vidéki tanár”.

Ungváry nyomatékosan utasította vissza Bolgár állításait, és arra kérte, vonja vissza vádaskodásait.

Ezen a ponton vált nyilvánossá a szakmai vita. A vita után a független budapesti Tilos Rádió meghívta Bolgárt és Ungváryt egy beszélgetésre. Csak Bolgár fogadta el a meghívást, és élt a lehetőséggel, hogy ismét besározza Ungváryt, mikor amatőrnek nevezete. A vita a konzervatív Mandiner blogon folytatódott, nem mellőzve a személyes támadások sorozatát sem. A legutóbbi válaszában Ungváry arra kérte Bolgárt, hogy tegye közzé tudományos kiadvány formájában a kritikáit egy szakmai újságban és ne a napi sajtóban tegye közzé véleményét.

Valaki más mozgatja a szálakat?

A vita legújabb körébe beszállt Kolozsi Ádám, az index.hu újságírója, aki azt firtatta, mi áll a szokatlanul gyűlölködő hangnem hátterében. Ungváry védelmére kelt M. Kovács Mária, a magyar antiszemitizmus társadalom kutatója, a CEU történésze, aki az Indexnek azt mondta, Bolgár megjegyzései talán Schmidt Máriához, a Terror Háza Múzeum igazgatójához köthetőek, és azok célja Ungváry lejáratása, amiért a történész kritizálta a Sorsok Háza múzeum projektet, melyhez az állam többmilliárd forint támogatást nyújt. Kovács megjegyezte, hogy ezeket a gyanúkat nem lehet tényszerűen bizonyítani.

Azt a gondolatot, hogy Schmidt állhat a támadás hátterében, az Index azzal támasztotta alá, hogy Ungváryt éppen a Gerő András egyetemi tanársegédjeként dolgozó Bolgár támadta be. Schmidt és Gerő számos projektben dolgozott együtt már hosszú ideje. Gerő a XX. századi kutatóintézet vezetője, amelyet gyakran sorolnak „Schmidt univerzumához”. Ungváry egyik, a német megszállási emlékművel kapcsolatos nemrég megjelent kritikájára válaszolva Schmidt azt írta, Ungváry végzi a piszkos munkát a magyar történelem értelmezésében.

Bihari Péter történész, akinek a műveiből Bolgár szerint plagizált Ungváry, Ungváry Krisztián védelmére kelt, és facebook bejegyzésében azt írta, Ungváry legalább ötször hivatkozott műveire könyvében.

Gerő András az Indexnek elmondta, „a személyét érintő, minden tényszerűséget nélkülöző, összeesküvéselméletekre hajazó felvetésekkel nem kíván foglalkozni.”

Szemben a többmilliárdos állami támogatással, amit az új, nacionalista, revizionista történelemkutató intézményeknek juttat a kormány, mint például a Veritas vagy a Rendszerváltás Kutatóintézet, a hagyományos és tudományos intézmények, mint például a Magyar Tudományos Akadémia Történelemkutató Intézete, vagy az Országos Széchenyi Könyvtár, vagy az állami egyetemek mindössze 116 milliárd forintot kaptak 2014-ben. Emellett a kormány október végén leállította régi szakmai kutatóintézetének, az OTKA-nak a finanszírozását, jelentősen csökkentve ezzel a szakmai döntések minőségét a támogatások odaítélésénél. A jelenlegi támogatás a működést sem fedezi. Továbbá a kormány sokkal kisebb számú állást hirdet meg ezekben a hagyományos kutatóintézetekben, ami a fiatal történészeket arra készteti, hogy válasszanak az olyan új intézmények között – melyek gyakran hirdetnek politikai propagandát -, vagy döntsenek úgy, hogy elhagyják a pályát.

Hivatkozás:

http://magyarnarancs.hu/publicisztika/ungvary-krisztian-valasz-bolgar-danielnek-91043

http://magyarnarancs.hu/publicisztika/mese-a-zsido-joletrol-90944

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1423323427959110&id=100008443989586&pnref=story

http://index.hu/belfold/2015/01/24/plagiummal_gyanusitjak_ungvary_krisztiant/

http://mandiner.hu/cikk/20150124_bolgar_daniel_a_merleg_megbizhatosaga_ungvary_krisztian_konyverol