A meggyőzés egyik eszköze a Vajdaságban is a plakát. Fotó: Budapest Beacon

A Vajdasági Magyarok Szövetsége lakossági fórumán arról igyekezett meggyőzni a jelenlévőket, hogy vegyenek részt az október 2-i népszavazáson, és ott szavazzanak „nemmel”.

A kvótanépszavazásnak a határon túl igazi relevanciája a Vajdaságban van, ahol a szerb-magyar határ menti falvakban és városokban élő lakosság a saját bőrén tapasztalta Magyarország és az Európai Unió (EU) menekültpolitikájának hatásait: a tavaly nyárvégi extrém menekülthullámot, a kerítés megépülését, és a találkozást a tranzitzónákba való bejutásra várakozó menekültekkel nap mint nap.

Ahogyan arról a Budapest Beacon beszámolt, az idegenellenesség, és a hála Orbán Viktornak az állampolgárság megadásáért az, ami leginkább motiválja a Vajdaságban élő magyarokat a referendumon való részvételre, sok fiatal azonban nem érzi magát feljogosítva arra, hogy egy ilyen kérdésben a magyar adófizetők szakállára döntsön.

Aki a határon túli magyar állampolgárok közül részt akar(t) venni az október 2-i referendumon, annak szeptember 17-ig volt ideje regisztráltatnia magát a névjegyzékbe – ebben a 180 ezer választókorú szerbiai magyarból csak körülbelül 29 ezren szerepelnek. Ez a kormány szempontjából messze nem nevezhető sikernek, ráadásul a választásra jogosultakat még az urnához kellene csábítani.

Ehhez jó eszköz a propaganda: ahogyan az testvérlapunk, az Abcúg riportjából is kiderült, a xenofób kormányzati kampány a határon túlra is elért, de a lakossági fórum azért mégiscsak más, nem véletlen, hogy a Fidesz vezető politikusai országjárásba fogtak, és személyes találkozókon próbálják meg rábírni a választókat a részvételre.

Ezt teszi a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) is, csak a határ túloldalán. A párt pénteki, magyarkanizsai lakossági fórumán a Budapest Beacon is részt vett. A mintegy negyvenfős közönség előtt megtartott esemény célja tudósítónk szerint egyértelmű volt: rábírni a magyarokat a referendumon való részvételre.

Az eseményen a VMSZ képviseletében jelen volt Pásztor Bálint, a párt szerbiai parlamenti frakcióvezetője, Nyilas Mihály elnökségi tag, továbbá Mészáros Zoltán történész.

Mészáros hosszúra nyúlt beszéde során azt taglalta, miszerint „bizonyos amerikai szervezetek” állnak a menekültválság hátterében. A történész emellett beszélt a népvándorlások történetéről és jövőjéről a sumeroktól egészen napjainkig, és idézett az „Utolsó Mohikán” című regényből is.

Tőle Pásztor Bálint vette át a szót. A VMSZ parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint kétféle népszavazás létezik: az egyiken döntést kell hozni valamiről, a másikon pedig az embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy hangot adjanak véleményüknek. Pásztor szerint az október 2-i kvótareferendum ez utóbbiak közé tartozik.

„Azért jöttem ide, hogy meghallgassam az előadók álláspontját, de még most sem tudom, hogy hogyan szavazzak” – nyilatkozta a helyszínen egy középkorú nő a Budapest Beacon munkatársának. Bár a város főtere tavaly nyáron rendszeresen tele volt menekültekkel, neki nem volt gondja velük. „Nekünk sosem volt semmi gondunk. Soha nem féltem. Soha nem fenyegettek meg, soha nem molesztáltak ezek az emberek” – magyarázta. Hozzátette: az ugyan igaz, hogy az általa látott emberek legnagyobb része fiatal férfi volt, de sok volt köztük a nő és a gyerek is, akiket nagyon sajnált.

Arra a kérdésünkre, miszerint a vajdasági magyarok másképp vélekednek-e a menekültekről, mint az anyaországbeliek, a nő azt válaszolta: „Nem tudok mit hozzáfűzni a magyarországi magyarok mentalitásához, de az észak-szerbiai magyarok megtapasztalták, milyen együtt élni más népcsoportokkal”.

Rajta kívül más nem akart nyilatkozni munkatársunknak.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):